Kukorékolás és tehénbőgés

2020.06.21. 07:00

Sokakat csábít az Alföldre a tanyasi élet természetközeli nyugalma

Hajnali kakaskukorékolás, tyúkok kárálása, kutyaugatás, tehénbőgés – ezek a zajok ébresztik a tanyán az embert a hófehér falú, nádfedeles vályogházban, amely belül télen meleg, nyáron hűvös. A tanyasi élet természetközeli nyugalma sokak számára vonzó kikapcsolódás, sőt, egyre többeknek ideális életforma is.

Osváth Sarolta

Az alföldi tanyavilág hazánk egyik tipikus és páratlan, historikus tája, amely immár hungarikumként is felfedezésre érdemes látnivaló mind- azoknak, akik szívesen megismerkednek az egykori paraszti élet napjainkban ismét reneszánszát élő világával.

A tanyák évszázadokkal ezelőtt az alföldi mezővárosok és falvak határában alakultak ki, sokáig csak „szállásnak” nevezték őket, a mai településnevekben gyakran szerepel ez a szó: Jakabszállás, Fülöpszállás, Ferencszállás.

Nyitottak a tanyaudvarok, ahol az állatokkal ismerkedhetünk
Fotó: Osváth Sarolta

A tanyák őseinek a 15. században létrejött állattelelő és a mezőgazdasági tevékenységet kiszolgáló telepek tekinthetők, ahol a városban élő parasztcsaládok vagy béreseik csak annyi időt töltöttek, amennyit a mezőgazdasági munkák feltétlenül megkívántak. A tanyavilág mai képe és a tipikus tanyasi életforma a 19. század közepétől, a jobbágyfelszabadítást követően kezdett kialakulni. A század vége felé egyre több parasztcsalád költözött ki állandó jelleggel a tanyára. A lakó- és gazdasági épületek jellemzően nem az út mellett, hanem egy nagyobb – akár 15-20 hektáros kisebb földbirtok közepén helyezkedtek el. Mai fogalmaink szerint az akkori többgenerációs családok komplex mezőgazdasági egységeket működtettek, amelyekben a család minden tagjának fontos szerepe volt.

Az újjáéledő tanyai gazdaságok többségét ma is a hagyományos gazdálkodási elvek és gyakorlat szerint működtetik a paraszti létformába beleszületett vagy a városi, stresszes élettől elszakadni vágyó, betelepült gazdák. A táj egyszerűen mesébe illő, az iránytűként szolgáló gémeskúttal, a végtelen rónasággal, a békésen legelésző őshonos szürke marhákkal, cigája- és rackajuhokkal, a szikes tavak szélén békákra vadászó gólyákkal. A tanyákon gyönyörű tornácos hosszúházak, mellettük az istállóban sokféle állat, az ólban mangalica malacok röfögnek, de mindenütt van kecske, házinyúl és sokféle baromfi.

A tanyák többsége már nemcsak a saját szükségleteire termel egészséges, vegyszermentes, kézműves élelmiszereket, hanem jut eladásra is, éppúgy, mint egykoron. Csaknem minden jól működő tanyán szívesen látják vendégül a látogatókat, falusi vendégasztalok várják ízletes falatokkal a betérőket. Nyitottak a tanyaudvarok, ahol az állatokkal ismerkedhetünk, de több helyen ki lehet kocsizni például ökörfogattal a pusztába is, ahol megcsodálhatjuk a szilajon tartott gulyát, a birkanyájat vagy a szabadon szá­guldó lovakat.

Arra is van lehetőség, hogy aktívan részt vegyünk az állatok körüli munkában

Arra is van lehetőség, hogy a tanyasi vendégfogadókban, panziókban több napot, akár hetet is eltöltsünk, és aktívan részt vegyünk az állatok körüli munkában, belekóstoljunk például a kézműves kecskesajt készítésébe vagy a lekvárfőzés műveletébe, de az egykori betyárvilág emlékei is megelevenednek a kedvünkért.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!