Utazó

2007.02.14. 09:45

Főúri kastélyok Fejér megyében

Kastélytúrára invitáljuk az olvasót. Na, nem a Loire völgyébe, csak Székesfehérvár környékére. Fejért nem véletlenül tartották számon a nagybirtokosok megyéjeként: egymást érik az egykori főúri rezidenciák.

B. Kiss László

Szerencsésebb országokban világraszóló látványosság volna a kastélyoknak az a sora, ami  jószerével  egy délelőtt felfűzhető egy rövid kirándulás útvonalára. Iszkaszentgyörgyöt, Fehérvárcsurgót, Bodajkot, Mórt néhány kilométer választja csak el egymástól, az utóbbi három egyenesen szomszédos település. Míg az előbb említettek a 8-as úttól északra helyezkednek el, Nádasdladány attól délre. A község, ahol a Nádasdyak egykori, Magyarországon egyedülálló, Tudor-stílusú kastélya áll, korábban közvetlen összeköttetésben volt a lápmezőn át a 8-as úttal, ám az ingoványos talajon az út megsüllyedt, s ezért most Fehérvár felé kell kerülnie annak, aki az említett útvonalat végig kívánja járni.
Mindegyik kastély egyedi: a nádasdladányi afféle romantikus felfogásban megálmodott csupa csipke, sok torony épület. S ahogy a könyveknek, ezeknek is mindegyiknek megvan a maga sorsa. A Nádasdy-kastély a második világháborút követően szovjet hadikórház volt, majd a honvédelmi minisztériumhoz került. Egy lett Czinege elvtárs megannyi vidéki rezidenciája közül. A rendszerváltás után hazatelepült a grófi család sarja, Nádasdy Ferenc. Ő hozta létre a Nádasdy Alapítványt, amely rendületlenül próbálkozik támogatásokat szerezni, azokkal pótolva ki a Magyar Műemlékek Állami Gondnoksága által a rekonstrukcióra biztosított pénzeket. Az alapítvány jóvoltából a festői kastély tavasztól őszig hangversenyek, illetve  elsősorban a környezetvédelem tárgykörében  tudományos szimpóziumok helyszíne.

Iszkaszentgyörgy a Bakony lábánál, mindössze öt kilométerre fekszik Fehérvártól. A falu fölé magasodó Pappenheim-kastély már messziről magára vonja a figyelmet. Az ugyancsak állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes több száz év alatt nyerte el mai formáját, amely éppen ezért meglehetősen szabálytalan. A kastély-épületet a 90-es években nagyobbrészt felújították, még a szalon falfreskóit is helyreállították, ám a munkálatokat később leállították. A kastély legjellegzetesebb része a Vörös-torony, amely a kőpadló színéről kapta a nevét, és amelyet Bacsó Péter Megint tanú című filmjében is látni lehetett. A kastély legfőbb éke azonban bizonnyal a több mint tízhektáros park, amely egyszerre tartalmazza a természetest mímelő angolkert és a geometriai formákba szorított formakert elemeit. A park erdőben folytatódik, a nyugati irányban emelkedő hegyről pedig szabályos légifotót készíthet a kastélyról a turista.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély az iszkaszentgyörgyi ellentéte: az épület szigorúan szimmetrikus. Itt is az eredeti tulajdonosok leszármazottja, a Párizsban élő Károlyi György vállalkozott az állami tulajdonú kastély hasznosítására. A kezelői jog birtokában több száz millió forintos uniós hitelt szerzett. E pénzből, igaz, még csak részben, ám eredeti pompájában sikerült helyreállítani a rezidenciát. A kiállítások, hangversenyek, gyermekprogramok, illetve a nemzetközi kertészeti kiállítás csupán hírét keltik a kastélynak, az egyik épületszárnyban legutóbb kialakított 20 szobás szálloda azonban új fejezetet nyitott: megkezdődött a üzleti hasznosítása is a Károlyiak egykori rezidenciájának.
A szomszéd település Bodajk, amely már a kálvária, a falu közepén található tófürdő s a közeli Gaja-völgy miatt is megér egy kirándulást. A bodajki Lamberg-kastély mind közül a legkisebb. A rendszerváltás előtt turistaszállóként működött. Tulajdonjogát az önkormányzat szerezte meg, amely többszöri próbálkozás után a közelmúltban értékesítette az épületet. Az új gazdák  úgy tudni  az egykori funkciónak megfelelő hasznosításban gondolkodnak: ismét rezidenciát terveznek kialakítani a kastélyból.

Míg Bodajk a Móri-árok nyugati szélén fekszik, s utcái a Bakony szélének futnak neki, Mór a túloldalon található, s hátát a Vértes meredek oldalának veti. A kisvárost leginkább boráról ismerik, pedig  dacára a szocialista városépítészet brutális beavatkozásának  néhány szép épülettel is büszkélkedhet. Köztük az egymástól kőhajításnyira álló Láncos-Luzsénszki, illetve a Lamberg-kastéllyal. Előbbi a városházának ad helyet, utóbbi a városi könyvtárnak és művelődési háznak.
A Láncos-kastély csupán nyomokban őrzi régi fényét: az udvarra néző árkádokat beüvegezték, s garázsok határolják hátulról az épületet. A Lamberg-kastély többet megőrzött eredeti állapotából. Megvan például a parkja, amelyet helyi művészek által létrehozott alapítvány kezel. Ennek köszönhetően helyreállították a park tengelyében futó fasort, dísztavat, organikus formákat idéző zenepavilont építettek, s helyreállították a korábban bontásra ítélt barokk kútházat is, amelyből hangulatos kamaraterem lett. A Láncos-kastélyt ma nem-igen lehet megkülönböztetni egy módosabb nagypolgár házától, de a másik igazi kuriózum: vidéki főúri lakot idéz a kisváros főterén állva.
Mór több szempontból is ideális helyszín arra, hogy kastélytúránk végállomása legyen. A kisvárosban több nívós éttermet is találunk, ahol éhségünket csillapíthatjuk. Szomjunkat pedig a számos móri pince egyikében olthatjuk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!