Hegyeken és völgyeken át

2021.01.10. 11:00

Természeti értékeink felfedezésére csábítanak az erdei kisvasutak

Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat – idézi a gyermekdal az ország különböző részein kanyargó kisvasutakat, amelyeken mindig izgalmas, romantikus kaland az utazás. Van, aki csak egyszerűen szeret vonatozni, van, aki a nosztalgia kedvéért, esetleg műszaki érdeklődésből vagy erdei felfedezőtúra részeként vált rá jegyet, de mindegy is, az erdei kisvasutak népszerűsége tavasztól késő őszig töretlen.

Osváth Sarolta

A tervek szerint a nyár elején nyit újra a Börzsöny északi részén zakatoló Kemencei Erdei Múzeumvasút

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Az erdei kisvasutak hazánk igazi vasúttörténeti kuriózumai, egy letűnt világ újrafogalmazott, ma is működő­képes emlékei, amelyek jobbá és gazdagabbá teszik az életünket. Már csak azért is, mert a belföldi turizmus egészen különös attrakcióiról van szó: a kisvasutak ugyanis az erdei terepviszonyok között az adott kor csúcstechnikáját képviselték, ma pedig a zöldturizmust szolgálják és természeti értékeink felfedezésére csábítanak. Mindenesetre a kisvas­utazás családi programként biztos tipp, de beválik baráti körök közös kirándulásaként, kedvelik a romantikára vágyó fiatalok, és imádják a bakancsos turizmus idősebb hívei, szóval felejthetetlen élmény minden korosztálynak.

Felújítják a Királyréti Erdei Vasutat Fotók: Ipoly Erdő Zrt.

A magyarországi kisvas­utak építése az 1880-as évek elején kezdődött, és nagy lendülettel folytatódott a századfordulót követő évtizedben is. Az első magyarországi kisvasút a ma is működő debreceni Zsuzsi vonat volt, amely 1882 óta közlekedik. Az 1920-as években az erdei vasúti szállítási útvonalak hossza több ezer kilométert tett ki. A 2000-es években több jelentős program indult a kisvasutak rehabilitációjára, így csaknem 400 kilométeren kisvonatozhatunk.

Ezúttal a Börzsönybe váltottunk virtuális menetjegyet, ahol egykor 200 kilométernyi erdei vasút működött. A Mária­nosztra–Nagyirtás­pusz­ta kö­zötti hét kilométeres, szuper látványos hegyi szakasz felújítása négy éve fejeződött be. Elődjét 1908-ban az esztergomi érsekség gazdasági vasútjaként építették. A nagy szintkülönbségek miatt a pálya vonalvezetésénél különleges műszaki megoldásokat alkalmaztak: Nagyirtás és a Bezina-völgy között például hajtűkanyarokat iktattak be, a Tolmács-hegy oldalában pedig csúcsfordítópár építésére került sor. A vonal Kisirtás–Nagyirtás közötti szakasza emiatt már ipartörténeti műemlék. A 2016-ban átadott új pályaszakaszon a Szob–Nagyirtáspuszta közötti pálya több mint 300 métert emelkedik, legmagasabb pontján eléri a 425 métert, majd közel 200-at süllyed. Ennél magasabbra – csupán tíz méterrel – egyedül a budapesti Gyermekvasút kapaszkodik.

A tervek szerint a nyár elején nyit újra a Börzsöny északi részén zakatoló Kemencei Erdei Múzeumvasút Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

A Börzsöny talán legismertebb és biztosan legrégebbi erdei vasútját 1893-ban gróf Franken-Siersttorpff János po­rosz születésű földbirtokos indította el, a faszállításhoz egyetlen, Mária nevű, fával fűtött gőzmozdonyt állított üzembe. Munkásai valószínűleg nem értek rá élvezni a táj szépségét, ahogy Szokolya előtt kitárul a Nagy-Hideg-Hegy és a Börzsöny teteje, a Csóványos.

Talán ha a járványhelyzet megengedi, a nyári szezonban már lesz erre is alkalmunk, jelenleg tart még a kisvasút felújítása, amelynek során a pályaszakaszok mellett megújul a járműállomány is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!