Madridban mindig kék az ég

Az útikönyvek rendre azt hangsúlyozzák, hogy az ország mértani közepén fekvő főváros nem a történelem évszázadai során alakult ki, hanem királyi rendeletre született. Ám ez nem egészen igaz: 1561-ben, amikor II. Fülöp Toledóból 71 km-rel keletebbre tetette át székhelyét, Madrid már 10 ezer lakosú, több mint ötszáz éves mezőváros volt, melyet egy arab emír alapított. Igaz, a fényes Toledóhoz képest még évszázadokkal később is parányi volt, nem számított „igazi” városnak. Erről neve is tanúskodik: még ma is villának (azaz nagy falunak), és nem ciudadnak (városnak) hívják.

Jelentősége azonban rohamosan nőtt: miután királyi székhellyé vált, három évszázadon át akkora világbirodalom fővárosának mondhatta magát, „ahol soha nem ment le a Nap” (V. Károly, a német-római császárrá koronázott spanyol uralkodó jellemezte így a spanyol gyarmatbirodalmat).

Ma „csupán” Spanyolország fővárosa, ám az egykori gyarmatokról igen sok dél-amerikai, sőt indián bevándorló is színesíti a madridi utcaképet. Lakosainak száma 3,5 millió. Elő- és bolygóvárosai nincsenek, hiszen a fennsíkon szabadon terjeszkedhet a város. Jellemzők a széles sugárutak, ám a belváros őrzi a középkori utcaszerkezetet: keskeny, emberléptékű utcák, terek és házak teszik barátságossá Madrid központját. Angolos hangulatú pubok, tipikus spanyol bodegák, borozgatni-csipegetni invitáló tapabárok, párizsi hangulatú bisztrók csalogatják beülésre a ráérőket. A keskeny, hosszú, dombra futó utcák és kandeláberekkel szegélyezett lépcsősorok a francia fővárost juttatják eszünkbe. Igaz, a spanyolok ezt épp fordítva mondanák: Párizsban járva Madridban érzik magukat.

A belváros központja a Puerta del Sol, a Nap kapuja, mely elé még a tér szót sem teszik ki. Nevét onnan kapta, hogy a 13. században egy keletre néző kapu állt rajta, amelynek íve alatt a felkelő napot lehetett megpillantani. És ez akkoriban nagy szó volt, hiszen a kora középkorban a szűk utcákból egyáltalán nem látszott az égitest. A furcsa, körcikk alakú térről ma 10 út indul a szélrózsa minden irányába. Ide fut be a legtöbb busz, itt keresztezi egymást három metróvonal, itt rakták le a 0-s kilométerkövet. A tér sohasem nyugszik: ez Madrid örökké nyüzsgő, lüktető szíve.

Egészen más hangulatot sugároz a csak nevében főtér, a Plaza Mayor. Építésekor, 1494-ben még a városkapun kívül helyezkedett el ez a hatalmas, négyszögletes piactér. Jelentősége ötven évvel később nőtt meg, amikor kereskedelmi központtá vált. Az árkádok alatt vándorkereskedők árulták a posztót, selymet és a fűszereket, majd a hentesek és iparosok is itt nyitottak boltot. A tér mai, gyönyörű palotákkal körülvett, teljesen zárt formája a 17. század elején alakult ki. A paloták legszebbike a freskókkal díszített Pékek háza, melyet a turisták többsége mint városházát fényképezi le. Erkélyeiről egykoron a király és családja szemlélte az eseményeket. Itt tartották az eretnekégetéseket, a nyilvános kivégzéseket, a bikaviadalokat és a lovagi tornákat, a szentté avatásokat és a népünnepélyeket. Ez volt az ország legnagyobb színpada és nézőtere több tízezer nézővel. Ma békés és nyugodt a tér, csak szabadtéri koncertek alkalmával telik meg. A hűs árkádok alatti apró boltok, de a több száz éves kiskocsmák állandóan zsúfoltak.

Madrid a széles sugárutak és a szökőkutak városa is. A nyáron nem ritka 40 fokos hőséget fasorok, parkok, és rengeteg kút próbálja enyhíteni. A spanyolok azonban igazából nem itt pihenik ki a fáradalmakat, hanem otthon hódolnak az egész mediterrán térségben szokásos sziesztának. Egytől 5-ig kihaltak az utcák, bezárnak az üzletek és piacok, becsukódnak a zsalugáterek. Az élet este 7 után kezdődik: ilyenkor elegánsan felöltözött idős hölgyek és urak kezdik meg egészségügyi sétájukat, a fiatalok a játéktermeket, az üzletközpontokat szállják meg. Lassacskán megtelnek az éttermek, kávéházak teraszai is, és ki sem ürülnek hajnalig, hiszen a vacsoraidő csak tíz után kezdődik. És ugyan ki gondolna lefekvésre egy ilyen izgalmas, mindig másféle arcát mutató, lüktető nagyvárosban?

Kóstolja meg a tapát!

Spanyol találmány a tapabár, ahol a bor és a hozzá kínált borkorcsolya, azaz tapa azonos fontosságú. A tapák között tortilla (burgonyás omlett), pizzaszelet, majonézes saláta, hideg sós tortácska, halfalatok szerepelnek. Áruk a mennyiséghez képest igen drága, akár 8 euró is lehet.

Érdemes a központtól távolabbi kisvendéglőket, a bodegákat felkeresni (a Puerta del Soltól nyugati irányba), ahol ízletes helyi fogásokat kaphatunk – eléggé drágán. A legolcsóbbak a kínai vendéglők, ahol 6,50 euróért a magyarországinál sokkal finomabb, négyfogásos menüt adnak.

Fontos: az ebédidő általában 1-től 5-ig tart, vacsorát 8 és 9 óra előtt sehol sem kapunk!

Egynapos kirándulások Madridból

Toledo

• Az egykori császári székhelyre a mór, a keresztény és a zsidó kultúra is rányomta bélyegét. Fél évszázadon át egy világbirodalom fővárosa volt, ma pedig emlékeiből él.

• Távolság: 71 km – a buszok óránként indulnak Madridból a Mendez Alvaro állomásról.

Segovia

• Római kori vízvezeték, egy monumentális erődítmény, az Alcazar, impozáns székesegyház és számtalan templom: ez Segovia. A város – csak úgy, mint Toledo – a világörökség része.

• Távolság: 87 km – a buszok a Paseo de la Florida állomásról indulnak.

El Escorial

• A félsziget egyik leghíresebb építményét II. Fülöp rendeletére emelték, aki ebben az erődítmény jellegű palotaegyüttesben lakott élete végéig.

• Távolság: 50 km – a vonatok az Atocha pályaudvarról indulnak.

• Távolság: 87 km – a buszok a Paseo de la Florida állomásról indulnak.

El Escorial

• A félsziget egyik leghíresebb építményét II. Fülöp rendeletére emelték, aki ebben az erődítmény jellegű palotaegyüttesben lakott élete végéig.

• Távolság: 50 km – a vonatok az Atocha pályaudvarról indulnak.

El Escorial

• A félsziget egyik leghíresebb építményét II. Fülöp rendeletére emelték, aki ebben az erődítmény jellegű palotaegyüttesben lakott élete végéig.

• Távolság: 50 km – a vonatok az Atocha pályaudvarról indulnak.

• A félsziget egyik leghíresebb építményét II. Fülöp rendeletére emelték, aki ebben az erődítmény jellegű palotaegyüttesben lakott élete végéig.

• Távolság: 50 km – a vonatok az Atocha pályaudvarról indulnak.

• Távolság: 50 km – a vonatok az Atocha pályaudvarról indulnak.