Barokk idill a Duna partján

Nevének eredetéről több teória született. Egy középkori krónika erdős helyként említi Vácot, ahol nem lakott más, csak egy Vácz nevű remete, aki megjövendölte Géza hercegnek Salamon király legyőzését. A magyar trónért vívott döntő csata előtt találkozott vele Géza, aki már királyként visszatért testvérével, a későbbi Szent László királlyal. A vadászó testvérek előtt megjelent egy agancsai között égő gyertyákat hordozó szarvas, elvezette őket egy Duna-parti magaslatra, és eltűnt a szemük elől. A különös élmény hatására Géza azon a helyen alapította meg az első püspöki székesegyházat, ahol ma sírhelye van.

A városka hangulatát meghatározza a Duna, a belvárosi partszakaszán parkosított területet alakítottak ki. Míg a szemközti parton a Pilis nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak záró tagja, így Váctól északra hegyvidék, délre sík táj képe fogadja az utazót.

A püspökség alapjait István király rakta le, alapítójának mégis I. Gézát tekintik. A középkorban a vízpart mellett vár épült. Szükség volt rá, mert a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadi események mindig érintették. Ma egy bástyája áll, ami egy lakóház része, Hegyes torony a neve.

A 14. században Báthory Miklós humanista váci püspök felvirágoztatta a települést, szobrászokat, festőket, építészeket fogadott, főiskolát alapított, ahol az összes tudományt neves itáliai professzorok tanították. Mindennek a török dúlás vetett véget, mely 1686-ban ért véget. Vácott található hazánk egyetlen diadalíve, melyet Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtetett Migazzi Kristóf váci püspök 1764-ben. Az uralkodónő hajóval érkezett a Dunán a pozsonyi országgyűlésről. A nemesség lóháton, díszmagyarba öltözve várta a vendégeket, érkezésüket ágyúlövés jelezte. Amikor a királynő megtudta, hogy a diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, nem mert áthajtatni alatta, kiszállt a hintóból, és gyalog ment el mellette.

A kőkapu magassága 20, szélessége 12, vastagsága 4 méter. A főtér már a középkorban is egyházi, gazdasági és kulturális központ volt. Északi oldalán a Bécsi kapu állt, szemközt a városháza, majd a jól körüljárható Szent Mihály-templom, melynek kerítő falaihoz épültek a piac bódéi is. Így alakult ki különleges, nyújtott háromszög formája. A déli oldalán láthatjuk a Fehérek templomát, mellette a harangjátékos zenepavilon mögött a Curia épületét, az egykori káptalanházat. A Bécsi kapu felé haladva áll az egykori püspöki palota, ma Siketnéma Intézet, az egykori Nagypréposti palota, ma Váci Egyházmegyei Gyűjtemény, az egykori Aranyszarvas Fogadó, ma a Váci Művészeti Gyűjtemény otthona.

A tér nyugati oldalán található az Irgalmasrendi Kórház és Kápolna, a városháza, a Memento Mori kiállítás. Nem szabad kihagyni Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőművész alkotásainak megtekintését sem, mely által megismerhetjük a könyvrestaurálás és kötészet folyamatát, annak ősi eszközeit. A klasszicizáló, későbarokk székesegyház uralja Vác látképét. Már az ötödik püspöki főtemplom a püspökség megalapítása óta, szentélykorlátja tartalmazza a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokat. 76 méter hosszú, 34 méter széles, 55 méter magas, befogadóképessége ötezer fő. A tornyok kőszobros korláttal zárulnak. Főoltárképe és kupolafreskója Maulbertsch-alkotás.

A városban laktak egy évig Petőfi Sándor szülei, egy itteni látogatásakor írta az Anyám tyúkja című verset, itt született Fónay Márta és Jancsó Miklós. Gazdag kulturális programjai közül kiemelkedő a Váci Világi Vigalom.