Sárospatak, a Bodrog-parti Athén

Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt. Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Mátyás királytól Patak vásártartási jogot kapott. A mai várkastélyt – mely hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, s az ország legjelentősebb Rákóczi-kultuszhelye – és a hozzá kapcsolódó város erődítéseit Perényi Péter főispán építtette az 1530-as években. Több híres nemesi família is birtokolta, a Dobó, a Lorántffy, majd a Rákóczi- család. Itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával. Nem végvár volt, hanem magánföldesúri birtokközpont. Először a Vörös-torony készült el. I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát. Ekkor élte az épület a fénykorát, itt rendezte be a család udvartartását, innen irányították birtokaikat. A külső udvaron működött 1631-től 1648-ig az ágyúöntő műhely. A vár egyik kis szobája mennyezetét rózsák díszítik, itt tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői.

A Rákócziak idején a 17. században nagyszabású építkezések folytak az akkoriban divatos reneszánsz formavilág jegyei szerint. A belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost, hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. Az épület – melyet az ötszáz forintosunk hátoldalán láthatunk – a nemzeti örökség része. A vár Rákóczi-kiállítása 2003-ban megkapta az Év Múzeuma díjat. 1531-ben Perényi Péter alapította a legendás Református Kollégiumot, mely az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. Fénykorát Lorántffy Zsuzsanna mecenatúrája alatt élte. Meghívására érkezett ide Comenius, a kor leghíresebb pedagógusa, aki az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ideérkezése feltételéül szabta egy nyomda felállítását.

Már a fejedelem is gondolkodott az iskolai nyomda felállításán, a betűket is meghozatta hozzá, a terv azonban csak halála után, felesége jóvoltából valósult meg. 1652-ben Renius nyomdász vezetésével jelent meg az első nyomtatott kiadvány, ez Comenius beköszöntő beszéde volt.

A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály. A ma is működő gimnázium épületében az iskolatörténeti kiállítás mellett a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár a legszebb látnivaló. Négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet megjelenítő allegorikus alakokat. A kollégium bejáratával szemben a héthektáros természetvédelmi területen az egykori híres diákok és patrónusok szobrai láthatók. Sárospatak legrégebbi temploma a Vár, illetve a Szent Erzsébet nevet viseli. Az Árpád-házi királyok idejében egy kis kápolna épült az udvartartás számára, később mellette egy nagyobb román stílusú templom, melynek alapfalai az 1965. évi ásatások során kerültek felszínre. A 14. században épített gótikus templom leégése után a 15. század végére épült a háromhajós csarnoktemplom. Főoltára barokk, az oltárkép Maulbertsch alkotása, a misézőasztal II. Rákóczi Ferenc tárgyalóasztala volt. Egy ötvözött szekrényben őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét, tenyérnyi nagyságú selyem-brokátját, bizánci eredetű ruhadarabját, és egy picike koponyacsont darabját. Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Tanítóképző Főiskola épülete 1913-ban Lechner Jenő és Varga László műépítészek tervei alapján, felsőmagyarországi reneszánsz stílusban épült, az előtte álló Pataki diák bronzszobor Borsi Antal alkotása. A tér Makovecz Imre nevét viseli.

KÜLÖNLEGES JEL

A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüstrózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) aranykoronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el.