San Gennaro vére megvéd

A magyar vándor, amilyenek mi is vagyunk, eddig inkább Észak-Olaszország városait részeltette előnyben, épp ideje volt lejjebb hatolni a csizmán. Például Nápolyba, illetve a mellette elterülő világhírű Amalfi-tengerpartra. E helyt csak az előbbi felvillantására van mód.

Érdemes főszezonon kívül utazni: a hőmérséklet januárban sem megy 15 -18 fok alá, másfelől néhol úgy érezhetjük, mintha picit csak a miénk lenne a város. Például a dómban, ahol nyáron egymást tapossák a turisták. Nem beszélve szeptember 19-ről. Miért is? Élt Diocletianus császár uralkodás idején egy Januáriusz nevű püspök, akit kereszténysége miatt perbe fogtak, és hithűsége miatt kivégeztek. Ő San Gennaro néven lett Nápoly egyik védőszentje. A legenda szerint a halálakor felfogott, alvadt vérét tartalmazó fiolát 400 évvel később találták meg. Amit a dómban őriznek, s a születésnapján, szeptember 19-én folyékonnyá válik. A jelenséget a tixotrópia nevű kémiai folyamat magyarázza, amelyet 1991-ben írt le egy szakcikk. A mozgatásra halmazállapotváltozást átélő anyag nyugalmi állapotban újra megszilárdul. A nápolyi embereket persze nem zavarja a csoda leleplezése, a legenda él és virágzik. San Gennaro pedig vigyázza a végletek városát.

A nápolyi öböl a világ egyik legismertebb látképe. A dél- olasz nagyváros, amely szinte évszázadok óta a maffia uralmával él együtt, mindössze 9 kilométerre fekszik a ma is aktív, csak éppen nyugalmi állapotban lévő Vezúv vulkántól (Fotó: Arany Horváth Zsuzsa)

Nápoly alatt hatalmas kiterjedésű katakombarendszer húzódik. Mi 35 méter mélyen, mécsessel a kezünkben sétálhattunk a föld alatti víztározók szegélyén, amelyeket még az ókorban alakítottak ki, így vezetve ide a hegyekből a vizet. Azóta ráépült a középkor, az újkor, Nápoly pedig nem döntheti el, melyik korszak lenyűgöző épületeit őrizze a többi rovására. Ekképp időben és térben is függőleges várost ismerhet a látogató, főleg, ha szakavatott, titkokat megosztó idegenvezetővel van dolga. Mi ebben a szerencsében részesültünk: magyar, de Itáliában vízilabdázó hölgy, Valkai Erzsébet kalauzolását élvezhettük. De térjünk vissza a föld alá. Bár a különös világnak csak egy része látogatható, olyan történelmi jelentőségű leleteket tudhat magáénak, mint az Augustus császár idején épült vízvezeték, a II. Ferdinánd által építtetett, a királyi család menekülését célzó Bourbon-alagút, az ókeresztény emlékek, a San Severo és a San Gaudioso katakombák. San Gennarót is ide temették.

Ha feljöttünk a felszínre, emelkedjünk magasra, irány a Vezúv. Az ókorban Héraklész szent hegyének tartották. Ismertsége elsősorban a 79-es, pusztítóan nagy kitörésének köszönhető, amely eltemette Pompejit, Herculaneumot. (Mindkét mementót bejártuk, előbbiben ez év elején épp új utcasorok kibontását végezték, csakhogy fölötte barokk kúriák helyezkednek el. Nem könnyű a választás...)

Azóta a Vezúv számtalanszor kitört, utoljára 1944-ben. Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel a közelében háromillióan laknak. Ottjártunkkor csendes arcát mutatta, bár nagy szél kísért fel bennünket a kettős kürtő szélére, ami hat euróért körbejárható, sőt bele is kiabálhatunk. És persze nem ússzuk meg a szuvenírárusokat.

A város alatt meghúzódó hatalmas katakombarendszer lejárata

Nápoly egyébként egy kicsit magyar város. A 7. századi Santa Maria di Donna Regina-templomban nyugszik Árpád-házi Mária nápolyi királyné, V. István lánya, II. Anjou Károly felesége, IV. Béla unokája, a magyarországi és nápolyi Anjou uralkodók nagyanyja. A dómban helyezték örök nyugalomra Mária nápolyi királynő dédunokáját, a tragikus sorsú András herceget. Még sírjának márványtáblájára is rávésték: családi gyilkosság áldozata lett. A San Gennaro vére című Márai Sándor-regény (az író 1948 -52 közt itt élt) a Posillipon játszódik. Márai egykori lakását márvány emléktábla jelöli.

És végül a maffia. Roberto Saviano Gomorra Utazás a nápolyi maffia, a Camorra birodalmába című, néhány éve megjelent könyve pontos jelentés Nápoly lezülléséről, amely a pénzügyi holdingként működő bűnszövetkezet, a camorra uralma alatt él. Állítólag Magyarországon keresztül is zajlik a pénzmosás...

A város a pizza szülőhazája

Nápoly lakossága egymillió, ezzel Róma és Milánó után a harmadik legnagyobb olasz város. Miután a görögök alapította korábbi város kicsinynek bizonyult, attól keletre, a tengerparton új várost építettek Neapolisz néven. Híres a népszokásairól és konyhájáról. A pizza szülőhazája.