Őrtorony a félszigeten

Nem volt véletlen a kilátó helyszínválasztása sem. A természetbarátok már hónapok óta figyelemmel kísérték a kilátó építését, zarándokoltak a környékére, várva a jeles napot, hogy a nagyközönség is igénybe vehesse.  November első napjaiban a még lezárt kilátó körül lekerült a szalag, a látogatók csodálhatják a Balaton és a környék , de nem túlzással mondva hazánk gyöngyszemű, páratlan szépségű panorámáját. Korábbi turistatérképek is jeleznek már ezen a helyen kilátópontot, sokan ismerik is a helyszínt, hiszen népszerű gyalog és szekérút út érintette, sőt a régi levendulás is ezen a területen volt egykoron telepítve.

A kilátót a Balaton szintje fölé mintegy 100 méterrel emelkedő, már korábban is kilátó pontként ismert  Apáti-hegy tetejére építették. Fotó: Jákói Bernadett

A kilátó felavatása már régi terv volt. Nem véletlen, az 1950-es években, amikor a Tihanyi félszigetet elsőként Magyarország legelső tájvédelmi körzetként jegyezték, már akkor kísérlet volt egy  fakilátó felépítésére. Zákonyi Ferenc nagyon sokat tett a félsziget idegenforgalmi és turisztikai felemeléséért, már akkor is látva Tihany kiemelkedő lehetőségét a tájkultúra fejlesztésében.

Napjainkban a veszprémi székhelyű Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség koordinálja a megyében fellelhető túraútvonalakat, de Tihanyban több éve a Börzsöny Természetjáró és Hegymászó Egyesület festi a hálózatot. A VMTSZ-szel kötött egyezség alapján , valamint a helyi önkormányzat és a Tihanyi Legenda civil szervezettel karöltve közös együttműködéssel valósulnak meg a fejlesztések, a táblakihelyezések, az útvonalfestések. A kilátóhoz a Sárga háromszögjelzés vezet fel, két irányból, Sajkod felől is és Tihany település felől is egyaránt kényelmes sétaúton lehet elérni a létesítményt. A faluból talán a legegyszerűbb útvonal a Kiserdőtelepi úton indulva, majd a zöld, utána a sárga kilátó-jelzést (háromszög) követve vezet az Apáti-hegy tetejére. A faluból,  illetve a község északi végéről a Belső-tó felől kényelmesebb, de jóval hosszabb földúton érhetjük el a kilátót . Az edzettebbek akár biciklivel is fel tudnak tekerni. A Magyar Természetjáró Szövetség képviseletében Csiba Ágoston elnökségi tag, aki egyben a Börzsöny Természetjáró és Hegymászó Egyesület elnöke is és Kunos Gábor MTSZ munkatárs vette pártfogásba a félsziget sétaútjainak turistajelzés rendszerét, s a helyi önkormányzattal és a civil szervezettel összedolgozva , majd a Balaton felvidéki Nemzeti Parkkal együttműködve közösen létrehozták azt, amit a természetbarátok eddig csak álmodni mertek. A kilátóhoz felvezető Sárga háromszög turistaút is az ő munkájuk érdeme. Egy igazi, összetett, közösségi munka attrakciójaként lehetünk büszkék erre az eredményre. –tájékoztatott Mag Éva a megyei természetbarát szövetség elnök asszonya.

- Tihany az ország első tájvédelmi körzete, 1997 óta a Balaton Felvidéki Nemzeti Park része. Hihetetlen ökológiai értékei miatt méltán nyerte el az Európai Diploma címet is. De méltatni lehet még azzal, hogy itt alakították ki szintén elsőként az országban az első tanösvényt , amelyet Lóczy Lajos egykori Balaton kutató,  tudós neve fémjelez. –mondta el Kopek Annamária a Balaton-felvidéki Nemzeti park turisztikai osztályvezetője.

Az ókori rómaiak idejében itt hasonló őrtornyok álltak, jeleket tudtak adni az emberek a történésekről.  A mai funkciójában már más a szerepe. Ma felhívás a kor emberének, hogy óvják a természetet, vigyázzanak rá, hogy az utánunk jövő generáció is láthassa e helyről ezt a csodás panorámát, Magyarország gyöngyszemét.  Az Őrtorony jelkép, szimbolika is egyben. Aki ide megérkezik, a kilátásai mind fizikai , mind lelki értelemben is javulnak. Nemcsak térben, hanem időben , de lelkünkön keresztül is gazdagítja a látókörünket. Lelkünk szellemi őrző-védője. Biztosak lehetünk a sikerében, hiszen még átadása előtt is már sokan próbálkoztak felmenni , igyekeztek megszerezni azt az élményt, amiben remélhetőleg majd sok-sok ezer turista és zarándok, kiránduló és sétáló részesül a jövőben.  A kilátó nagyon fontos dologra figyelmeztet bennünket. Az ember  a történelem során mindig is szeretne felülemelkedni önmagán. Nem akar leragadni s hétköznapi kisszerűségébe. Felülről letekintett világ sokkal rendezettebb, keretbe foglalt, mint lent a káosz, a rendezetlenség. Figyelmeztet arra, hogy figyeljünk egymásra,  de ne csak akkor, ha felmegyünk egy magaslatra, hanem akkor is, ha alatta állunk. Hiszen lent emberek vannak, akik élnek, élni szeretnének és szeretnék meghaladni önmagukat. Itt, ami mindannyiunk hazája, a magyarság szent helye. –hangzott el az avatóbeszédben.

A lelkeket semmi nem hozhatja közelebb egymáshoz, mint a természet szépségeiben való együttes gyönyörködés. A tájképfestő keresi a táj szépségét, a turista rátalál. Mert a természet templomában a turisták a hívők. A kilátó messzire viszi a hírét ennek a csodás panorámának. Egy új rálátást biztosít a széles horizontra, benne az alkotó emberre, annak szabadságvágyára. Gazdagítja mindazt az örökséget, ami a tájban, a természetben, az épített környezetben rendelkezésre áll, melyben generációk munkája, odafigyelése, a mai ember hozzáállása lakozik azért, hogy minél nagyobb harmóniában élhessünk a természettel. A kilátó nem pontosan az itt állt római őrtorony mintájára épült, és tervezett, hiszen az egy kicsit távolabb, a Csúcs hegyen strázsált, csak emlékeztet arra, miképpen lehet a mai kor társadalmának megőrizni azt, amit több ezer évvel ezelőtt is a maga stratégiájával, eszközeivel védhetett a távoli jövő számára.

A gyönyörű, a tájból messze kiemelkedő, akárcsak egy tájba hívogató jelzőtorony tervezője ezúttal is Magyar János építész. Az ő tervei alapján készült kilátókban gyönyörködhetünk megyénk és Veszprém környékének más  számos magaslatán is.