Minden időben jó választás

2018.05.11. 08:00

Legyen szikrázó napsütés, vagy essen az eső, program bőven akad

 A Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvő település nevének eredetét illetően több elgondolás is született már.

Polgár Bettina

Fotó: Polgár Bettina

Fotó: Polgár Bettina/Napló

Míg egyesek szerint Pápa egy bajor lovag után kapta a nevét, mások a katolikus egyházfőhöz kötik a városnevet.

Pápa történelmének meghatározó eleme volt a Kluge család. A 18. század második felétől Európa nyugati tájairól textilkészítő és festőmesterek indultak kelet felé, hogy az ott keletkezett munkaerőhiányt betöltsék. Így jutott el hazánkba 1777-ben a szász-országi Sorauból a Kluge család.

Carl Friedrich Kluge Sárváron telepedett le családjával és 1783-ban megalapította magyarországi cégét, majd három évvel később Pápára települt át. Akkoriban a városban 4-5 másik kékfestő műhely is működött, de egyedül a Kluge családnak sikerült gyári szintre emelni a termelést. A Kluge család hét generáción át működtette sikeresen az üzemet, melyben 1956-ig folyt a termelés. Az épület a gépekkel és berendezési tárgyakkal együtt 1954-ben műemléki védettséget kapott, és 1962 augusztusában nyílt meg az egykori üzem épületéből és berendezéseiből a Kékfestő Múzeum mint az ország első textilmúzeuma, amely a mai napig betekintést nyújt a kékfestő mesterség rejtelmeibe.

A város nevezetességei közé tartozik a katolikus Nagytemplom, amelyet 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdtek el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész tervei alapján. Fellner Jakab halála után az építkezést Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel, és a végleges díszítések elkészülte után 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József püspök. Az impozáns méretű, egyhajós úgynevezett csarnoktemplom copf stílusban épült meg, a mennyezetfreskókat pedig Franz Anton Maulbertsch készítette. A templom hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas, tornyának magassága pedig 72 méter.

A nagytemplom mögött található az Esterházy-kastély, amely 1743 és 1784 között épült a 15. századi váralapokra. Az elmúlt évtizedekben állami és európai uniós forrásoknak köszönhetően több ütemben újult meg a kastély. Az ismét régi fényében tündöklő épület különféle programokkal várja a látogatókat, akik előtt így megelevenedik a barokk kor világa és a városban egykor jelentős szerepet betöltő Esterházyak története.

Fotó: Polgár Bettina

A Pápai Református Gyűjtemények a város hajdani diákjait, Petőfi Sándort és Jókai Mórt, a magyar irodalom két meghatározó alakját hozza közelebb az érdeklődőkhöz, bemutatva a Pápán töltött 1841-42-es tanévük írott és tárgyi emlékei, relikviáit. A Pápai Református Gyűjtemények további különlegessége még egy világviszonylatban is kuriózumnak számító, több ezer éves óegyiptomi koporsó és múmia, melyet Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozott egykori iskolájának.

Évről évre sokakat vonz a településre a pápai Várkertfürdő a különféle igényeknek megfelelően kialakított medencéivel, a változatos elemekből álló csúszdaparkjával, valamint a sportpályáival. Mindezt a gyógy- és termálfürdő, illetve a reumatológiai és mozgásszervi betegek rehabilitációjára alkalmas korszerű gyógyászati centrum szolgáltatásai is kiegészítik. A fürdő strandja négyhektárnyi területen fekszik, medencéi minden korosztály számára kikapcsolódást nyújtanak, emellett játszótér és homokos sportpályák is várják az aktív pihenésre vágyókat. A fürdő wellnessközpontjában pedig aromafürdők, testkezelések, masszázs és szolárium egyaránt biztosítja a kikapcsolódást, sőt, a vendégek Anna Júlia grófnő szépségének a titkát is megismerhetik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!