2020.05.10. 07:00
Gazdag múltja és sokszínű kultúrája teszi különlegessé Szarvast
Szarvas Az Alföld egyik legizgalmasabb városa Szarvas: népvándorlásig visszanyúló történelme, honfoglalás kori emlékei, a Hármas-Körös átkelőhelyeként betöltött középkori szerepe, újkori feltámadása és sokszínű kultúrája hazánk kiemelkedő értékekkel rendelkező települései közé emelik, amely arról is nevezetes, hogy területén van a történelmi Magyarország és Kárpát-medence földrajzi központja.
A Tessedik Sámuel Főiskola Rektori Hivatal a Holt-Körös hídjáról nézve
Fotó: Világutazó
Szarvast először Anonymus említi az 1200 körül keletkezett híres Gesta Hungarorum című művében, III. Béla seregeinek székely katonáiról szólva: „a Kris vizét a szarvasi halomnál átúsztatták.” A XIII. században itt vezetett át a Székesfehérvárról Bihar felé tartó hadiút. A város neve valószínűleg a nemes vadak élőhelyét jelölte.
Arról, hogy Szarvas az Árpád-korban már település volt, XIII. századi feljegyzések tanúskodnak, IV. Kun László király 1284–85. körül több rendeletét is innét keltezte. Az évszázadok során a török hódoltságig a Hármas-Körösön lévő átkelőhely fontos szerepet játszott a kereskedelmi útvonal szempontjából.
Szarvas újranépesítése a környék földesurának, Harruckern János György bárónak köszönhető, aki felvidéki, főként szlovák jobbágy családokat telepített a városba. Az ezt követő XVIII–XIX. századi fellendülés pedig a polihisztor Tessedik Sámuel nevéhez fűződik. A város ma is hálásan ápolja a sokoldalú evangélikus lelkész emlékét, hiszen nemcsak megalapította és felépítette Közép-Európa első mezőgazdasági iskoláját, hanem agrárreformerként kidolgozta a szikes talajok megművelésének technikáját, betelepítette a fehér akácot az Alföldre, és a város lakóit megismertette a korszerű földművelés módszereivel. Az általa építtetett, 3500 személyt befogadó ótemplom ma is a város egyik nevezetessége, de a rendkívüli tehetségű ember városrendezésben is maradandót alkotott.
Fotó: Világutazó
Szarvas, Tessedik által megalapozott iskolaváros arculatát az 1834-ben megnyílt gimnázium erősítette meg, ahol neves magyar tanáregyéniségek tanítottak később ugyancsak híressé vált írókat, költőket, tudósokat. Mára a város Békés megye felsőoktatási központjává nőtte ki magát. A látnivalók jelentős része az olasz származású, grófi Bolza családhoz kötődik. Egykori gyönyörű Körös-parti kastélyaik a város épített örökségét gazdagítják.
A Budapestről érkezőket Bolza Pál kastélyának impozáns látványa fogadja, előtérben az eredeti római Romulus és Remus bronzszobrának tökéletes másával, utalásképpen a család olasz eredetére. Bolza Pál a növényritkaságokkal teli arborétumát a „Pepi” kerttel, a folyó túlsó partján hozta létre. A Szarvasi Arborétum gyűjteményében napjainkban 1600 fa és cserje, 250 lágyszárú növényfaj és 300 fenyőféle található 82 hektáros területen, melyből 65 hektár egész évben látogatható. Említésre méltó ipartörténeti különlegesség a szárazmalom is, amelynek kerekét valódi lóerő – két ló – forgatta.
Igazi látványosság az arborétum közelében a Mini Magyarország makettpark, amelyben csaknem száz híres magyarországi épület, valamint a Balaton és a Duna részletgazdag kicsinyített mása is látható.
