Az Esterházyak cseszneki ága

A reprezentatív kötetet, amely elnyerte az Év Levéltári Kiadványa Díját 2012-ben, dr. Hermann István ismerteti. Az Esterházy család neve mindenki számára ismerősen cseng, mégis kevesen tudják, hogy megyénk területének java részét birtokló cseszneki ág története máig ismeretlen fehér foltja a magyarországi történetírásnak. Ennek elsődleges oka, hogy a család levéltára a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárba került, amely a rendszerváltásig csipkerózsika álmát aludta a raktárak mélyén.

A Veszprém Megyei Levéltár munkatársai évekig kutatták Pozsonyban a család iratanyagát, amely mára formálódott bemutatható anyaggá közölte a Naplóval Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém Megyei Levéltár igazgató-helyettese, a kötet szerkesztője. A 140 archív képet és családfát is bemutató kötet, a család múltjába kalauzol el bennünket.

Megismerjük belőle az Esterházy-család archívumának történetét a családi uradalom kialakulásának és tulajdonosainak teljes körét egészen a 20. század végéig. Megtudhatjuk belőle, hogy miből éltek, hogyan gazdálkodtak a birtokaikon élő emberek, mi jelentette a legnagyobb bevételt a uradalom számára. Nyomon kísérhetjük a kastélyaik és váraik (Galánta, Csesznek, Réde, Bakonyoszlop, Sárosd) építését, olvashatunk a kastélyban lakó grófi családok életéről, a kastély belső tereinek használatáról, a grófi család híres gyűjteményeinek sorsáról. Végül bepillanthatunk a főúri család 20. századi embert próbáló élethelyzeteibe, a család kihívásokra adott válaszaiba, mai életébe.