Utazó

2007.07.18. 06:59

A víz és a bor városa

Balatonfüredet nem véletlenül nevezik az északi part gyöngyszemének, hiszen hangulatos földrajzi fekvése mellett történetéhez több jelentős kultúrtörténeti esemény is kapcsolható. Ám a természet is bőkezűen bánt e vidékkel, adottságai révén az itt élő emberek ősidők óta foglalkoznak szőlőműveléssel.

Martinovics Tibor

Bor nélkül Füred elképzelhetetlen, mint ahogy a savanyúvizének híre is hozzátapadt a városhoz. A bor és a források hírnevet, illetve nagyságot adtak Fürednek.

Már a rómaiak is élénken érdeklődtek mindkét ital iránt. Írás rögzíti, hogy Galenius császár száműzött feleségének édesanyját a savanyú-víz gyógyította meg, de magyar nyelven is már 1674-ből van nyoma a település alatt húzódó szénsavas víznek. Az itt élők és erre járók évtizedeken át fogyasztották a szájhagyomány által mindenféle jó tulajdonsággal felvértezett források vizét, ami később be is igazolódott, hiszen gyógyvízzé nyilvánították a füredi vizet. Ma már az Állami Szívkórházban a szív- és érrendszeri panaszok gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák, de ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos. 

A városban 11 szénsavas forrás található, a leghíresebb és leglátványosabb kétségkívül a Gyógytéren álló Kossuth Lajos-kút, de érdemes felkeresni a Szekér Ernőről, valamint Berzsenyiről elnevezett, a város szélén található kutakat is, nem beszélve a Tagore sétányon álló, kis sziklából fakadó Schneider-forrásról. Balatonfüredet 1971-től gyógyüdülővárosként jegyzik, mert a jelentős ásványi-anyag-tartalmú szénsavas víz gyógyfürdőzésre is alkalmas.
Balatonfüred húsz éve a Szőlő és a Bor Nemzetközi városa címmel is büszkélkedhet. 

A bor kultúrája persze ennél évszázadokkal korábbi időkre tekint vissza az ősi bortermelő vidéken. A Balácapusztán feltárt villa urbana 2-3. évszázadból származó romjain talált szőlőmotívumú ornamentikák és a szüreteket megörökítő falfestmények is arról árulkodnak, a vidék klímája és a szőlőtermesztés kapcsolatával már akkor is tisztában voltak. Nem beszélve arról, hogy a tihanyi apátság közelsége miatt a papoknak, szerzeteseknek köszönhetően e vidéken a szőlőművelés, a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A bor mindvégig kardinális helyet töltött be tehát a település életében, elmaradhatatlan kelléke volt a városnak, nem túlzás azt állítani, hogy a reformkorban élő előkelőségek sem véletlenül Füreden üdültek és báloztak előszeretettel.

A Balatonalmáditól egészen Zánkáig húzódó, huszonnégy települést magába foglaló füredi borvidék legértékesebb szőlőfajtája az olaszrizling, amelynek bora zöldessárga színű, rezedaillatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú másodlagos bukéval gazdagodik. 

Balatonfüred régi hagyományokat felelevenítő ünnepe a Borhetek, amelyet minden év augusztusában rendeznek meg, néhány kényszerű év kihagyásával 1932 óta. Magyarország talán leglátogatottabb borünnepének a Tagore sétány ad helyet, ahol a szőlősgazdák legjobb nedűi mellett hajnalokig tart a kóstolgatás és a trécselés. De a helyzet komolyságát mutatja, hogy a borivás kultúráját a városban borlovagrend őrzi, a borútegyesület pedig konkrét útvonalterveket készített, amelyek lehetőséget adnak a legjobb pincék látogatására, na és persze a borkóstolásra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!