Utazó

2007.02.28. 15:54

Jásd: csodavölgy Kelet-Bakonyban

Tiszta levegő, csodálatos környezet  így ajánlják a helybéliek a kelet-bakonyi, alig hétszáz lelkes kisközséget. Jásdon állítják, több nem is kell az utazónak, de azért errefelé lényegesen több érvet tudnak felsorolni, amiért ezt a Gaja-patak völgyében megbúvó zsákfalut érdemes rövidebb-hosszabb időre az év bármely szakában felkeresni.

Ármás János

Élnek itt magyarok, szlovákok, németek békességben hosszú évszázadok óta. Országosan ismert búcsújáró hely, Mária-kegyhely a Szentkút, de a történelemben visszatekintve más emlék, nevezetesség is található. A honfoglalás koráig pörgethetjük a jásdi időt, a Tési-Malom-dűlő, a Tatárhegy, az Újkenderföldek és a Rubányi-dűlő területén alakult ki anno az első Árpád-kori település. A múlt század kilencvenes éveiben került elő a település ősi temetőjének néhány sírja, a feliratok alapján nyolcvan-százhúsz lakót számláló falucska volt  ezen a területen. Oklevél már 1164-ben említi a Szent György bencés apátság alapításával. 

A középkorban jelentős községgé nőtt, ezt hűen bizonyítja az 1528-ban készült, elsőként hitelesnek elfogadott Magyarország-térkép is (Lázár mester és Jakob Zeigler alkotása), amelyen még layst néven jelölik Jásdot. A török feldúlta, a jásdiak elmenekültek, az újraéledéskor, a 18. század közepén  mint a környéken sok más terület  a Zichy grófok birtokába került a falu. Érdekesség, hogy 1760-tól már jegyző állt Jásd élén, önállóan döntött az elöljáróság, tehát beszélhetünk saját önkormányzatról is. Ezt a függetlenséget már a tanácsrendszerben, 1971-ben veszítették el, amikor a szomszédos Cseténnyel és Szápárral közös irányítás kezdődött.
 Az összefogáson alapul a falunk életemagyarázza Nagy Csaba polgármester, gyorsan megjegyezve: a természeti környezet és az épített emlékek mellett szerencsére még több olyan idős ember él a faluban, akik őrzik a régi hagyományokat, akik ezt még elmondhatják, továbbadhatják. Ehhez a bizonyos összefogáshoz, ha úgy tetszik, a jásdi identitáshoz, az ő tudásuk és tekintélyük adja az alapot.

Bájos kis község, szorgos emberek lakják, látszik ez a házakon is. Tehetsége szerint csinosítja errefelé mindenki a saját portáját. Persze működik a falusi turizmus, nyolc házba is bekopogtathatunk akár egy éjszakára, de hosszabb időre is szállást, vendéglátást kérve. S ha a kopogtatás mellett döntünk, korán induljunk a Kelet-Bakonyba, mert mire a faluba érünk, addig is sok dolgunk akadhat a környéken. Természetesen kötelező felkeresni a Gaja-szurdokot és a Római-fürdőt. A Gaja-patak közel két kilométer hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye a híres víz- eséssel a falu felett húzódik. 

A völgyoldalban érdemes megtalálni a betyáros Savanyú Jóska-barlangot is. Amit Római-fürdőként ismert el a köznyelv, az a vízesés. Mellette kiépített pihenő, kora tavasztól késő őszig sok-sok környékbeli család, baráti társaság úti célja  feljegyezték már, hogy egyszerre húsz bográcsban is rotyogott az ebédnek való, pedig nem is szerveztek versenyt, csak éppen mindenki úgy gondolta, kellemes környezetben készülhet igazán finomra az étek.
 S még mindig ne menjünk be a faluba! Nézzük meg a Szentkút és a Tési-Malom-dűlő között a Rubányi-dűlőt, ez lényegében egy festői hegyoldal. Itt helyezkedett el a kora Árpád-kori Jásd. Nevét a tót rubat (fejszével vágni) igéből kapta. A Rubányi-dűlőről már látni a falut, hát akkor induljunk is  hogy még mielőtt beérnénk, lekanya- rodva az útról jobbra a szőlőhegyek felé, megnézzük a Poós-malmot. A település határában a Gaja-patakon egykor kilenc vízimalom működött, mára már csak kettőnek maradt meg a fölülcsapós vízkereke, a Tési-malomé és a Poós-malomé. Utóbbit precízen helyreállították, a százéves gépek csaknem mindegyike eredeti mivoltában tekinthető meg.
Itt a vendégek betekinthetnek egy mai tanya életébe. Miként készül a kemencében sült kenyér, milyen teendők akadnak a tanyán élő állatok körül. Az ínyencek megkóstolhatják a friss kecsketejet és kecskesajtot, de még a somlekváros palacsintát is.

S akkor most már be kell mennünk a faluba, hogy rögvest újra elhagyhassuk azt, mert következő úti célunk a legnagyobb nevezetesség, a Szentkút, a Mária-kegyhely. (Nem nehéz a táblák alapján eligazodni, de nyugodtan kérdezzünk meg bárkit, a jásdi emberrel könnyű szóba elegyedni, az idegenből itt gyorsan ismerős lesz.) A Szentkút Magyarország egyik legjelentősebb, legrégebbi, középkori virágzó kegyhelye, amely ma is a Bakony leglátogatottabb búcsújáró helye. Csodatévő és gyógyító hatásáról számtalan feljegyzés ismert. Esztendőnként több ezer zarándok keresi fel késő tavasszal, május 24-én Mária, a keresztények segítése búcsúnapján, illetve kora őszön, szeptember 12-én, Mária neve napján. 

Már a kora vaskortól áldozóhely a környék, s itt a pogány magyarok is áldozatokkal esdekeltek isteneiknek. A keresztény Szentkút az 1845. évi kanonika vizitációs okmány szerint hatszáz évnél régebbi, tehát a 12-13. századból eredeztethető. A zarándokok lelki gondozását a Szent György bencés apátság szerzetesei látták el 1543-ig. A török korban itt is minden elpusztult, a 19. század elején Klesovits Márton plébános a Zichy grófok segítségével újjáépíttette a kápolnát. A modern várpalotai szénbányászkodás megteremtője, Faller Jenő tervezte a szószéket és a három méter átmérőjű, 2,5 méter mélységű szent kutat, amelyet az 1934. évi őszi búcsún szenteltek fel. A hat méter magas, modern stílusú, bolgár mészkőből készült Mária-szobor már a huszadik század második felé- nek alkotása, Braun János szobrászművész munkája.

A faluba pedig érkezzünk meg télen is, nyáron is. Disznóölésre, lovas szánkózásra, tollfosztásra, borfejtésre, programot itt mindig kínálnak annak, aki keres. A kemencében sütött kuglófot a helyiek világhírűnek nevezik, aki kóstolta, bizton állíthatja, hogy különleges és ízében egyedi. Egyébként pedig Jásdon mindenki azért teszi a dolgát, hogy az itteniek és az ide látogatók az év minden napján otthon, illetve jóféle vendéglátásban érezhessék magukat.
A fiatalok Burattino Egyesülete felújította a Tési-malmot, ahol ma már osztálykirándulásokon utazó diákokat fogadnak. Pályázati támogatás segítségével épült az új sportcentrum, focihoz, kosarazáshoz, teniszhez. Ám ugyanígy vigyázzák az erdei pihenőhelyeket is: Nagy Csaba polgármester bevállalta, hogy Eplénytől egészen a Fejér megyei Kincsesbányáig tizenhárom elöljáróságtól gyűjti be a szándéknyilatkozatot, miszerint saját környezetében és környékén mindenki megtesz mindent a Bakony természeti értékei és tisztasága megóvásáért. Itt a gyakorlati feladat a hétvégék után a szemét összegyűjtése, de mindenki tudja, ennél sokkal fontosabb a szemlélet.

Készülnek a falu újratelepítésének 250. évfordulójára. Közösen a civil szervezetekkel, mert ez itt így szokás. Lesz erre a kiválasztott régi épületből új faluház, helytörténeti múzeummal, azzal a bizonyos nyitott konyhával, búbos kemencével, az épület alatti pincerendszerben kőtárral. Csinosítgatják, szépítik, aki amit tehet, hozzáadja.
 Tessék ellátogatni Jásdra! S ha már mindent láttak, érdemes körülnézni a környéken. Nem szabad kihagyni a tési szélmalmokat, a szápári kovácsműhelyt, a csetényi Holitscher-kastélyt, s most csak a szomszéd falvakat említettük. Már három hatalmas szélerőmű termeli az áramot a falu felett, a környéken. Errefelé okosan gondolják, miként fér meg egymással a múlt és a jelen. Természetesen a jövőben gondolkodnak, hosszú erre a lajstrom az elöljáróságon.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!