Nagyszeben, a szászok gyönyörű városa

Nagyszeben municípium, azaz törvényhatósági, önálló kormányzatú város Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye. Gyulafehérvártól 73 kilométerre délkeletre, a Szebeni-­havasok lábánál, 410-430 méteres magasságban fekszik.

Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (som) főnévből származik. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. 1191-ben Cipin néven említik először a Nagyszebeni prépostság pápai megerősítése kapcsán, mely a 15. századig az erdélyi szászok katolikus egyházi központja volt. Az Erdély déli kapujának is nevezett település többször volt Erdély fővárosa (1610–14, 1703–90, 1849–69). Jelenleg sok­kal csendesebb mederben folyik az élet. A szászok többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra. 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve helyreállították a Nagypiac, a Kispiac és a Huet teret, illetve felújították a város múzeumait.

A 147 ezer fős, zömében románok, magyarok, németek és romák lakta Nagyszeben han­gulatos középkori belvárosa égbe nyúló tornyaival, szemekre emlékeztetően kialakított ablakokkal tarkított, úgynevezett kacsintós ház­tetőivel, kacskaringós, titok­zatos utcáival és teraszos ét­termeivel egyaránt kedvelt üdülési célpontja lehet az építészet, a történelem, valamint a gasztronómia szerelmesei­nek. Mivel Nagyszebennek van a legnagyobb védett óvárosa Romániában (80 hektár), nem kell tömegtől tartanunk még a legfőbb látnivalók környékén sem.

Ajánlatos megtekinteni az Európa gótikus gyöngyszemének tartott evangélikus székesegyházat, mely közel négyszáz évig épült, hétszintes, és 75 méteres harangtoronnyal bír, illetve a Nagypiac téren a városházát, a Szentháromság-plébániatemplomot és az 1588-ban épült, várostörténeti múzeumnak berendezett, remek kilátást nyújtó Várostornyot. A Kispiac téri régi szennyvízcsatorna helyén autóút van, fölötte pedig a Hazugok hídja ível át. A legenda szerint ha valaki rossz szándékkal vagy hazugsággal a lelkében lép a hídra, akkor azt a híd megbünteti és lerázza. Ha jobban körbenézünk a téren, akkor megláthatjuk a „szebeni szemeket”, a város összes régi házán látható kis kémlelő­ablakokat, amiket valaha arra használtak, hogy idejében felfedezzék a tűzeseteket.

Nagyszeben egy osztrák kisvároshoz hasonló rendezettségével nyugodt kikapcsolódást, megpihenési lehetőséget kínálhat például egy erdélyi buszos körút során, de akár autóval is felkereshetjük, megyénkből nyolc órán belül, szinte végig autópályán haladva. Ha már ott vagyunk, érdemes megkóstolni a helyi jellegzetes ízeket. Kihagyhatatlan természetesen a savanykás csorba leves, az erdélyi töltött káposzta, és muszáj megízlelni a helyi sötét, sűrű és illatos diópálinkát is.