Tűzoltók és gyógyszerészek

2019.11.03. 07:00

Számos érdekességgel szolgál Nagykanizsa zenei életének története

Kocsis Katalin nyugalmazott zenei könyvtáros még mindig kivételes lelkesedéssel kutatja a város zenei emlékhelyeit. Ezúttal a tűzoltó­zenekarról, valamint egy gyógyszerész muzsika iránti rajongásáról mesélt.

Benedek Bálint

Kocsis Katalin a nagykanizsai tűzoltóságon látható kiállításon Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap

Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap

Katalin régóta, saját kedvtelésére gyűjti Magyarország és a világ zenei emlékhelyeit, illetve kutatja városa, Nagykanizsa zenei életének történetét. Most újabb emlékhelytúrára invitált bennünket.

Kocsis Katalin a nagykanizsai tűzoltóságon látható kiállításon Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap

Éppen 110 éve hunyt el Práger Béla köztiszteletben és közmegbecsülésben álló nagykanizsai gyógyszerész. Az, hogy Nagykanizsa zenei élete a 19. század utolsó negye­dében olyan pezsgő volt, neki is köszönhető. Pályakezdőként Prágában, majd Bécsben dolgozott, visszatelepedésekor csa­ládot alapított, négy lánya született. A még ma is álló Király utca 41. szám alatt laktak. Práger jól hegedült, ifjúsága idején néhányszor előfordult a neve a sajtóban mint hangversenyen közreműködőé. De ezt a tevékenységét felváltotta egy másfajta részvétel a zenei életben, ami – úgy tűnik – még fontosabbnak bizonyult: ez a szervező és a mecénás szerepe. Számos nívós koncertet hozott a városba, sőt igyekezett megmenteni a kanizsai zenei élet relikviáit. Őrizte például a város első felnőtt kórusa, az 1862-ben megalakult Kanizsai Dalárda anyakönyvét, amely halála után, özvegyének révén került a kanizsai múzeumba, ahol ma a gyűjtemény féltett és mutatós kincse. – Práger szerencsés ember volt – mondta Kocsis Katalin. Jó időszakban született, hiszen aktív életének folyamára nem estek világháborúk. Tanulhatott, dolgozhatott eredménnyel, közmegbecsüléssel, és mellette élhetett zeneszeretetének. Ezért anyagi áldozatokat is vállalt, bár nyilván olyan helyzetben volt, hogy gond nélkül megtehette.

Szintén 110 éve hunyt el egy Nagykanizsán közszeretetnek örvendő muzsikus. Knobloch Frigyesnek hívták, ő alapította a tűzoltók fúvószenekarát. Személye annyira beleivódott a köztudatba, hogy sokan azt hitték, a „Knobloch” szó „karmestert” jelent. Cseh földről származhatott Kanizsára, annyi biztos, hogy 1883-ban már a városban élt, és volt annyira közismert, hogy az önkéntes tűzoltók egylete őt bízza meg, legyen az alakuló tűzoltózenekar vezetője. Ebben az időben a negyvenes éveiben járó Knobloch a mai Deák tér 5. szám alatt lakott, ott volt hangszerkereskedése és műhelye.

Práger Béla köztiszteletben és közmegbecsülésben álló nagykanizsai gyógyszerész háza a Király utca 41. szám alatt

– A városban 1871 nyarán alakult meg az önkéntes tűzoltó-­egyesület – mesélte Katalin. Egy jó évtized múltán gondoltak saját zenekar alapítására. Knobloch maga tanította a zenekarba jelentkező, nagy többségben kétkezi munkát végző embereket, akik a zenekari tagsággal egy kevés pluszjövedelemhez jutottak. Többségük persze kottát sem tudott olvasni, ezért mesterük számokon alapuló jelrendszert talált ki nekik. A sok nehézség ellenére működött a zenekar, amely abban az időben az egyetlen „felnőtt” zenekara volt a városnak. A derék muzsikusnak még arra is maradt energiája, hogy néhány környékbeli településen is beindítsa az ottani tűzoltók zenekarát.

A tűzoltóság Kossuth téren található épületébe érdemes elmenni, hiszen érdekes kiállítás látható a kanizsai tűzoltóság történetéről, beleértve a zenekar történetét is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!