Városlőd

2017.05.08. 15:17

Tóvári Lajos emlékkoncert Városlődön

Százéves embert közösségben köszönteni nemes gesztus, halálában emlékezni rá még inkább az. Példaértékű.

Olvasó

Tóvári Lajos néhai iskolaigazgató és karnagy születésének 100. évfordulója tiszteletére emlékkoncertet szervezett a városlődi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület április 30-án, vasárnap. A megemlékezést az alsó temetőben lévő sírjánál kezdtük. József Károly Lajos bácsi alakját, mint tanítvány, sportoló, dalosa idézte fel a szeretet, tisztelet, megbecsülés érzetével. A vegyes kar József Attila „Kész a leltár” megzenésített versével tisztelgett emléke előtt.

Majd saját soraimnak dallamot adva szóltam Lajos bácsihoz a kórus segítségével. Simon Gábor plébános úr egyházi méltósággal azt fejezte ki, hogy Lajos bácsi a hosszú életét úgy köszönte meg, hogy mások javára is maradandót alkotott a kultúra számos területén. Az emlékezés koszorúját helyezte sírjára a kulturális egyesület, az iskola, a Heimatklang és a kislődi dalkör.

A művelődési házban szélesvásznon peregtek a képek iskolaigazgatói, sportvezetői, karnagyi életéről. Számos fellépésüket láthattuk, hallhattuk. Nagy-Peidl Éva a Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület elnőke köszöntő beszédében visszatekintett az énekkar sikerekben, élményekben gazdag 35 évére, melynek megalapítója Lajos bácsi volt.

Csekényi István polgármester emlékében úgy él Lajos bácsi, hogy az általános iskola igazgatójaként jól képzett tanerőt gyűjtött maga köré, akik magas tudásszintet kívántak adni az iskolából kikerülő tanulóknak. Wiesthal német községgel kialakított partnerkapcsolat még ma is fennáll. Kitüntetésének sokaságát is felsorolta.

Bankó Mónika karnagy Lajos bácsi példáját követve felelősség érzésével vette át a vegyes kar vezetését. Fáradhatatlanul dolgozik, hogy minden fellépésük alkalmával magas színvonalon bizonyítsanak. A koncerten Erkel Szózata eredeti dallammal szólalt meg, majd Beethoventől a Tavaszi ének, Schubert Der Lindenbaumja, végül Bárdos Tiszai dallamok. Pfeiferné Takács Hajnalka három együttesét készítette fel erre az ünnepélyes alkalomra. Egyházi kórusa „Már nyugosznak a völgyek” ,Lajos bácsi kedvenc számával indított. Repertoárjukban szerepelt az Ave Maria is. Szépszámú iskolai kórusa „Békét a világnak” című dalt énekelte. Heimatklang dalköre pedig az „Utolsó harangszóval” társult emléke után.

Kislőd dalköre Németh-Nagy Viktória vezetésével kislődi gyűjtésű sváb dalcsokrot adott elő. Lovasi Mária a dalkör régi énekese megható szavakkal idézte Lajos bácsi újításokra vállalkozó, lámpásként élő életét. Örömét is kifejezte, hogy meghívottak lettek e szép megemlékezésen.

Kőváriné Tóvári Erika Lajos bácsi lánya szólt édesapjáról. Olyan életképeket villantott fel, amelyeket talán csak a család tudott. Hívták Veszprémbe édesapját magasabb beosztásba, de a sok jóhangú, kulturált városlődi ember maradásra „kényszerítette.” No meg a szomszéd Kislődön is hasonlókat fedezett fel. 35 évig vezette Városlődön a Vegyes kart, 15 évig a kislődi dalkört. Otthon kevés időt töltött a családi dolgokkal. Csupán az unokák tudták kikapcsolni a sok munkából. Egy mesét tízszer is elismételt, ha ők úgy kívánták.

Erika a család nevében megköszönte a szervezők, szereplők, közreműködők munkáját. Ezt tette a kulturális egyesület elnöke is. Kiemelte Eich Mária, Weisz Tibor, Bakos Márk segítő tevékenységét. Freund Vendelné irányító munkáját.

Jómagam, mint a tantestület egykori tagja Lajos bácsi iskolaigazgatói alakját idéztem. Hiszen előbb volt igazgató, mint karnagy. 1956-ban, mint gyakorló évre kinevezettet szívesen fogadott. Bízott bennem, hogy meg tudok felelni céljai megvalósításának. 37-es létszámú 2. osztály vezetését bízta rám.

Nagyon sok órámon látogatott. Elemezte, értékelte, a tanulók tudásszintjét figyelte.  21 évig volt iskolaigazgatóm. Több ciklusban is szakszervezeti vezető voltam. 1977. júniusában búcsúztattam. Idézettel éltem: „Az idősebb daru félre áll most, így hagyja élre úszni a fiatalabbakat. Kíséri a szállást, mert szívét e csapathoz bénítja a hűség.” Igen, közöttünk maradt, nyugdíjasként is tanította az éneket, vezette az énekkart. Igazi vezető egyéniség volt.

Érzelemvilágomnak megfelelően soraimmal kérem:

Álma legyen békés, mi vigyázunk rá,

Bízzunk, találkozunk egyszer odaát.

A megemlékező koncertet a kórusok „Bakonyi népdalok” közös éneklésével zárták.

Páter Mihályné, Városlőd

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!