Harc a lehetetlen, a túlerő ellen - Megemlékezés a doni áttörés 73. évfordulóján

Galambos István önkormányzati képviselő mondta el mindezt a doni áttörés 73. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a várpalotai világháborús emlékműnél.

– Ma tehát rájuk s a szeretteiket elvesztő családtagokra, valamint nem utolsósorban a hazatért, de a háború után megvetett hősökre is emlékezünk. A kommunizmus átkos időszakában nemhogy megemlékezni, de említeni sem volt szabad a doni hőstetteket, az ott eleső honvédeket árulónak, nácinak, horthystának bélyegezte a diktatúra – tette hozzá Galambos István a Palotai Turul Társaság által szervezett megemlékezésen, amelynek első fele koszorúzással zárult.

A Don-kanyarból hazatért, ám a háború után megvetett hősökre is emlékezünk, hangsúlyozta Galambos István önkormányzati képviselő
Fotó: Szabó Péter Dániel

Az est második felében a Thury-várban előbb Kun László Botond szavalt el egy alkalomhoz illő Illyés Gyula-verset, míg Gágó Zsolt gitáron idézte meg a doni hősök kálváriáját. A várpalotai megemlékezéseket két évtizeden át szervező egykori országgyűlési képviselő, Schmidt Ferenc köszöntőjében aláhúzta: szinte nincs olyan magyar család, amelyet ne érintene valamilyen módon a doni tragédia. – A palotai túlélők, például Jakab Viktor jóvoltából magunk is hallhattuk az elmúlt években, mi történt akkor a Donnál. Ők ma már nincsenek közöttünk, ám kötelességünk őrizni emléküket – jelentette ki Schmidt Ferenc.

Szinte nincs olyan magyar család, amelyet ne érintene valamilyen módon a doni tragédia, mondta el a Thury-várban Schmidt Ferenc

A doni áttörés történelmi hátteréről Rainer Pál muzeológus beszélt a megjelenteknek a Thury-várban. Hangsúlyozta, mivel évtizedeken át nem lehetett beszélni sem a tragédiáról, ezért több téves információ is elterjedt a közbeszédben. A mintegy 200 ezer áldozatot vizionáló beszámolók például nyilvánvalóan túlzóak, hiszen az egész magyar hadsereg volt ilyen létszámú.

A doni áttörés történelmi hátteréről Rainer Pál muzeológus beszélt a megemlékezésen