Sok látnivalót tartogat Prágában a történelmi örökség

Csehország fővárosát a városok királynőjeként is emlegetik, történelmi központja a világörökség része. A kilenc dombra épült, jelenleg mintegy 1,3 millió lakossal bíró Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi településre utaló nyomokat, a település környékét azóta szinte folyamatosan lakják.

A városban 31 kilométer hosszan kanyarog a Moldva, és Csehország leghosszabb folyója felett ível át Európa egyik legrégebbi hídja, az 516 méter hosszú és csaknem 10 méter széles, mészkőből épült Károly híd. Ez a Moldva első állandó hídja, Prága egyik szimbóluma. A helyén először egy fahíd állt, majd a Judit hídnak nevezett kőhíd, amelyet 1342 tavaszán elvitt a jeges ár. Ennek alapjait felhasználva 1357-ben kezdték megépíteni az új hidat. Az alapkövet IV. Károly német-római császár helyezte el, miután kikérte az asztrológusok véleményét arról, hogy mi az építkezés megkezdésének legideálisabb időpontja. Ennek nyomán az építmény alapkövét 1357. július 9-én 5 óra 31 perckor tették le. Emellett tojást és tejet is kevertek a köveket összetartó cementbe, ugyanis a korabeli építészek szerint ez jót tett a kötőanyagnak. Mindezek dacára az új híd csak 45 év múlva, 1402-ben készült el. Sokáig ez volt az egyetlen kőhíd Prágában, ez kötötte össze az Óvárost és a Kisoldalt. A 19. század közepéig Kőhídnak vagy Prágai hídnak hívták, majd 1870-ben nevezték át építtetőjének tiszteletére Károly hídra. Két végét gótikus tornyok zárják le, közepén aranyozott fakereszt áll a 17. század óta. A hídon 30 szobor látható, ezeket 1700 körül helyezték el itt. A világ egyetlen más hídján sem állítottak fel ilyen sok szobrot.

1992 óta Prága történelmi belvárosa a világörökség része. Az Óvárosi téren, a prágai városháza oldalán található az Orloj nevű hatalmas időmérő szerkezet, amely 1410 óta működik. 1597 óta 9 és 21 óra között óránként körben elvonulnak előtte az apostolok szobrai. Utoljára a második világháború után restaurálták. A prágai várnegyedben egymást érik a látnivalók, ilyen például a Szent Rókus-templom, a Strahovi kolostor, a Loretói Szűz Mária-templom, a Hradzsin tér, az érseki palota, a Schwarzenberg- és a Sternberg-palota, valamint a Hradzsin, azaz maga a vár többek között a Szent Vitus-­székesegyházzal, a királyi palotával, a Szent György-bazilikával, a Daliborka toronnyal. Ugyancsak a Hradzsinban látható a 14. században élt és alkotott Kolozsvári testvérek egyetlen megmaradt szobra, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja.

Prága Európa egyik fontos kulturális központja, több száz színházában, galériájában, rendezvényterében rendszeresek a bemutatók, a kiállítások. A város köztéri kulturális élete is kiemelkedő: pantomimművészek, utcai színházak szórakoztatják az érdeklődőket. Prága jellegzetességeihez hozzátartozik a söröző, ahogyan a csehek szokványos életéhez a mindennapi, munka utáni sörözés, sörivás. Csehországban úgy tartják, öt korsó sör elfogyasztásától beszélhetünk sörözésről, addig ez csupán sörivás.