Veszprém

2014.08.15. 09:50

Már nem pokoli a torony

Játszóteret, felújított lakásokat adtak át az elmúlt hetekben a pokoli torony néven elhíresült, Házgyári út 1. szám alatti társasházban. A közösség egyre jobban összetart és örülnek a szépülő tereknek. A pokoli torony kifejezést pedig már sértőnek tartják.

Kutasi Zsófia

Jöjjenek ide és lakjanak itt egy hétig azok, akik azt mondják az épületre, hogy pokoli torony! – magyarázta a 28 éves Sallai Katalin, aki négy éve él az egyik 17 négyzetméteres lakásban. A pici szobában három gyerek nyüzsög körülötte, a kiságyban pedig a legfiatalabb, egy hónapos csecsemő alszik. Katalin szerint a helyzet a „régi időkhöz képest” nagyon jó. Az épület életveszélyes volt, nem működött semmi, mert mindent elloptak. Nagy segítséget jelent, hogy most újra van lift.

Az egykori munkásszállón hírhedten rossz körülmények uralkodtak. Közel öt éve azonban beköltözött a Máltai Szeretetszolgálat az épületbe.

Amikor a Máltai Szeretetszolgálat beköltözött, az épület még életveszélyes volt, a folyosókon hiányoztak a térelválasztó ablakok, a szemét felért az első emeletig, a lift nem működött, mert a liftmotorokat ellopták. A szennyvízelvezető is bedugult, a lakóközösség tetemes közüzemi hátraléka miatt pedig nem volt áram és fűtés.

Mára a változások kézzelfoghatóak a Máltai Szeretetszolgálat, a veszprémi önkormányzat és az általuk létrehozott konzorcium munkájának, na meg a több száz millió forintnak köszönhetően, melyet az épületre és szociális rehabilitációra fordítottak. Ez azonban nem valósulhatott volna meg a lakók együttműködése nélkül.

Megvalósult álom

A sötét folyosóról nyíló felújított terek szinte világítanak, amikor feltárul az ajtó. Az egyik 17 négyzetméteres lakásban főznek, a gyerekek a folyosón játszanak, a teraszon kutya ugat. Dallos Andrásnéval, a Máltai Szeretetszolgálat veszprémi képviselőjével, akit a lakók többsége Eszter néninek hív, a kifogástalan kialakítású, új burkolatokkal, festéssel és eszközökkel ellátott fejlesztőszobában beszélgetek.

– Ez egy megvalósult álom – mondja, miközben megmutatja a szobát. A helyiségben a kisebb és nagyobb gyerekek számára is találhatók fejlesztő eszközök, játékok. A társasházban jelenleg negyvennyolc gyermek él, számukra nagy előnyt jelent a máltaiak jelenléte és a tehetséggondozás, melynek keretében zenei, sportprogramokon, bográcsozáson, családi napon és táborozáson vehetnek részt. Kezdetben egy szociális munkás dolgozott a területen, mára azonban folyamatos a segítő jelenlét.

A tetemes közüzemi tartozások leküzdésében nagy szerepe volt az úgynevezett kártyás rendszernek, melynek segítségével a lakók adott összegben vehetik igénybe a szolgáltatásokat, és a hátralékok felhalmozása így elkerülhető. Az E.On elengedte a tartozás egy részét, így újra van a házban áram. A komplex partnerprogramnak köszönhetően van játszótér, az épület mögötti udvar is felszabadult a rengeteg szeméttől, ahol most sportpálya és veteményeskert várja a lakókat.

A veszprémi minta

Az épület kívülről még rossz állapotú, azonban bent sok változás történt: van portaszolgálat, lift, a folyosófordulókban és a liftben térfigyelő kamerák, a folyosókon újra vannak térelválasztó üvegek. A villamos vezetékek és a szennyvízvezetékek cseréje is megtörtént.

A fejlesztés része egy új tanterem, melyben négy tanfolyamon 42-en szereztek képesítést, kőműves, parkfenntartó, tisztítástechnológus és biztonsági őr szakmákban. Van, aki már elhelyezkedett és van, akit a szeretetszolgálat tud foglalkoztatni.

Sallai Katalin és gyermekei számára sok előnnyel járhatnak a fejlesztések. Ő szeret a társasházban lakni, mint mondta, már megszokta. Az 55 éves rokkantnyugdíjas Busa Istvánné már kevésbé optimista a sorsával kapcsolatban, de a változásoknak ő is örül. Mint mondja, még villanyuk sem lenne, ha nem lenne a kártyás rendszer. Annak idején a „hosszú utcában” laktak, ahonnan el kellett költözniük. A Haszkovó-lakótelepen kaptak lakást, de szétment a család, elfogyott a pénz, ezért költöztek a pokoli toronyba. A kérdésre, hogy elköltözne-e, azt mondja, hova menjen, majd megy a temetőbe innen. Amikor az unokáit említi, elérzékenyül, a gondok kiülnek az arcára. A kis lakás szintén 17 négyzetméter, a szekrényben plüssjátékok, oxigénpalack az ágy mellett, hamutartó az asztalon.

– Állítólag veszélyes emberek között élek, de én ezt nem érzem. Átlagos élet van itt, mint mindenhol, itt is vannak veszekedések. A különbség az, ha bármi történik, máris hívják az újságírókat – teszi hozzá. Pedig máshol is van probléma, máshol is szipuznak, mégsem nevezik el pokoli toronynak – magyarázza. A kezdetek szerinte is sokkal rosszabbak voltak, de már kapnak segítséget, és összetartanak a lakók.

A társasház sorsa rendeződni látszik, de még csak a folyamat felénél tartanak Dallos Andrásné szerint.

– Modellértékűnek számít a veszprémi módszer. Az uniós forrásoknak és a konzorciumnak köszönhetően, melyben partner a Türr István Képző- és Kutatóintézet és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, a változások jelentősek, melyeket a lakók többsége is érez – mondta Porga Gyula polgármester.

Az önkormányzat tíz lakás esetében bérlőkijelölési joggal rendelkezik, így tudják növelni a szociálisbérlakás-állományt. A Máltai Szeretetszolgálattal az együttműködés nagyon jó, de a változások bevezetéséhez a lakók többségének a hozzájárulása is kellett. A közeljövőben a társasházban kap helyet a Családok Átmeneti Otthona, amely gyorsíthatja a rehabilitációs folyamatot.

– Elsőként Veszprémben valósult meg a komplex rehabilitációs program, mely mintaként szolgálhat számos településen és megyeszékhelyen – hangsúlyozta Lőrincz Norbert, a Máltai Szeretetszolgálat integrációs programjának vezetője. Országosan jelenleg 16 jelenlét program fut a szeretet- szolgálat szervezésével és együttműködésével, melynek célja a rászoruló emberek megsegítése. A veszprémi projekt több szempontból is példaértékű.

Így gondolják ezt a miskolciak is, ezért a veszprémi program alapján már elkezdődtek a fejlesztések a miskolci Avas-lakótelepen.

– A két város helyzete nem összehasonlítható, többek között azért, mert nálunk lényegesen nagyobb a munkanélküliségi ráta. A különbségek ellenére a veszprémi projekt tapasztalatait, az ott alkalmazott módszereket alkalmazandónak és követendőnek tartjuk – nyilatkozta dr. Schweickhardt Gyula, miskolci polgármesteri biztos. – Nagy hatást gyakorolt ránk az együttműködés és a segítségnyújtás, amit az épületben lakók felé az önkormányzat és a szeretetszolgálat tanúsít – tette hozzá.

Hosszú folyamat

A Máltai Szeretetszolgálat szakmai felügyelete mellett több egyházi és civil szervezet vesz részt a program megvalósításában, melynek legfontosabb eleme teljes mértékben megegyezik a veszprémivel, az érintett közösségben való folyamatos jelenlét, a problémák megismerése és az azokra való válaszadás. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere folyamatosan egyeztetett a Máltai Szeretetszolgálattal, és lehetősége volt Veszprémben véleményt cserélni Porga Gyulával is. A program célja a rossz szociális körülmények között élők valós problémáinak a megismerése, a közösségi munka és egyéni szociális munka, a közösségfejlesztés, alternatív fejlesztési programok kidolgozása, mely más nagyvárosokban is megvalósítható és adaptálható. A rehabilitáció még évekig tart, hiszen a folyamat hosszú, azonban várhatóan még több idő kell majd ahhoz, hogy a stigmától, a pokoli torony névtől megszabaduljon a veszprémi társasház.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!