Utazó

2007.10.17. 06:34

Mediterrán Köln

Köln szabad szellemű, pörgő ritmusú város, ahol az európai kultúrák jól megférnek egymás mellett. A nemzetközi vásároknak is gyakran helyet adó, sokszínű Rajna menti megyeszékhelyen ünnepségek, rendezvények egész sora ad okot sörkerti mulatozásra télen-nyáron.

Bajory Á. Rita

A nyüzsgő metropolis forgatagában, a dolgos hétköznapokat élő vidám helyiek, a bámészkodó turisták és az egyetemisták között akár térkép nélkül felfedezhetjük a Rajna menti várost. A kölniek életvitele rácáfol a precíz, német mentalitásra. A nyitott teraszos kávéházak, éttermek mediterrán hangulata pedig színesíti az egyszerű modern városképet.

A világörökség részévé nyilvánított kölni dómot az európai gótikus építészet mesterművének tekintik. A város szimbólumának egekig érő, impozáns tornyai iránytűként szolgálnak az eltévedt turistának. Rainald von Dassel kölni érsek az I. Frigyestől ajándékba kapott háromkirályok ereklyéit a katedrálisba hozatta. A felbecsülhetetlen kincsek iránt óriási volt az érdeklődés, ezért bővíteni kellett a templomot. Az egyik átépítésre váró tornyot tűzzel próbálták megsemmisíteni 1248-ban, kis híján az egész dómot leégették. A világháborúkban pedig bombatalálatok tizedelték az épületet. 

A betlehemi királyok féltve őrzött ereklyéit betörők csempészték ki a katedrálisból 1975-ben. Szellőzőcsatornán keresztül és hegymászó felszerelés segítségével juttatták ki a kincseket, amelyeknek egy részét évekkel később megtalálták. A nem éppen feltűnésmentes mutatvány elkövetőit pedig a kölni alvilág segítségével kerítették kézre. A viszontagságos évszázadok és a folyamatos átalakítások dacára 632 év után végre átadták a katolikus templomot, amely ma több ezer látogatót csalogat a negyedik legnagyobb német városba.

Ha a hangoskodó turisták gyűrűjéből kiszabadulva sikerül bejutni a dóm belsejébe, varázslatos látvány tárul elénk. A hatalmas üvegablakokra festett bibliai jelenetek precízen kidolgozott, színes képrészletei prizmaként törik meg a beszűrődő fényt. Az oltárhoz vezető széles folyosót oldalról kápolnák szegélyezik, igazodva a belső tér szerkezetéhez.
A történelmi ritkaságok után kutatva a belvárosi Römisch-Germanisches múzeumban folytathatjuk utunkat, ahol a római kor emlékeit őrzik. A kortárs művészeti irányzatok kedvelőinek pedig a Ludwig Múzem nyújt kulturális kikapcsolódást. A hatalmas termekben Andy Warhol és Picasso rajzai is a gyűjtemények részét képezik.

A történelmi emlékek mellett egy igazi sikersztorival is büszkélkedhet a város, hiszen innen indult hódító útjára a kölnivíz, franciául eau de cologne. A világ első parfümje vitathatatlanul Johann Maria Farina olasz tudós nevéhez fűződik. Több év alatt kísérletezte ki azt az egyedi illatkompozíciót, amely nemcsak a fürdést mellőző uralkodók testszagának palástolására volt alkalmas, hanem gyógyszerként is használták. Az egyedülálló eszencia azonban nem feltalálóját tette híressé, hanem egy kölni hivatalnok fiát, Wilhelm Mülhenst. Az üzleti érzékkel megáldott ifjú az ajándékba kapott eredeti recept birtokában némi furfanggal és leleményes marketingstratégiával óriási hírverést szervezett a csodavíznek. Beindította saját parfümgyárát, és az általa továbbkreált pacsuli és szantálfa egyvelegét tekintik ma a kölnivíz elődjének.

A napóleoni megszállás idején a francia katonák német nyelvismeret hiánya miatt az összes házat beszámozták, így kapta Mülhens parfümgyára a 4711. sorszámot. A napjainkban jól ismert kék üveges 4711 parfüm tehát innen kapta nevét. 

A méltatlanul elfeledett Farina titkait egy kevésbé látogatott, kicsi múzeum őrzi az Obenmarspforten utca sarkán. A kiállítás korhű technikai berendezéssel és kémiai eszközökkel szemlélteti, milyen módszerrel dolgozta ki a tudós 1709-ben a cédrus, a narancs, a bergamon és a pacsuli keverékéből sajtolt eredeti eau de cologne-t.
A kölni csokoládégyárba is érdemes ellátogatni. A Rajna partján egy óriáshajót szimbolizáló épületben a kakaó feldolgozásának minden folyamatát nyomon követhetjük. Mindent megtudhatunk a boldogságfokozó történetéről a majáktól napjainkig. A hajó orrában elhelyezett szökőkútból bugyogó 200 kiló folyékony csokoládé pár cseppjét ostyára csurgatva kóstolhatjuk meg. Az ingyen nassolás azonban itt véget is ér. A kakaó iránti felfokozott éhségünket a kijáratnál üzemeltetett csokoládéboltban borsos árért csillapíthatjuk.

A part menti séták és a múzeumi barangolások után egy kölni sör, a kölsch olthatja a szomjat. Bár az igazi sörivóknak ez inkább érdekes, mint finom. Gasztronómiai ínyencségekben sincs hiány. Akinek a véres hurka almaszósszal és szalonnával vagy hagymával és uborkával, mint a kölni specialitások egyike merészen és zsírosan hangzik, az a nemzetközi konyhák bármelyikét fellelheti a mediterrán hangulatú város negyedeiben.

A belvárosi buliélet éjszaka teljesedik ki igazán. A dóm és Heimarkt közötti szórakozónegyedekben egymást váltják a sörkertek és a dzsesszbárok, ahol hajnalig mulatozik a vendégsereg apraja-nagyja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!