Elismerték munkájukat

A rangos elimerést a Borlovagrendek Országos Szövetségétől vehette át dr. Májer János igazgató, akit elkísért Tóth János Zoltán, a Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere és Sall Csaba badacsonytomaji alpolgármester.

A jó hírt a tapolcai Márton-napi lúdvacsora és borszentelés alkalmával közölték a résztvevőkkel.

Amint azt megtudtuk, az intézet jogelődje, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás 1951-ben alakult. Az intézmény 1972-ig kutatóállomássá fejlődött és jelentős sikereket ért el a kutatás és szaktanácsadás területén.

Az 1982-es átszervezés, csakúgy, mint a Badacsonyi Állami Gazdasághoz való csatolása megállította a kutatási lehetőségek fejlődését és érzékelhető hanyatlást hozott. Az állami gazdaság felszámolása után a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vállalta magára a kutatási tevékenység újjászervezését.

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

A jó hírt a tapolcai Márton-napi lúdvacsora és borszentelés alkalmával közölték a résztvevőkkel.

Amint azt megtudtuk, az intézet jogelődje, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás 1951-ben alakult. Az intézmény 1972-ig kutatóállomássá fejlődött és jelentős sikereket ért el a kutatás és szaktanácsadás területén.

Az 1982-es átszervezés, csakúgy, mint a Badacsonyi Állami Gazdasághoz való csatolása megállította a kutatási lehetőségek fejlődését és érzékelhető hanyatlást hozott. Az állami gazdaság felszámolása után a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vállalta magára a kutatási tevékenység újjászervezését.

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

A jó hírt a tapolcai Márton-napi lúdvacsora és borszentelés alkalmával közölték a résztvevőkkel.

Amint azt megtudtuk, az intézet jogelődje, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás 1951-ben alakult. Az intézmény 1972-ig kutatóállomássá fejlődött és jelentős sikereket ért el a kutatás és szaktanácsadás területén.

Az 1982-es átszervezés, csakúgy, mint a Badacsonyi Állami Gazdasághoz való csatolása megállította a kutatási lehetőségek fejlődését és érzékelhető hanyatlást hozott. Az állami gazdaság felszámolása után a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vállalta magára a kutatási tevékenység újjászervezését.

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Amint azt megtudtuk, az intézet jogelődje, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás 1951-ben alakult. Az intézmény 1972-ig kutatóállomássá fejlődött és jelentős sikereket ért el a kutatás és szaktanácsadás területén.

Az 1982-es átszervezés, csakúgy, mint a Badacsonyi Állami Gazdasághoz való csatolása megállította a kutatási lehetőségek fejlődését és érzékelhető hanyatlást hozott. Az állami gazdaság felszámolása után a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vállalta magára a kutatási tevékenység újjászervezését.

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Amint azt megtudtuk, az intézet jogelődje, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás 1951-ben alakult. Az intézmény 1972-ig kutatóállomássá fejlődött és jelentős sikereket ért el a kutatás és szaktanácsadás területén.

Az 1982-es átszervezés, csakúgy, mint a Badacsonyi Állami Gazdasághoz való csatolása megállította a kutatási lehetőségek fejlődését és érzékelhető hanyatlást hozott. Az állami gazdaság felszámolása után a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vállalta magára a kutatási tevékenység újjászervezését.

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Az 1982-es átszervezés, csakúgy, mint a Badacsonyi Állami Gazdasághoz való csatolása megállította a kutatási lehetőségek fejlődését és érzékelhető hanyatlást hozott. Az állami gazdaság felszámolása után a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vállalta magára a kutatási tevékenység újjászervezését.

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Az 1982-es átszervezés, csakúgy, mint a Badacsonyi Állami Gazdasághoz való csatolása megállította a kutatási lehetőségek fejlődését és érzékelhető hanyatlást hozott. Az állami gazdaság felszámolása után a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vállalta magára a kutatási tevékenység újjászervezését.

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Egy FVM-döntés alapján 2002. január 1-jén megalakult az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és megkezdte önálló működését.

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Az intézményben fajtaérték-kutatást (a Balaton-régióra koncentrálva), klónszelekciós nemesítést, a klónok vizsgálatát, autochton szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatát (kéknyelű, juhfark, budai), környezetbarát szőlőtermesztési-borászati módszerek kutatását, bormarketing-stratégiák elemzését, biológiai alapok fenntartását és fejlesztését végzik. Az intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el. 2005. szeptember 1-jén kezdte meg működését a talaj- és növényanalitikai laboratórium, amely pályázati források és a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatásával jött létre, és az intézet elindította a laboratóriumok akkreditálására irányu-ló folyamatokat. Ennek eredményeként a Nemzeti Akk- reditáló Testület a laboratóriumot 2006 decemberében akkreditált laboratóriummá nyilvánította. Az akkreditálás státusa a talajok fizikai és kémiai vizsgálatára, a növényi minták fizikai és kémiai vizsgálatára, valamint a borászati termékek fizikai és kémiai vizsgálatára terjed ki.

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

A Vinum Vulcanum Borlovagrend nagymestere azt is elmondta, hogy a külső kapcsolatok kialakításában arra törekedtek a kutatóintézet munkatársai, hogy az intézménynek szakmai centrum jelleget is adjanak. Ebből a meggondolásból ad otthont az intézet több hegyközségi szervezetnek, a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrendnek, a Badacsonyi Borút Egyesü-letnek, valamint a Balatoni borrégió, a Környezetbarát Szőlősgazdák a Balatonért Egyesület székhelye is az intézet badacsonyi központjában van.

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

A régió termelőivel történő kapcsolattartás elsősorban a hegyközségi szervezeteken, valamint a borrendeken keresztül valósul meg.

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Az intézet fontos feladatának tekinti a régió szőlőtermesztését és borászatát kutatási, oktatási és szaktanácsadási tevékenységével szolgálni, ezért az oktatási tevé- kenységek kapcsán szoros együttműködés alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem borászati, szőlészeti, geneti- kai és növénynemesítési tanszéke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának agrokémiai és kertészeti tanszéke között.

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Tóth János Zoltán nagymester hozzátette, hogy az intézmény igazgatója a borlovagrend kancellárja, a munkatársak közül pedig négyen tagjai a badacsonyi borlovagrendnek.

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért

Sokat tettek a badacsonyiszőlőért, borért, annakországos elismertségéért