Zürich nemcsak a legek, hanem a vizek városa is

Bár Zürich valóban a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, az első benyomásunk mégsem a pénz- és az üzleti világ ridegségét, hanem a város meglepően derűs hangulatát és természetes harmóniáját rögzíti. Ebben persze része van annak, hogy Zürichbe már megérkezni is jó: a vonat Budapestről egy kellemesen átaludt éjszaka alatt átsuhan velünk az Alpokon, s reggelre a város központjában lévő főpályaudvarra érkezik. Ez Svájc és egyben Európa legnagyobb pályaudvara, ahol a belföldi és a nemzetközi forgalom egyaránt csúcsra jár. Itt akár meg is kezdhetjük a városnézést, a főpályaudvar ugyanis önmagában is különleges látnivaló: immár 170 éve működik (1847. augusztus 1-jén nyílt meg), jelenleg naponta csaknem háromezer vonatot fogad és indít, 300-400 ezer utassal, 26 vágányon zajlik a forgalom, ide futnak be a várost behálózó 22 S-Bahn szerelvényei is. Ha advent idején érkeznek ide, valószínűleg örökre megjegyzik a karácsonyi vásár alkalmával a csarnokban minden évben felállított hatalmas fenyőfát, amelyet Swarovski-kristályok díszítenek.

Zürich nemcsak a legek, hanem a vizek városa is, hiszen a város hangulatát, képét és levegőjét meghatározza a Zürichi-tó és a belőle kilépő Limmat. Ez is egyedülálló, hiszen a folyók általában belefolynak a tóba. A folyó lustán hömpölyög az ódon belváros két partja közt, kecses hidak ívelnek át rajta, a kis sétálóutcákban elegáns üzletek, kávézók, bájos kis terek, szépen megőrzött régi házak sajátos hangulatot teremtenek.

Sétálgathatunk, vagy nyári napokon grillezhetünk a gyönyörűen gondozott parkokban, a Zürichi-tó partján. Sőt, a tavon nemcsak vitorlázni és szörfözni, hanem fürdeni is lehet a kristálytiszta, nyáron 20 fokosra felmelegedő vízben. A tó lélegzetelállítóan gyönyörű látványt nyújt a Glarni-Alpok lábánál. Megéri egynapos hajókirándulásra benevezni, a vízről megismerhetjük a tó menti falvakat, kisvárosokat, s megcsodálhatjuk a hegyoldalakon lakó világhírességek villáit. Fürödni egyébként a Limmatban is lehet, nyáron a város közepén megtelnek a folyóra épített fürdőházak.

Zürich városképéhez gyönyörű templomai is hozzátartoznak. Kihagyhatatlan látványosság a román stílusban épült Grossmünster (nagy katedrális), melynek eredete az 1200-as évekre nyúlik vissza. Jellegzetes ikertornyai a város fölé magasodnak. Az 1510-es években a székesegyház plébánosa, a humanista Ulrich Zwingli innét indította el a német-svájci reformációt. A Szent Péter-templom (Peterskirche) eredetileg a VIII. században épült, majd sok változáson átesve a XIII. században, végül 1705-ben újraépítették. Tornyában az újabb zürichi „leg” – Európa legnagyobb órája számlálja a perceket, átmérője 8,7 méter. A harmadik kiemelkedő egyháztörténeti emlék a Fraumünster, az asszonyok katedrálisa. Izgalmas története a 800-as éve közepén kezdődött, az egykori kolostor helyét a Stadthaus foglalja el, a neogótikus épületben kiállításokat rendeznek. A 13. századi templom román stílusú szentélye a Marc Chagall készítette festett üvegablakok miatt is egyedülálló.

Végül szánjunk időt és némi zsebpénzt a Kunsthausra is, amely Svájc legnagyobb művészeti múzeuma.

HÍRES EMBEREK

Zürichben született Heinrich Pestalozzi (1746) pedagógus, a neveléstörténet híres alakja.

Itt született és itt halt meg Max Frisch építész, író (1911-1991).

Itt tanult Albert Einstein, Nobel-díjas fizikus.

Lakott a városban Thomas Mann író, és 1917 áprilisáig néhány hónapot itt töltött Lenin, mielőtt visszatért az emigrációból Oroszországba.