2015.06.09. 14:50
Legyen újra emlékmű a Hősök kapuja!
A veszprémi várnegyedbe egy boltíves kapun át vezet az út, amelyet hétköznapi egyszerűséggel csak várkapunak nevezünk - ezt írta a Napló 25 éve.
Eszünkbe sem jut talán, hogy a tornyos építmény eredetileg első világháborús emlékműnek készült, fogalmazta meg írásában S. Bonnyai Eszter a Napló 25 évvel ezelőtti számában.
Ünnepélyes átadására 1939. június 17-én került sor. A Hősök termének falain márványtáblákba vésve sorakoztak a világháború veszprémi áldozatainak nevei. A terem közepén, egy márványszarkofágba zárt bronzkoporsóban az ismeretlen katona csontjai pihentek. 1949- 50 körül vandál módon szétdúlták az emlékhelyet.
Az épület jelenleg a Vármúzeumnak ad helyet, de erre a célra valójában nem alkalmas. Nemrégiben, a Múzeumok Baráti Körének közgyűlésén vetődött fel, hogy az épületnek vissza kellene adni eredeti funkcióját. Dr. Praznovszky Mihály, dr. Geiszt Jakabné és kollégáik lelkes kutató-, tervezőmunkába fogtak. Elképzelésük szerint a Hősök kapuja a hazafiság és a hazafiúi gondolatok jelképeként, emlékműve lenne mindazoknak a veszprémieknek, akik Koppány csatáitól az 1956-os forradalomig áldozatul estek történelmünk emberpusztító viharainak.
A veszprémi várkapu. Eszünkbe sem jut talán, hogy a tornyos építmény eredetileg első világháborús emlékműnek készült
Fotó: archív
Az első teendő az épület rendbehozatala lenne, s ebben elsősorban a városgazdálkodási vállalat segítségére számítanak, amely eddig is kiváló partnernek bizonyult. Nagyon nagy szerepük van többek között abban is, hogy Erzsébet királyné szobrában ma újra gyönyörködhetünk.
A Hősök termében ismét felállítanák a szarkofágot, a falakra pedig kőből faragott címerpajzsok kerülnének - mindegyiken egy-egy évszám utalna az áldozatokat követelő történelmi eseményre. A szobrászmunkára Dienes Attila, Magyarpolányban élő, Erdélyből áttelepült művészt szeretnék megnyerni.
Bíznak a veszprémi vállalatok, vállalkozók támogatásában, akik anyagilag fedeznék egy-egy címerpajzs felállításának költségeit.