A keresztelőkút még ma is áll a szülőháza melletti templomban

2020.10.25. 07:00

Utazás II. János Pál pápa városába

A kisváros Lengyelország déli részén, Krakkótól 50 kilométernyire fekszik. 1325-ben említik először a krónikák, 1819-ben a régió fővárosa és jelentős gazdasági központ volt. Fejlődését gátolták az állandó tűzvészek, járványok, háborúk. Ma jelentős búcsújáró hely, a zarándokok tisztelettel, szeretettel őrzik az itt született Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa emlékét, akinek idén májusban ünnepeltük születése századik évfordulóját.

Müller Anikó Hanga

A főtéri Szűz Mária-bazilika 1791–98 között épült, egy kora gótikus templom helyén, barokk kupolás tornya 19. század végi. Itt keresztelték meg a kis Karolt

Életét szülei erős hitének, édesanyja merész vállalásának köszönhette, mert orvosa az abortuszt javasolta, mondván, szülés közben az életét veszélyeztető komplikációk léphetnek fel.

A főtéri Szűz Mária-bazilika 1791–98 között épült, egy kora gót templom helyén, barokk kupolás tornya 19. század végi. Itt keresztelték meg a kis Karolt, a keresztelőkút ma is látható. Külső falán lévő napórájára – „Röpül az idő, vár az örökkévalóság” felirattal – a Wojtyła család konyhaablakukból rálátott. A három gyermek közül a legfiatalabb volt, keresztnevét azért kapta, mert katonatiszt édesapja IV. Károly magyar király nagy tisztelője volt. Nővére meghalt, mire ő megszületett. Édesanyját kilencéves korában vesztette el, két évre rá bátyja is meghalt. Édesapja egyedül nevelte, huszonegy éves volt, mikor teljesen magára maradt.

A főtéri Szűz Mária-bazilika 1791–98 között épült, egy kora gótikus templom helyén, barokk kupolás tornya 19. század végi. Itt keresztelték meg a kis Karolt

Sokat sportolt, síelt, túrázott, kajakozott, úszott, focizott, gyermekkorában egyszer kirúgta a templom ablakát.

A krakkói Jagelló Egyetemen folytatott tanulmányai mellett drámaiskolába járt, színjátszó csoportokban játszott. Hittanárként kajak- és sítúrákat szervezett tanítványainak, evezőtúráikon egy felfordított kenut oltárként használva tartott misét. Pappá és pápává szentelése után is, amikor tehette, túrázott, síelt, vakmerő és technikás sízése miatt a Tátra Fenegyerekei nevű csoport a tagjai közé fogadta. Kedvenc síterepén pályát neveztek el róla, és egy hegycsúcs is viseli a nevét.

Szülőháza ma múzeum, ahol fotókkal illusztrált életútjával ismerkedhetnek a látogatók. Láthatjuk apró gyermekként, iskolásként, színjátszó társai körében, tornabemutatón. A bérmálási fotón lánycipőben van, mert édesapja elfelejtett neki az alkalomra cipőt venni, utolsó pillanatban ezt tudta szerezni számára. Látható sífelszerelése, melyet pápaként használt, a szoba, ahol született, a konyha az eredeti berendezéssel, édesanyja kézitáskája, aranyfüggője, az általa hímzett számos szalvéta, a családi étkészlet. Pápává választása emlékét egy hegymászónőtől – aki e napon hódította meg a Mount Everest csúcsát – kapott kavics őrzi az egyik tárlóban. 1978. október 16-án 18 óra 18 perckor a Sixtus-kápolnából felszállt a fehér füst, „Habemus papam!” – hangzott. Ő volt 1523 óta az első nem olasz egyházfő.

Szülővárosában szobrot is emeltek neki

Pontifikátusa 26 év és 5 hónapon át tartott. Utazó pápának nevezték, 129 országban járt, utazásai során 1,2 millió kilométert tett meg, mely a Föld és a Hold közti távolság háromszorosa. Magyarországon 1991-ben és 1996-ban járt.

1981-ben a török Mehmet Ali Ağca rálőtt, 30 év börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. A múzeumban láthatjuk a gyilkos fegyvert, testőrének öltönyét, melyre ráfröccsent a pápa vére, a börtönben készült fotót, amikor meglátogatta merénylőjét.

A lenyűgöző emlékápoló kiállításon üvegpadló alatt földdel teli kapszulák láthatók azokról a helyekről, melyeken II. János Pál látogatást tett.

A napóra a másolata annak, melyet gyermekként lakásukból látott. Megtekinthető a pápai lakosztály órája is, melyet halála napján 21.37-kor állítottak meg, valamint a Biblia, melyből egy nővér olvasott fel a haldokló szentatyának. Egy fából készült, mozgó kis színház élettörténetét illusztrálja.

A wadowicei séta során érdemes megkóstolni a „pápai krémest”. Egy történet szerint Karol Wojtyła barátaival fogadott, ki tud több süteményt elfogyasztani, végül tizennyolc krémest evett meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!