Utazó

2007.11.14. 07:44

Perzsák ősi földje: Irán

Ha valaki szeretné megismerni - legyen kutató vagy jámbor laikus - az emberiség bölcsőjének, civilizációjának, kultúrájának közel-keleti helyszíneit, nem hagyhatja ki Iránt, a hajdani Perzsiát.

Rétvári Albin

Amikor döntöttem, s már a vízum is útlevelemben lapult, ismerőseim kissé sejtelmesen, aggódva néztek rám, kérdezték, tudom-e, mire vállalkoztam, hisz ott csak látszólagos a nyugalom, s a háború rémséges árnya keseríti meg újra a hétköznapokat. De már mit tehettem volna, így szándékom szilárd maradt. Fakuló emlékeim között néhány dolog felrémlett, ez a több ezer éves ország az ősi Perzsa Birodalom utóda, no meg ott készül a híres perzsaszőnyeg, s a világ ma is ámulva gondol Dárius temérdek kincsére. 

Csakhamar feltárult előttem egy békés, hatalmas ország, az Iráni Iszlám Köztársaság, amelynek 1 648 000 négyzetkilométernyi területe 24 tartományra oszlik, s közel 60 millió ember otthona. Természeti viszonyaira jellemző, hogy területét nagyrészt hegyláncok, északon az Elburz, a Korasszán, délnyugaton a Zagrosz ölelte sivatagos, sztyeppés felföld alkotja. Északon a Kaszpi-tenger, délen a Perzsa-öböl nyújt enyhet az ország több mint felét kitevő sivatagnak, hegyvidéknek. Legmagasabb pontja az Elburz-hegységben a Demavend a maga 5670 méter magas csúcsával.

Bőven akad szomszédja az országnak: Azerbajdzsán, Örményország, Irak, Szaúd-Arábia, Türkmenisztán, Afganisztán és Pakisztán. A hivatalos nyelv a perzsa (fárszi), tartományonként használják a kurd, a beludzsi, arab, lur és a türk nyelvet is. Uralkodó vallás a főként síita muszlim. De háborítatlanul élnek örmény keresztények, a judaizmus követői és zoroasztriánusok is. Pénzük a gyengélkedő rial (1 euró = 12 000 rial). E nem túl távoli, különös ország földje azonban a régmúlt, hősi időkről regél. Szinte a történelem hajnalától lakott hely volt,  vagy 20 ezer esztendeje éltek itt már emberek, s valahol a közeli Mezopotámiában ringott egykor az emberiség bölcsője.
Az is meghökkentő tény, hogy hétezer éve e területen hozták létre az első szervezett államot. Egyes feltevések szerint az állatok háziasított formája, a gabona vetésének módszere is innen terjedt el. De nagyot lépve a történelem homályos grádicsán, évezredeken keresztül sok vér öntözte e sivatagos, hegyes országot: harcolt és hódított Nagy Sándor, Makedónia királya, pusztított a mongolok és arabok támadása, a római légiók megjelenése, az oroszok területi követelése, az angolok gyarmati törekvése az  olajért. S az utóbbi időben az 1980 és 1988 közötti iraki-iráni háború is mély sebet ejtett. 

Közben belháborúk közepette egymást váltották az uralkodó dinasztiák és sahok. 1925-ben a kétes múltú Reza Pahlavi került hatalomra, s lemondatása után fia, Mohamed Reza Pahlavi sah követte a trónon. Ugyan bőségesen pazarolta nemzete vagyonát, szerte az országban épültek fel palotái, de modernizálni is akarta országát, ami mély ellenállást váltott ki. Még 1971-ben fényes, pazarló módon ünnepelte meg a Perzsa Birodalom, Nagy Cyros államalapítótól számított, két és fél ezer éves évfordulóját, amelyen a Föld minden, valamit is számító uralkodója, államfője részt vett. Ez azonban a sah elleni zavargások élét nem törte meg. Így a büszke sah 1979-ben az ország elhagyására kényszerült.

Ekkor tért vissza Párizsból Ruholla Khomeini ajatollah, s az iszlám írott és íratlan törvényei, szokásai szerint új  korszak kezdődött az ország életében. A nagy ajatollah halála után tovább erősödött az iszlám irányzat, s a Teherán határában épült csodás mecsetben elhelyezett főpap sírhelye sok-sok igazhitű muszlim zarándokhelyévé vált.
Az ország mai képe, szigorú iszlám előírásai, ősi városai varázslatos erővel hatottak. Legszembetűnőbbnek a nőkre vonatkozó - hétéves kortól - merev előírásokat éreztem. Ruházatuk még a legnagyobb melegben is (45 Celsius-fok) teljesen zárt. Hosszú nadráguk felett fekete, combközépig érő köpenyfélét viselnek, amelyet az arcot és hajat teljesen fedő csador zár le. Még egy huncut kis tincs sem látszhat ki, csak a mélyfekete szemek villannak szégyenlősen. A legbuzgóbbak arcát teljesen fedi a hosszú fekete selyemkendő. Gondolom, azon azért láthatnak, mert jól eligazodtak a városok forgatagában.

Nagy előrelépés, hogy a mecsetek szertartásain, ugyan a férfiaktól vastag függönnyel elválasztva, ma már részt vehetnek. Hallhatják a mollah (iszlám pap) Allahot dicsőítő, különös hangzású dallamát és szavát. Az egyik mecsetben részese lehettem e különös szertartásnak, még vallási célú étellel és itallal is megkínáltak, erősítve együvé tartozásunkat. Az iráni emberek büszkék, nagyra becsülik történelmi múltjukat, kedvesek, segítőkészek. A csador mögül néha elővillan egy-egy kedves mosoly. A gyermekek ott is úgy csivitelnek, nem tolakodóak, de kíváncsiak, hogy honnan is jött a számukra furcsa idegen.

A daliás férfiak az iszlám előírása szerint szakállt viselnek, amely látszólag komor ábrázatot kölcsönöz. De a zord külső mögött érző, meleg lélek rejtőzik. Nagyon közvetlenekké válnak, ha az ottani köszönésükre (meghajolnak, jobb kezüket mellükhöz emelik) hasonló módon válaszolunk. Még a sivatagok idegenkedő vándorainak, a birka- és kecskenyájak őrzőinek kérges arca is megenyhül ilyenkor. Ha az ember távoli világba kerül, alkalmazkodni kell az eltérő körülményekhez, szokásokhoz, hagyományokhoz, viselkedési formákhoz, vallási felfogásokhoz, akkor a befogadó és befogadott könnyedén egymásra talál.

De az iráni írásforma, annak megfejtése nem kis gondot okozott. A 28 jelet tartalmazó ábécéjük alapja arab eredetű. Az ottani kalligráfusok művészi tökélyre emelték ezt az írásformát, s napjainkban díszítőelemként is használják. A kisebb településeken ez az írásforma keményen megnehezítette az eligazodást. 

Utam első állomása természetesen a főváros, Tehe-rán volt. Már a repülőgép ablakán kíváncsian kikukkantva, a rozsdabarna hegyek, hetyke hófedte csúcsok karéjától övezve feltárult előttem az 1500 méter magasságban épült, magaslati levegőjű város.
A 11. században még csak jelentéktelen Rej előváros. A mongolok rombolása után föld- és téglafal védte. De a 18. században már főváros, s napjainkra 14 milliós metropolissá növekedett. Újkori nevezetessége az 1943. évi Teheráni Konferencia. Jellemző viszont, hogy az ókori Perzsa Birodalom emlékei itt csak az Archeológiai és Szőnyegmúzeumban lelhetők meg. De az épületek azért szilárdan őrzik az ősi perzsa építészet hagyományait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!