Lovagvár Döbrönte fölött

A kis falu gyönyörű természeti környezetben, a Bakony északnyugati lankáin, a Bitva patak mentén terül el. A környék egyik legismertebb és legkedveltebb üdülőhelye. Közúton közelíthető meg, a BakonyjákóTapolcafő közti útelágazástól Gannán keresztül a néhány házból álló Ódöbröntén át visz az út a településre, ami Pápától, Ajkától 15 kilométerre, Veszprémtől 50 kilométerre található. Már a 11. században lakott volt, elnevezése szláv eredetű. Írásos emlék elsőként 1330-ban említi Dewrente néven. A falu képét a fölötte elterülő vár, Szarvaskő vára uralja. 

Himfy Benedek pozsonyi ispán, Nagy Lajos király kedvelt hadvezére 1367-ben kapott engedélyt a királytól, hogy uradalmának területén kővárat építsen. Az építkezés idejét 1373-1374-re teszik a feljegyzések. A család politikai befolyásának és vagyonának csökkenésével a Himfyek is rablólovagokká váltak. Leghíresebb rablásuk, a Márton-hegyi (pannonhalmi) apátság kifosztását követően Mátyás király elkoboztatta birtokaikat, ám azok nemsokára visszakerültek tulajdonukba.

A várat a mohácsi vész után megerősítették, ekkor épült a hatalmas rondella. Ennek ellenére, mérete és néhány katonából álló várőrsége folytán nem töltött be aktív végvári szerepet. Az építmény pusztulását valószínűleg egy portyázó török csapat okozhatta, a török időkben a falu is elnéptelenedett. Az 1760-as években a Somogyi család lett a környék legnagyobb birtokosa, akik német és magyar telepesekkel népesítették be a községet. A vár köveit a környékbeli lakosság használta fel az építkezésekhez. Szarvaskő várának romjait mára részben restaurálták, így a környék kiemelkedő  látványosságává vált.

A történelmi értékek szempontjából a vár mellett jelentős a településen a Fájdalmas Szűz tiszteletére 1815-ben emelt klasszicista stílusú plébániatemplom. A Somogyi család építtette, tervezője Charles de Moreau, építésze a bécsi Kornhausel József volt. Kertjében Szent István szobra áll. Viszonylag kevesen tudják, hogy itt, az altemplomban is vannak látogatható kripták.

Döbrönte lélekszáma 1941-ben érte el a maximumot, ekkor 549-en laktak a településen. A II. világháborút követően, miután összes vagyonukat elkobozták, sok családot telepítettek ki Drezda és Karlsruhe környékére, elhagyott lakóhelyükre az ország több részéről hoztak újakat. A falu lakossága ma valamivel több mint 260 fő. Ennek közel egyharmada kiskorú, másik harmada nyugdíjas. A keresőképes lakosság egy része a közeli városban dolgozik, többen az idegenforgalomból, a falusi turizmus adta lehetőségeket kihasználva próbálnak megélni. 

A kis falu nagy ünnepe a minden év szeptember utolsó vasárnapján megrendezett várünnepség, ahol a hagyományos lovas programok mellett számos sztárvendég fellépése is színesíti a rendezvény programját. A zsákfalut az elképzelések szerint Magyarpolány felé kerékpárúttal (a Hanságot és a Balatont összekötő kerékpárút részeként) nyitják ki. A hajdani tervek között még egy átmenő közút is szerepelt, ám a falu mai gazdái már úgy látják jobbnak, ha Döbröntén nem lesz átmenő forgalom. Így fenntartható a nyugalom, a viszonylagos zártság, ami kedvez az üdülni, pihenni vágyóknak.

A négycsillagos hotel és a hozzá tartozó lovas udvar mellett más jól működő, a falusi vendéglátással foglalkozó vállalkozás is települt a községbe. Ezek mind a gyalogos, mind a lovas turizmus igényeit kielégítik. A falu szélén csordogáló Bitva patak melletti lankás részen pihenőt, tűzrakó helyeket alakított ki a község önkormányzata, ez rendkívül népszerű a hétvégi turisták között.

Döbrönte kiváló kiindulópontja számos bakonyi bakancsos túrának is. Kényelmes sétával elérhető a gannai Esterházy-mauzóleum (a Római Pantheon kicsinyített mása), a Csurgókút, az Ödön-forrás, de a vállalkozó kedvűek akár Ajkáig is megtehetik a Bakony rejtelmes, varázslatos tájain keresztül vezető utat.
A nyugalom, a jó levegő, a gyönyörű táj, a rendezett, virágos település és az itt élők hagyományos vendégszeretete az ide látogatóknak az év minden szakában kiváló lehetőséget biztosít az aktív pihenésre.