Szentendre, a helyben elérhető mediterrán hangulat városa

A város a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-vel, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.

A Wikipédia szerint a település az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11-es számú főút.

Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet a többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2010-ben elérte a 25 ezer főt. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett.

A kisváros sajátos mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, szlovák, német és görög telepesek népesítették be. A horvát kisebbség jelentős része saját magát dalmátnak nevezi, ők maguk pedig Dalmáciából érkeztek a 17. század legvégén. Szentendre népessége a 2015-ös adatok alapján 25 542 fő volt, ami a 2011-es népszámlálást leszámítva már az 1970-es esztendők óta folyamatosan növekedett. A városban túlnyomó többségben magyarok laknak.

Szentendre kultúráját elsősorban a délszláv örökség, illetve a városhoz köthető, leginkább kortárs művészek határozzák meg. A szláv kultúra egyik legjelentősebb képviselője a város szülötte, Jakov Ignjatovics szerb író, de jelentős hatása van a délszláv népi, illetve egyházi zenének is. A kortárs előadók legismertebb köre a híres szent­endrei festőiskola utódaként 1972-ben létrejött Vajda Lajos Stúdió, majd az annak nyomán 1979-ben megalakult A. E. Bizottság underground együttes.

A sok-sok látnivaló közül a Várdomb igazán érdekes túra: ezen a területen korábban egy középkori erődítmény állt, ám mára a gótikus Keresztelő Szent János katolikus plébániatemplom az egyetlen mai maradványa az egykori erődnek. A templom gyönyörű festményei az 1930-as évek művészeinek munkáját dicsérik.