Kárpátalja - Barangolás az ősi földön

- Ukrajna legnyugatibb megyéjére joggal lehetnek büszkék a magyarok, hiszen az itt található népi, kulturális és építészeti értékek jelentős része magyar vonatkozású - vallja Karmacsi Zoltán beregszászi idegenvezető, aki szerint az tudja igazán, mit jelent magyarnak lenni, aki a Vereckei-hágóról kitekint, s elénekli a Himnuszt. - Kárpátaljára egyre több magyar turista látogat el, ahol a magyar történelem számos emlékével ismerkedhetnek meg.

- Kárpátalján a magyar vár-építészet két jelentős végvára is épen maradt: Munkács vára, amelyet I. Rákóczi Ferenc hitvese, Zrínyi Ilona védett, és Huszt romvára, amely egykor Kölcsey Ferencet is megihlette - sorolta Karmacsi Zoltán. - De a várak mellett számos egyéb építészeti remekmű is várja az érdeklődőket, egyebek mellett a csetfalvai református fakazettás mennyezetű templom, a huszti és viski erődtemplomok, a máramarosi fatemplomok és a történelmi belvárosok épületegyüttesei.

- Kárpátalján a magyar vár-építészet két jelentős végvára is épen maradt: Munkács vára, amelyet I. Rákóczi Ferenc hitvese, Zrínyi Ilona védett, és Huszt romvára, amely egykor Kölcsey Ferencet is megihlette - sorolta Karmacsi Zoltán. - De a várak mellett számos egyéb építészeti remekmű is várja az érdeklődőket, egyebek mellett a csetfalvai református fakazettás mennyezetű templom, a huszti és viski erődtemplomok, a máramarosi fatemplomok és a történelmi belvárosok épületegyüttesei.

Az építészeti értékek mellett Kárpátalja természeti látnivalói is magával ragadják az ide érkezőket.

- E vidéken több mint 3000 ásványvízforrásra bukkanhatunk, ezek közül többet meg is lehet ízlelni. Ha pedig nem csak kóstolni szeretnénk, akkor hatalmas csánokban, azaz üstökben meg is párolódhatunk benne - mesélte Zoltán. - S ha már a vizeknél tartunk: a festői környezetben elterülő Szinevéri-tó a Borza-, Kraszna- és Máramarosi-havasok ölelésében található a Szinevéri Nemzeti Park területén, 989 méterrel a tengerszint felett. A legenda szerint a területet birtokló gróf lányáról, Színyről és szerelméről, Vérről nevezték el. A fiú a gróf pásztora volt, akit az uraság azért öletett meg, mert nem tartotta méltónak lányához. Amikor Színy megtudta, hogy Vér meghalt, csak folytak és folytak a könnyei, amelyekből olyan kék tó lett, mint a Kárpátok feletti égbolt.

Karmacsi Zoltán elárulta: az építészeti és természeti látnivalókon felül számos más szórakozási lehetőség is kínálkozik az ide látogatók számára.

A kárpátaljai magyar hagyományokon alapuló böllérverseny, a kakas- és lekvárfőző, perec-, káposzta- és gulyásfesztivál, a magyar kulturális hagyományokat ápoló jurtatábor, a különféle népzene-, néptánc- és kézműves táborok szervezői nagy szeretettel várják az ide érkező turistákat sorolta. A rendezvényeken a helyiek igyekszenek megmutatni népszokásaikat, hagyományaikat a vendégeknek.

Ha már szóba került a gasztronómia, az idegenvezető figyelmünkbe ajánlotta a legízletesebb ukrán nemzeti ételeket, amelyek már Magyarországon is levették országos versenyek zsűritagjait a lábukról. Szóval mindenképpen érdemes megkóstolni egyebek mellett a sűrű, gazdagon fűszerezett levest, a szoljánkát, a szabadban sütött saslikot és a pelmenyit, azaz a húsos derelyét.

A nyíregyházi pedagógus, Horváthné Orosz Anikó gyerekként kezdett el Kárpátaljára járni, azonban az úttörőtáborok mostoha körülményei sem riasztották el attól, hogy egy életre megszeresse ezt a vidéket.

- Kárpátalja megőrizte évtizedekkel ezelőtti szépségét: a természet érintetlensége, a patakok és források csobogása, a hegyek varázslatosan friss levegője, a kis faházak a hegyoldalakban a mai napig lenyűgöznek - mondta Anikó. - Kisgyerekként még nem mehettünk be a munkácsi várba, mivel akkor katonai objektumként funkcionált. Hatalmas élményt jelentett, amikor megnyitották a turisták előtt, s először léphettem be a szépen felújított épületbe.

- A nyíregyházi hölgy szerint a kis kárpátaljai falvakba még nem tört be a civilizáció. Az emberek önellátók, megtermelik maguknak, amire szükségük van, szinte minden háznál a hagyományoknak megfelelően sütik a kenyeret, s kuriózum jellegű programokkal kedveskednek a turistáknak. Még meg is táncoltatják őket - tette hozzá Horváthné Orosz Anikó.

- E vidéken több mint 3000 ásványvízforrásra bukkanhatunk, ezek közül többet meg is lehet ízlelni. Ha pedig nem csak kóstolni szeretnénk, akkor hatalmas csánokban, azaz üstökben meg is párolódhatunk benne - mesélte Zoltán. - S ha már a vizeknél tartunk: a festői környezetben elterülő Szinevéri-tó a Borza-, Kraszna- és Máramarosi-havasok ölelésében található a Szinevéri Nemzeti Park területén, 989 méterrel a tengerszint felett. A legenda szerint a területet birtokló gróf lányáról, Színyről és szerelméről, Vérről nevezték el. A fiú a gróf pásztora volt, akit az uraság azért öletett meg, mert nem tartotta méltónak lányához. Amikor Színy megtudta, hogy Vér meghalt, csak folytak és folytak a könnyei, amelyekből olyan kék tó lett, mint a Kárpátok feletti égbolt.

Karmacsi Zoltán elárulta: az építészeti és természeti látnivalókon felül számos más szórakozási lehetőség is kínálkozik az ide látogatók számára.

A kárpátaljai magyar hagyományokon alapuló böllérverseny, a kakas- és lekvárfőző, perec-, káposzta- és gulyásfesztivál, a magyar kulturális hagyományokat ápoló jurtatábor, a különféle népzene-, néptánc- és kézműves táborok szervezői nagy szeretettel várják az ide érkező turistákat sorolta. A rendezvényeken a helyiek igyekszenek megmutatni népszokásaikat, hagyományaikat a vendégeknek.

Ha már szóba került a gasztronómia, az idegenvezető figyelmünkbe ajánlotta a legízletesebb ukrán nemzeti ételeket, amelyek már Magyarországon is levették országos versenyek zsűritagjait a lábukról. Szóval mindenképpen érdemes megkóstolni egyebek mellett a sűrű, gazdagon fűszerezett levest, a szoljánkát, a szabadban sütött saslikot és a pelmenyit, azaz a húsos derelyét.

A nyíregyházi pedagógus, Horváthné Orosz Anikó gyerekként kezdett el Kárpátaljára járni, azonban az úttörőtáborok mostoha körülményei sem riasztották el attól, hogy egy életre megszeresse ezt a vidéket.

- Kárpátalja megőrizte évtizedekkel ezelőtti szépségét: a természet érintetlensége, a patakok és források csobogása, a hegyek varázslatosan friss levegője, a kis faházak a hegyoldalakban a mai napig lenyűgöznek - mondta Anikó. - Kisgyerekként még nem mehettünk be a munkácsi várba, mivel akkor katonai objektumként funkcionált. Hatalmas élményt jelentett, amikor megnyitották a turisták előtt, s először léphettem be a szépen felújított épületbe.

- A nyíregyházi hölgy szerint a kis kárpátaljai falvakba még nem tört be a civilizáció. Az emberek önellátók, megtermelik maguknak, amire szükségük van, szinte minden háznál a hagyományoknak megfelelően sütik a kenyeret, s kuriózum jellegű programokkal kedveskednek a turistáknak. Még meg is táncoltatják őket - tette hozzá Horváthné Orosz Anikó.

Karmacsi Zoltán elárulta: az építészeti és természeti látnivalókon felül számos más szórakozási lehetőség is kínálkozik az ide látogatók számára.

A kárpátaljai magyar hagyományokon alapuló böllérverseny, a kakas- és lekvárfőző, perec-, káposzta- és gulyásfesztivál, a magyar kulturális hagyományokat ápoló jurtatábor, a különféle népzene-, néptánc- és kézműves táborok szervezői nagy szeretettel várják az ide érkező turistákat sorolta. A rendezvényeken a helyiek igyekszenek megmutatni népszokásaikat, hagyományaikat a vendégeknek.

Ha már szóba került a gasztronómia, az idegenvezető figyelmünkbe ajánlotta a legízletesebb ukrán nemzeti ételeket, amelyek már Magyarországon is levették országos versenyek zsűritagjait a lábukról. Szóval mindenképpen érdemes megkóstolni egyebek mellett a sűrű, gazdagon fűszerezett levest, a szoljánkát, a szabadban sütött saslikot és a pelmenyit, azaz a húsos derelyét.

A nyíregyházi pedagógus, Horváthné Orosz Anikó gyerekként kezdett el Kárpátaljára járni, azonban az úttörőtáborok mostoha körülményei sem riasztották el attól, hogy egy életre megszeresse ezt a vidéket.

- Kárpátalja megőrizte évtizedekkel ezelőtti szépségét: a természet érintetlensége, a patakok és források csobogása, a hegyek varázslatosan friss levegője, a kis faházak a hegyoldalakban a mai napig lenyűgöznek - mondta Anikó. - Kisgyerekként még nem mehettünk be a munkácsi várba, mivel akkor katonai objektumként funkcionált. Hatalmas élményt jelentett, amikor megnyitották a turisták előtt, s először léphettem be a szépen felújított épületbe.

- A nyíregyházi hölgy szerint a kis kárpátaljai falvakba még nem tört be a civilizáció. Az emberek önellátók, megtermelik maguknak, amire szükségük van, szinte minden háznál a hagyományoknak megfelelően sütik a kenyeret, s kuriózum jellegű programokkal kedveskednek a turistáknak. Még meg is táncoltatják őket - tette hozzá Horváthné Orosz Anikó.

A kárpátaljai magyar hagyományokon alapuló böllérverseny, a kakas- és lekvárfőző, perec-, káposzta- és gulyásfesztivál, a magyar kulturális hagyományokat ápoló jurtatábor, a különféle népzene-, néptánc- és kézműves táborok szervezői nagy szeretettel várják az ide érkező turistákat sorolta. A rendezvényeken a helyiek igyekszenek megmutatni népszokásaikat, hagyományaikat a vendégeknek.

Ha már szóba került a gasztronómia, az idegenvezető figyelmünkbe ajánlotta a legízletesebb ukrán nemzeti ételeket, amelyek már Magyarországon is levették országos versenyek zsűritagjait a lábukról. Szóval mindenképpen érdemes megkóstolni egyebek mellett a sűrű, gazdagon fűszerezett levest, a szoljánkát, a szabadban sütött saslikot és a pelmenyit, azaz a húsos derelyét.

A nyíregyházi pedagógus, Horváthné Orosz Anikó gyerekként kezdett el Kárpátaljára járni, azonban az úttörőtáborok mostoha körülményei sem riasztották el attól, hogy egy életre megszeresse ezt a vidéket.

- Kárpátalja megőrizte évtizedekkel ezelőtti szépségét: a természet érintetlensége, a patakok és források csobogása, a hegyek varázslatosan friss levegője, a kis faházak a hegyoldalakban a mai napig lenyűgöznek - mondta Anikó. - Kisgyerekként még nem mehettünk be a munkácsi várba, mivel akkor katonai objektumként funkcionált. Hatalmas élményt jelentett, amikor megnyitották a turisták előtt, s először léphettem be a szépen felújított épületbe.

- A nyíregyházi hölgy szerint a kis kárpátaljai falvakba még nem tört be a civilizáció. Az emberek önellátók, megtermelik maguknak, amire szükségük van, szinte minden háznál a hagyományoknak megfelelően sütik a kenyeret, s kuriózum jellegű programokkal kedveskednek a turistáknak. Még meg is táncoltatják őket - tette hozzá Horváthné Orosz Anikó.

Ha már szóba került a gasztronómia, az idegenvezető figyelmünkbe ajánlotta a legízletesebb ukrán nemzeti ételeket, amelyek már Magyarországon is levették országos versenyek zsűritagjait a lábukról. Szóval mindenképpen érdemes megkóstolni egyebek mellett a sűrű, gazdagon fűszerezett levest, a szoljánkát, a szabadban sütött saslikot és a pelmenyit, azaz a húsos derelyét.

A nyíregyházi pedagógus, Horváthné Orosz Anikó gyerekként kezdett el Kárpátaljára járni, azonban az úttörőtáborok mostoha körülményei sem riasztották el attól, hogy egy életre megszeresse ezt a vidéket.

- Kárpátalja megőrizte évtizedekkel ezelőtti szépségét: a természet érintetlensége, a patakok és források csobogása, a hegyek varázslatosan friss levegője, a kis faházak a hegyoldalakban a mai napig lenyűgöznek - mondta Anikó. - Kisgyerekként még nem mehettünk be a munkácsi várba, mivel akkor katonai objektumként funkcionált. Hatalmas élményt jelentett, amikor megnyitották a turisták előtt, s először léphettem be a szépen felújított épületbe.

- A nyíregyházi hölgy szerint a kis kárpátaljai falvakba még nem tört be a civilizáció. Az emberek önellátók, megtermelik maguknak, amire szükségük van, szinte minden háznál a hagyományoknak megfelelően sütik a kenyeret, s kuriózum jellegű programokkal kedveskednek a turistáknak. Még meg is táncoltatják őket - tette hozzá Horváthné Orosz Anikó.

A nyíregyházi pedagógus, Horváthné Orosz Anikó gyerekként kezdett el Kárpátaljára járni, azonban az úttörőtáborok mostoha körülményei sem riasztották el attól, hogy egy életre megszeresse ezt a vidéket.

- Kárpátalja megőrizte évtizedekkel ezelőtti szépségét: a természet érintetlensége, a patakok és források csobogása, a hegyek varázslatosan friss levegője, a kis faházak a hegyoldalakban a mai napig lenyűgöznek - mondta Anikó. - Kisgyerekként még nem mehettünk be a munkácsi várba, mivel akkor katonai objektumként funkcionált. Hatalmas élményt jelentett, amikor megnyitották a turisták előtt, s először léphettem be a szépen felújított épületbe.

- A nyíregyházi hölgy szerint a kis kárpátaljai falvakba még nem tört be a civilizáció. Az emberek önellátók, megtermelik maguknak, amire szükségük van, szinte minden háznál a hagyományoknak megfelelően sütik a kenyeret, s kuriózum jellegű programokkal kedveskednek a turistáknak. Még meg is táncoltatják őket - tette hozzá Horváthné Orosz Anikó.

- Kárpátalja megőrizte évtizedekkel ezelőtti szépségét: a természet érintetlensége, a patakok és források csobogása, a hegyek varázslatosan friss levegője, a kis faházak a hegyoldalakban a mai napig lenyűgöznek - mondta Anikó. - Kisgyerekként még nem mehettünk be a munkácsi várba, mivel akkor katonai objektumként funkcionált. Hatalmas élményt jelentett, amikor megnyitották a turisták előtt, s először léphettem be a szépen felújított épületbe.

- A nyíregyházi hölgy szerint a kis kárpátaljai falvakba még nem tört be a civilizáció. Az emberek önellátók, megtermelik maguknak, amire szükségük van, szinte minden háznál a hagyományoknak megfelelően sütik a kenyeret, s kuriózum jellegű programokkal kedveskednek a turistáknak. Még meg is táncoltatják őket - tette hozzá Horváthné Orosz Anikó.

- A nyíregyházi hölgy szerint a kis kárpátaljai falvakba még nem tört be a civilizáció. Az emberek önellátók, megtermelik maguknak, amire szükségük van, szinte minden háznál a hagyományoknak megfelelően sütik a kenyeret, s kuriózum jellegű programokkal kedveskednek a turistáknak. Még meg is táncoltatják őket - tette hozzá Horváthné Orosz Anikó.

Kárpátalja jó néhány meglepetéssel is szolgálhat: kiderülhet, miért nevezték el Kankónak a nagyszőlősi várat, hogyan lehet az örök fiatalságot és szépséget megtalálni a Schönborn-kastély forrásánál, hol mulatott a 20. század nagy hatású színművésznője, Fedák Sári, s hol adta első sikeres koncertjét az ifjú Bartók Béla.