Kastélyok és kúriák

Épített örökségünk e különleges darabjai ma is hűen őrzik a múltat: akad, amelyben múzeum, könyvtár kapott helyet, többüket kastélyfogadóvá alakították át. Akárhogy is alakult a sorsuk, bebarangolásuk felejthetetlen élményt nyújthat az utazónak.

A vasi kastélyok megtekintését hol máshol is kezdhetnénk, mint a Rába folyó mentén fekvő kisvárosban, Körmenden. Vas megye legnagyobb és legszebb kastélya minden bizonnyal a körmendi Batthyány-várkastély. A Rába folyó mentén, fontos utak találkozásánál kialakult város első okleveles említése 1238-ból származik. Az újkorban története összefonódott a Batthyány család hercegi ágáéval. Impozáns kastélyuk az ország legjelentősebb műemléke. A 13-14. században épült északi, keleti és nyugati szárnya, valamint a négy sarokbástya. A 17. században egységesen egyemeletessé alakítják át. Homlokzatát a 18. században barokk stílusban építik át. A 19. század első felében kétemeletessé bővítik. 

A homlokzat timpanonos lezárású, benne Batthyány-Strattman-címer, felette kiemelt manzárdtető. Az első emeleten, a déli erkély mögött rokokó festésű különleges díszterem található. Lépcsőházában pedig Mária Terézia királynő olajképe látható. A szabadon álló épülethez különböző funkciójú melléképületek csatlakoznak. A Szabadság tér keleti oldalát a várkastélyegyüttes zárja le. A kastélyban kialakított múzeum több teremben mutatja be a több mint 750 éves város ránk maradt emlékeit. Az egykori kocsiszín ma városi kiállítóteremként, a lovarda színházként funkcionál. A kastély megtekintése után hatalmas sétát tehetünk a különleges kastélyparkban is. 

A Batthyány-kastélyt elhagyva utunk következő állomása a Körmendtől huszonöt kilométerre fekvő Zsennye lehet. A Rába és a Sorok találkozásánál elhelyezkedő település első okleveles említése 1237-ből származik. Legnevezetesebb látnivalója a szép és gondozott park közepén álló, középkori eredetű egykori Bezerédj-kastély. A középkori részek kőből készültek, a bővítést azonban már téglából falazták. A 16. században Sennyey Ferenc bővítette és vizesárokkal vette körül. Az utolsó lényeges bővítést már a tulajdonos, Bezerédj Antal végeztette 1867-ben. 

A kastély körüli parkot a múlt században Bezerédj Antal telepítette. A háború során megritkult növényállományt védetté nyilvánították. A kert értékei közé tartozik a sárga levelű tölgy és a hasogatott levelű diófa. A parkban gránit sírkövet is láthat az utazó, alfa és omega betűkkel ellátva. E sírkő alatt alussza Békássy Ferenc, a fiatalon elhunyt tehetséges költő örök álmát. 

Zsennyét elhagyva Sárváron át, mintegy harminc kilométer megtétele után jutunk el Sitkére. A kissitkei Felsőbüki Nagy-kastély is középkori alapokon nyugszik, fontos szerepet töltött be a török elleni harcokban. Az egykor erődítményszerű épületet előbb barokk, majd 1851-ben romantikus stílusban alakították át. A kastélyban 1946-tól általános iskola működött, 1982 óta pedig szállodaként funkcionál.

Sitkéről továbbindulva újabb harminc kilométer áll előttünk, ugyanis Vasszécseny felé vesszük az irányt, ahol két kastélyt is megtekinthetünk. Az Ó-Ebergényi-kastélyt, amely a 16. században jelentős udvarház és major volt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a bécsi udvar elrendelte, hogy le kell rombolni mindazon várakat, amelyek a kurucoknak védelmül szolgáltak. Csak azoknak kegyelmezett meg a császári parancs, amelyek lakókastélyokká épültek át. Valószínűleg e rendelkezésnek esett áldozatul a szécsenyi udvarház is  s ekkor léphetett be, feltehetően házassága révén, Szécseny történetébe németújvári Batthyány Alajos gróf, aki a lerombolt udvarház helyén felépíttette a ma is álló barokk úgynevezett Ó-kastélyt. 

A kastély főbejáratával szemben egy hatalmas kőhíd íveli át az egykori vizesárkot. Valószínűleg itt lehetett az a felvonóhíd, amelyet veszély esetén felhúztak. Másik látványosságunk, az Új-Ebergényi-kastély 1790 körül copf stílusban épült. Egy 1857-ből származó kataszteri térkép alapján tudjuk, hogy ekkortájt Szécsenyben már két Ebergényi-féle kastély létezik. Az egyik az Ebergényi István nevével fémjelzett Ó-kastély, a másik pedig az Ebergényi Viktor tulajdonaként feltüntetett Új-kastély. Valószínű, hogy az Ebergényiek megosztoztak a birtokon, s felépült az Új-kastély. 

Vasszécsenyt elhagyva a megyeszékhelyen át Bozsok felé indulunk: harminchat kilométer megtétele után elénk tárul a Sibrik-kastély különleges látványa. Valószínűsíthetően egy római épület maradványaira épült a 16-17. századi eredetű, késő reneszánsz-barokk stílusú, valaha egyemeletes udvarház. Valaha vizesárok, felvonóhíd, erős várfal övezte a kastélyt. A kapu fölött 1637-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben történt renoválása, átépítése során nyerte el.  

A bejárat előtt folyik a bozsoki Aranypatak, a kastély mellett pedig több hektáros védett kastélypark található, amelyben lovardát és teniszpályákat alakítottak ki. A parkban az őshonos növényfajokon túl, mint a mezei juhar, szomorú kőris, karai juhar, cserszömörce, számos növényritkaság található, mint zöld juhar, szivarfa, nyugati ostorfa, törökmogyoró, közönséges magyal, liliomfa, fekete dió, juharlevelű platán, babérmeggy, duglászfenyő. S ha a közel százhúsz kilométeres Vas megyei kastélykör-utunk után kicsit megpihennénk, azt is megtehetjük Bozsokon: az épület ma ugyanis kastélyszállóként működik. 

Ha kipihentük magunkat és tovább barangolnánk, indulhatunk akár Sárvár, Acsád, Szeleste, Szombathely, Ikervár irányába. A kastélyokat, kúriákat bejáró turistaútjaink során azonban ne felejtsük el azt a tényt sem, amire többek között a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület is figyelmezteti az épített örökség kedvelőit: a Magyarországon található mintegy 2000 kastélysorsú történeti épület - közöttük mintegy négyszáz, európai értelemben is kastélynak nevezhető - jövője ma finoman szólva mozgásban van. Azaz kisebb részük új vagy régi használóik erőfeszítéseivel és a műemlékvédők segítségével úgy-ahogy megújul vagy legalább megmarad olyannak, amilyen állapotba jutott, nagyobb része azonban továbbra is pusztul, romlik. 

Hiába a viszonylag nagy, gyakran romantikus vagy csak nagyzoló álmokat jelentő érdeklődés, egy-egy kastély és a hozzá tartozó park felújításának, fenntartásának várható költségei és a szigorú, gyakran előreláthatatlan korlátozó előírások elriasztják a legelszántabb vállalkozókat is. 

Közös cél tehát hazai és nemzetközi összefogás eredményeképp érhető el igazán: közös felelősségünk az épített örökség megismertetésére, megőrzése.