Erdő, patak, vízesés és barlang váltja egymást a sokszínű tájon

Erdő, patak, vízesés, barlang, fák között kanyargó kisvonat, madárcsicsergés és lombsusogás – ezekre minimum számíthatunk, ha a Bükk hegység északi részén, Eger és Putnok között fekvő, különleges településre látogatunk. Szilvásváradról biztosan tudjuk, hogy már a kőkorban is lakták emberek, s azóta minden történelmi korban kedvelt lakhelynek számított.

Bár jelenleg két­ezernél kevesebben lakják, évente turisták százezrei keresik fel egyedülálló természeti látnivalói és egyéb attrakciói miatt. Akár autóval, akár vonattal érkezünk, kényelmes túraöltözéket vegyünk magunkra, mert a természet közelségének élményét főként gyalogszerrel tudjuk igazán élvezni.

A kevésbé edzett túrázóknak, vagy kisgyerekekkel kirándulóknak felfelé gyakran ajánlják a kisvasúton való utazást és visszafelé a kellemes sétát az erdőben. A ma már csak négy kilométeres erdei vasút egykor (1908-tól) több mint harminc kilométeren át kanyargott az erdőben, főként faanyag- és mészkőszállításra használták. Az 1945-ig különböző uradalmakhoz tartozó területen ugyanis számos manufaktúra működött, tégla- és cserépgyár, üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőző műhelyek.

Az egyik legszebb erdei tisztáson állt egykor (1802-től) a híres szilvási massa, a vas­olvasztó, vagyis egy őskohó. Alig tizenöt percig tart az út felfelé a Szalajka-völgy elején lévő állomástól a Gloriette-­tisztásig, érdemes megjegyezni, hogy ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli – vasúti pályája, mely helyenként 40 százalékos emelkedővel is megküzd.

Ha gyalogosan tesszük meg az utat, égerfák övezte sétányon haladhatunk, pár száz méter után a Szalajka-patak hídján átkelve a gyönyörű Kis-tóhoz érkezünk, amely anno a vaskohó vízellátását biztosította. A tóval szemben találjuk a Szikla-forrást, amely egyik jelképe lett a Szalajka-völgynek. A másik nevezetesség a Szalajka-forrás, amely egészen ritka és gyönyörű természeti jelenség. A forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül tör a felszínre. Ez a Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása, s mint ilyen, a Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse.

Nem messze tőle látható a Fátyol-víz­esés, a következő bámulatra méltó természeti képződmény, amely sokak szerint – a szépségben nem szűkölködő völgy – talán leggyönyörűbb látnivalója. Tizenhét méter magasból szétterülve hömpölyög lefelé, a saját maga alkotta lépcsőkön, amelyeket a hegy gyomrából fakadó vízből a kiváló és lerakódó mésztufa gátakat emelve hoz létre. A tucat­nyinál több lépcsőn lezuhogó, habzó víz minden évszakban más és más képet mutat, akár órákon át lehet szemlélni.

Ha a túrától megéhezünk, érdemes megkóstolni a faszénen füstölt Szalajka-völgyi pisztrángot, amely ugyancsak e terület különlegessége.