A valós helyzet a színészház ügyében: új formában oldják meg a művészek lakhatását

1984-ben nyílt meg a színészház, egy egészen más gazdasági, politikai, kulturális környezetben. A Petőfi Színház társulata majdnem kétszer akkora volt, mint ma, családok költöztek a színészházba, a negyvenöt lakásból negyvenötben laktak. 1984 óta semmilyen felújítást nem végzett a fenntartó – sem a megye, sem a város. Az épülethez mindenképpen hozzá kell nyúlni, de a színház költségvetésében erre nincs forrás, mondta Oberfrank Pál igazgató.

– Színházigazgatóként az a feladatom, hogy a meglévő vagyont a leggazdaságosabban kezeljem és a rendelkezésre álló forrásokat a legjobban osszuk el. Racionálisan kell gondolkodnunk. A színészház a fenntartó tulajdona, mi azt csak kezeljük. Ez nem az én döntésem, szándékom, de a ház mára 17 millió forint mínuszt termel évente. Szeretnénk ezt az összeget művészeti tevékenységre és társulatépítésre fordítani, nem közüzemi díjakra. Természetesen a színház életében ez is egyfajta „hátrálást” jelent, mégis azt érzem, hogy becsületesebb – egy előadó-művészeti szervezet esetében különösen – az adóforintokat művészeti munkára fordítani.

Mint megtudtuk, a 17 millió forint mínusz a rezsiből, közüzemi díjakból adódik. A színészházban negyvenöt (garzon, kétszobás) lakás van, ebből a Veszprémi Petőfi Színház részéről 10 (plusz egy gondnoki) lakás foglalt: három színész és hét háttérdolgozó lakik itt. Ha ki kell költözniük, mindenkinek van lehetősége a lakhatást másként megoldani. 

Az igazgató hozzátette, a színészház várhatóan valamilyen formában megújul. Azt kérték a fenntartótól, hogy a színészházban legyen egy mennyiség a színház számára (legalább öt lakás), amit használhat. A színészházat úgy megtölteni, mint régen, már nem tudja.