Veszprém

2015.12.21. 14:18

A jövőképben konszenzus van - Porga Gyula polgármester az idei év eredményeiről

A tervezésbe szeretnénk intenzíven bevonni a lakosságot, konzultációra hívjuk a veszprémieket – mondta Porga Gyula, Veszprém polgármestere, akit az idei esztendő eredményeiről és a jövő év feladatairól kérdeztünk.

Balla Emőke

– Melyek voltak az idei esztendő eredményei, sikerei?

– 2015-ben egy európai fejlesztési ciklus végére értünk. Voltak projektek, amelyeket még idén be tudtunk befejezni, például a belvárosi rehabilitáció második ütemét, a Smaragdváros projektet. A régió nagyvárosai közül Veszprém tudta a legtöbb forrást lehívni, 10 milliárd forintot. Ez a helyi gazdaságra is hatással volt: az elmúlt öt évben az ipari termelés 40 százalékkal, az egy főre jutó GDP 16 százalékkal emelkedett a városban. Amikor a költségvetést elfogadtuk, az „Új utakon járunk” kifejezéssel jellemeztük azt. Ezt két dologra alapoztuk: egyrészt, hogy egy dinamikusabb és látványosabb úthálózati fejlesztést indítunk el. Megdupláztuk az útfelújításra szánt forrást, a gépjárműadóból befolyó pénzt 100 százalékban az útfelújításokra költjük. Másrészt hosszú idő után a 2015-ös költségvetés volt az első, amikor nem terveztünk hitelfelvételt. A fejlesztéseket sem kellett hitelből finanszíroznunk; annyit költöttünk, amennyi bevétele volt a városnak. 2015-ben a következő hét év tervezését is el kellett kezdeni. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy mind az integrált településfejlesztési stratégiánkat, mind a projektterveket konszenzussal sikerült elfogadtatni. A város politikai testülete – pártállástól függetlenül – a program mellett van. Vannak projektelemek, amelyek vitát váltottak ki, de a stratégiában, célokban, jövőképben konszenzus van a városi testületben.

– Mi az, amit nem sikerült megvalósítani?

– Sajnáltam, hogy volt két olyan megnyert pályázat, amelyek megvalósítását külső körülmények nem tették lehetővé. Az egyik a Családok Átmeneti Otthonának megújítása, amely meglehetősen rossz körülmények között működik a Pápai út 37-ben. A helyi lakossággal történt egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy visszalépünk, azt nem Jutaspusztán valósítjuk meg, az új helyszínre való költözés azonban olyan nehézségekbe ütközött, hogy arról le kellett mondanunk. A másik projekt a Márkó–Bánd irányába való kerékpárút építése. A támogatást megnyertük, de a kivitelezés problémába ütközött.

– Várható a jövőben előrelépés ezekben a kérdésekben?

– Meg kell oldanunk ezeket a problémákat. Bizakodó vagyok, hogy a következő időszakban mind a két projekt megvalósul, a terveknek megfelelően.

– Sokan várják a választ, hogy lesz-e uszodája a városnak?

– Kormányhatározat van a 25 millió forintos előkészítési költségről és a négymilliárd forintos beruházási költségről, az előbbi szerződést már aláírtuk, a pénz megérkezett. Az soha nem volt kérdés, hogy lesz-e uszoda, de egy ekkora beruházást nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. A jövő év az előkészítés ideje, a tervezés időszaka, tavasszal ki kell választani a legideálisabb, legpraktikusabb helyszínt. El kell készíteni a koncepciót, a beruházás pontos ütemezését. Reményeink szerint 2017-ben elkezdődhetnek az uszoda kivitelezési munkálatai.

– A következő évre milyen tervekkel készül az önkormányzat?

– A tavalyihoz hasonló feltételrendszerrel tervezzük a költségvetést, úgy kalkulálunk, hogy nincs szükségünk hitelfelvételre. A novemberi közgyűlésen adócsökkentésekre tettünk javaslatot, de ez nem azt jelenti, hogy költségvetési szigorításra lenne szükség. 2016-ban a következő uniós fejlesztési ciklus tervezési feladatait is el kell kezdenünk. Hatékonyan kell felhasználnunk a forrásokat, 11 és fél milliárd forintot, ehhez jó pályázatot, jó terveket kell benyújtanunk. Egy fejlesztő típusú önkormányzat munkája mindig kockázatokkal jár, de terveinkbe szeretnénk intenzíven bevonni a lakosságot. A 2016-os év elején konzultációra hívjuk a veszprémieket. Minden háztartásba eljuttatunk egy kérdőívet, a veszprémiek véleményét kérjük a konkrét projektelemekről. Ezenkívül komoly ambíciónk van az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére is, a pályázat előkészítését el kell kezdenünk jövő év elején.

– A kérdőív több témakört is érint, nemcsak a színházkerti mélygarázst?

– Igen. 2020-ig kell megtervezni a fejlesztéseinket, ezt nem egyedül akarja eldönteni a polgármester és a képviselő-testület. Lesz egy tájékoztató kiadvány a fejlesztésekről, a végén a konzultációs ívvel, illetve egy honlapot is indítunk, ahol a teljes projektlistát közzétesszük, a meglévő látványtervekkel együtt. Azt szeretnénk, ha látnák a veszprémiek, merre megyünk. Várjuk a kritikus megjegyzéseket és a támogató véleményeket is.

– A jövő év tehát nem elsősorban a látványos beruházások időszaka lesz.

– Az, amit a 2015-ös költségvetésben elkezdtünk, és saját beruházásban tudunk megvalósítani, folytatódik, például az utak, intézmények felújítása, a kulturális és sportprogramok támogatása.

– Említette, hogy a város pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre.

– 2023-ban újra egy magyar város lesz Európa kulturális fővárosa. Azt gondoljuk, hogy az elődök munkájára, a jelen aktív, attraktív kulturális életére alapozva minden szempontból alkalmasak vagyunk arra, hogy ahhoz az európai városi elithez tartozzunk, melyek elnyerték ezt a címet. Nagyon komoly ambíciónk van. Nemcsak Veszprémben gondolkodunk, Veszprém a térségével, a Bakonnyal és a Balatonnal közösen indul ezen a megmérettetésen. 2017 tavaszán lesz az első forduló, eddig kell benyújtani a pályázatot, a 2016-os év ennek elkészítéséről is szól. A 2016-os év a munkának a megkezdése, a víziónak a megálmodása. Ebbe is szeretnénk minden veszprémit bevonni, hogy jó pályázatot tudjunk benyújtani. Ez nagy lehetőség a város számára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!