Pápai kirándulás

Persze, a múzeumok csökkentett nyitva tartása miatt itt is inkább kedd-szombat közötti időszak ajánlható a látogatásra. Bármelyik irányból is érkezünk a városba, síkvidéki település benyomását kelti. Egyedül a belváros egy négyzetkilométernyi területe emelkedik ki néhány méterrel a környezetéből, hogy még látványosabbá tegye a többségében 100-250 éves épületekből álló együttest. A templomokat, iskolákat sorra véve látszik, hogy a város látképét és kultúráját elsősorban a református és a katolikus egyház sok évszázados aktív működése alakította a mai formájára. A fennállásának 475. évfordulóját tavaly ünneplő Református Kollégium neves tanárokat vonzott a városba, s ugyanígy meghatározó szerepet játszottak egy-egy időben a ferences, a pálos és bencés szerzetesek.
Iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy hosszabb-rövidebb ideig Pápán tanult sok más mellett Petőfi Sándor, Jókai Mór, Eötvös Károly, a 20. században Nagy László, Somogyi József. Nem élt a városban, de édesapja szülőhelye révén Pápáról származik Karinthy Frigyes is. Nem lehet Pápáról beszélni az Esterházy család grófi ágának említése nélkül sem, hisz az utóbbi 350 évben több tagjuk kiemelkedő szerepet vitt a város fejlesztésében.
Sétánkat kezdhetjük a szűken vett belváros déli részén. A viszonylag fiatal, a múlt század harmincas éveiben emelt neobarokk református templom oldalában találjuk a Református Kollégium méretes épülettömbjét, ami az iskolán kívül a Dunántúli Református Egyházkerület Egyházművészeti Múzeumának is otthont ad. (Télen hétfőtől péntekig 8-16 óráig látogatható, hétvégén csoportoknak egyeztetés szerint.) A nagyon gazdag egyház- és iskolatörténeti anyag mellett a gyűjtemény különleges darabja egy háromezer éves egyiptomi koporsó egy néhány száz évvel fiatalabb múmiával. Az Ozirisz-kultuszt idéző emlék egy korábbi tanítvány ajándékaként került a református kultúra fellegvárába, ahol példaszerű körülmények között mutatják be azt a helyi kincsekkel együtt. 

Kirándulásunkat a tér keleti oldalán álló Kékfestő Múzeumban folytathatjuk. A Kluge család által 1786-ban elindított, ma is működőképes üzemben a szövet előkészítésétől, a mintázáson, festésen, utókezelésen, szárításon át végignézhetjük a kékfestés fázisait az eredeti eszközök segítségével. A hétfő és vasárnap kivételével 9-16 óráig télen is nyitva tartó múzeum-üzem az idei esztendőben egy különleges kiállítással is várja a látogatókat, amellyel a farmerruhák történetét mutatják be. Az amerikai gyökerek és a hazai múlt mellett látványosan feldolgozták a népszerű ruhadarabok és az ifjúsági kultúra, rockzene összekapcsolódását. 

A Fő utcán végigsétálva kijutunk a város ékességére, a tágas barokk főtérre. A 18-19. században épített házak, kisebb paloták közül kiemelkedik 72 méter magas tornyaival a tér közepét elfoglaló Nagytemplom. A késői barokk jegyeit viselő Szent István-plébániatemplomot gróf Esterházy Károly egri püspök építtette 1774-1786 között Fellner Jakab és Grossmann József irányításával. A látványos mennyezeti freskók a híres osztrák mester, Franz Anton Maulbertsch munkái. (A templom télen naponta 9-15 óráig látogatható.) Ha közelebbi ismerkedést nem is tervezünk, legalább a templom előtt megállva érdemes sorra venni a főtér épületeit, köztük a Zichy-házat, a Kossuth utca északi végét indító kapuboltozatot, a Griff Szállót és a Lá- basházat.
A templom mögött egy újabb kis emelkedőn magasodik az egykori vár helyén épített U alakú kastély. A bejárathoz közeledve egyre jobban látszik leromlott állapota. Az északkeleti lépcsőházban több mint 10 éve tábla hirdeti, hogy az egykor népszerű múzeum felújítás miatt beláthatatlan ideig zárva tart. Télen nem látogatható a magyar kubista festészet meghatározó alakjának, a város jeles tanárának, A. Tóth Sándornak az emlékkiállítása sem. Részben kárpótolhat bennünket a kimaradó látnivalók miatt a kastélyt félig körülölelő Várkert.
A szép sétautakkal, játszóterekkel, pihenőhelyekkel kialakított park különleges fákat rejt. Bizonyítékként talán annyi, hogy egy a vastag fákról adatokat gyűjtő fehérvári fiatalember, Baranyai László szüleivel éppen ottjártunkkor hitelesítette az ország legvastagabb platánjának adatait. A mérésük szerint 10,2 méter a ma is vastagodó fa kerülete. A várkerti séta után kis nyugati kitérővel, a Kisligeten át, a Kenessey-Szondy-házat, a ferencesek templomát és a Korvin-házat rejtő öreg városrészt érintve juthatunk vissza a főtérre. A rövid kirándulást a mindig forgalmas korzón, a Kossuth utcán végigsétálva, nézelődve zárhatjuk. S ha még maradt időnk, felkereshetjük a Várkert szélén található termálfürdőt.