Nagy sétára csábít Szentendre

A Dunakanyar egyik legszebb pontjára látogat, aki Szentendrét választja, hazánk egyik legnépszerűbb úti célját. Könnyen megközelíthető több irányból, a fővárosból HÉV-vel, vagy hajóval is elérhetjük. A város kultúráját elsősorban a délszláv örökség és a városhoz köthető művészek határozzák meg. Jelentős hatása van a délszláv népi és egyházi zenének is. A 20. században művészek újra felfedezték a sajátosan mediterrán hangulatú várost, sorra jöttek létre a művésztelepek, kolóniák.

Szentendre óvárosa a 18. században, a barokk korában nyerte el ma is látható arculatát, részben már a középkorban, sőt korábban kialakult főbb utak, utcák mentén. A város tájszerkezete és történelme meghatározta építészetét. A történelmi városmag jellegzetességét a barokk kapuk, a szűk sikátorok, a szorosan egymás mellé épülő házak háromszögletű tűzfalai, összeérő piros cseréptetői adják.

Szentendre főtere nem egy hivatal által kijelölt, mesterséges központ, hanem egy természetesen működő városmag, mely valószínűleg már a középkorban kialakult. A későbbi korok házai pedig mind alkalmazkodtak a hagyományos alaprajzhoz. A belváros képe festővászonra kívánkozik, de legalábbis valamilyen módon megörökítésre a színes, barokk hangulatú házakkal, szerb templomokkal, szűk sikátorokkal, és csodaszép főterével. De nem csak az építészete, hanem a művészete is színes Szentendrének. Egész évben szerveznek itt fesztiválokat, kulturális eseményeket és gasztronómiai rendezvényeket.

A város Fő tere a történelmi városmag központja, a görög negyedtől nyugatra találjuk. A tér volt a szerb negyed központja. Közepén áll a Szerb Kereskedő Társaság keresztje, amit 1763-ban emeltek hálából, hogy a pestisjárvány elkerülte a várost. A középkortól kezdve a tér volt a színhelye a társadalmi és gazdasági életnek. Itt futottak össze a budai, visegrádi és pilisi országutak. Így alakult ki a háromszög alakú tér, melynek közepén találjuk Szentendre egyik fő szimbólumát a Kalmár-keresztet. A tér felett magasodik a Várdomb, melyre lépcsőkön át lehet feljutni, a domb teteje a Templom tér. A városközpontban nézzük meg a marcipánmúzeumot, Magyarország első marcipánokat bemutató múzeumát.

A Ráby-ház egy jellegzetes barokk lakóépület, kazettás nagykapuval, kőkeretes ablakokkal, 1768-ban épült, Szentendre legépebben megmaradt barokk lakóháza. Az épület csak kívülről látogatható. A városban járva nem hagyhatjuk ki Kovács Margit múzeumát. A Kossuth-díjas kerámiaművész életművét bemutató gyűjtemény az alkotó életművének jelentős részét bemutatja. A kerámiaművész több száz különös hangulatot árasztó alkotása 11 kiállítóteremben tekinthető meg.

Szentendre nemcsak ki­váló úti cél, hanem a környező kirándulóhelyek bejárásához megfelelő kiindulópont is. A Szentendrei-szigetnél kevés ideálisabb helyet találunk egy biciklitúrához vagy túralovagláshoz.