Mindegy, csak el innen - költöznének a pokoli toronyból, de nem látnak kiutat

A több százmilliós fejlesztések látványos javulást hoztak a lakók életében, azonban a ház korábbi leromlott állapota miatt ma is van bőven felújítandó tér. Sok helyen a lépcsőház nyomasztó sötétségét fokozzák a lelakatolt és összefirkált ajtók, van olyan lakás, mely üresen áll, a hiányos részeken pedig átjár a szél. A közösségi viszonyok átláthatatlanok egy külső szemlélő számára, azonban az biztos, hogy az átfogó rehabilitációs program ellenére vannak szociális problémák is.

Juhar Józsefné és férje elmondták, a pokoli toronyban a több százmilliós fejlesztés látványos javulást hozott, de még mindig félni kell
Fotó: Balogh Ákos

Juhar József és felesége a Magyar Máltai Szeretetszolgálat rehabilitációs célú átmeneti szállásáról, a harmadik emeletről költözött a hetedik emeleti albérletbe, azóta több gondjuk is adódott. A bérelt lakás három testvér tulajdona. Az egyikük adta ki az ingatlant, a másik két tulajdonos azonban értékesítené azt és a berendezést is.

- Megfenyegettek, hogy elviszik a konyhabútort és a padlószőnyeget, ha nem adunk nekik tízezer forintot - panaszolja Juhar Józsefné.

A veszprémi házaspár elmondása szerint az egyik testvér el akarja adni a tulajdonrészét, aki ezért egyszer egy potenciális vevővel állított be hozzájuk. Kijelentették Juharéknak, ha tíz percen belül nem mennek el, akkor megverik őket. Állítólag a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai sem mernek intézkedni.

- Nem lehet nyitva hagyni az ajtót, mert bejönnek. Volt olyan, hogy itt bent akartak megverni minket - teszik hozzá a történethez.

A helyzetüket súlyosbítja, hogy Juharné harmadfokú nyolcvanszázalékos rokkantnak számít, fél lábára sántít. Nehezére esik a járás, a buszra fel- és onnan leszállás. Az egészségi állapota folyamatosan romlik, mint mondja, pár év múlva tolószékbe kényszerül. Vérnyomása folyamatosan ingadozik ami miatt többször is összeesett.

- Kiabálják lent, hogy nyomorék, itt vagy még? Ha visszaszólok, akkor engem megtakarnak . Szabályosan meg vagyunk fenyegetve - mondja Juhar Józsefné.

Egy alkalommal három hétig nem volt jó a lift, ami szintén gondot okozott a beteg asszonynak és a férjének. Egyik lépcsőzés alkalmával a második és a harmadik emelet között meglökték őket, a házaspár szerint azért, hogy leessenek és összetörjék magukat. Többször meg is verték őket.

Az önkormányzatnál először tavaly igényeltek szociális bérlakást, benyújtották a kérelmet, a munkáltatói igazolást, a rokkantságra vonatkozó papírokat, azonban nem kapták meg a remélt támogatást. Állításuk szerint a hivatalos dokumentumban nem kaptak indoklást, az ingatlan pedig a mai napig üresen áll.

Úgy tudják, azért sem tartják őket bérlakásra jogosultnak, mert nincs gyerekük. Gyereket ide? - teszi fel a kérdést Juhar József, miközben körbemutat az apró helyiségben. Fűtésük nincs, egész télen egy kis hősugárzóval melegítettek, ha tizennyolc fok volt, már örültek. A paplan alatt melegítőben és zokniban aludtak, hogy ne fázzanak. Kint is hideg, bent is hideg - összegzi Juhar Józsefné.

Másodszor is pályáztak a bérlakásra, szintén sikertelenül.

A házaspár úgy véli, a pályázati kiírásnak megfeleltek. Nem arra kíváncsiak, ki kapta meg végül, hanem arra, hogy mi a státusza a lakásnak. A harminckilenc négyzetméteres ingatlan nekik tökéletesen megfelelne, ráadásul Juhar József könnyebben tudna bejárni a munkahelyére, a Kommunális Zrt.-hez. Többször is próbáltak a városban albérletet kivenni, de mindig elutasították őket. Egy alkalommal a találkozó előtt útközben kapták a hívást, hogy kiadták már a lakást.

- Megkérdezte a hölgy, hogy most hol vagyunk, mondtam, hogy a pokoli toronyban, erre az volt a válasz, hogy ja, köszönöm szépen akkor. El is van kapálva az ember - mondta Juharné.

Hátrányos helyzetben érzik magukat, az előítélet miatt folyamatosan falakba ütköznek.

Juharnétól megtudjuk, a Máltai Szeretetszolgálat ajánlott nekik lakhatást, de már nem akarnak maradni.

Mióta a hetediken laknak, mindkettőjüknek magas lett a vérnyomása, Juharnénak a betegsége is rosszabbodott, Juhar József pedig már az állását is félti.

- Ezt az egészet mind ennek a helynek köszönhetem. Inkább kimegyek az utcára, mint hogy itt legyek. Itt nem lehet lakni, ez őrültség. Nekünk innen el kell menni, még egy telet így nem tudunk kibírni - nyomatékosítja a helyzetüket Juhar Józsefné.

Több helyről is próbáltak segítséget kérni, ez idáig sikertelenül.

Dallos Andrásné, a Máltai Szeretetszolgálat veszprémi képviselője kérdésünkre elmondta, ő nem tud semmilyen fenyegetésről, a pokoli torony néven elhíresült házban a hetedik emelet egy nagyon nyugodt szint.

Kovács Zoltán, az önkormányzati városüzemeltetési iroda vezetője elmondta, jelenleg százhatvanegy bérlakást kezelnek, amelyek kihasználtsága maximális. Nagy az igény a lakásokra, a rendelkezésre álló ingatlanok ezt a keresletet nem elégítik ki. Átlagosan havonta egy bérlemény szabadul fel, amelyre harmincan -negyvenen is pályáznak. A szóban forgó lakásra huszonnyolcan nyújtottak be pályázatot. Egy véleményező munkacsoport választja ki azt, aki megkapja a bérlési lehetőséget. A csoportban szociális, hivatali és külső szakmai szakértő dolgozik, sokszor még a szigorú szakmai szempontok alapos mérlegelése mellett is nehéz meghozniuk a döntést. Több kritériumot is figyelembe vesznek, többek között a jövedelem nagyságát, a gyermekek számát és egyéb rászorultsági szempontokat. Juharék udvarias, korrekt tájékoztatást kaptak az irodában, Juharné rokkantságát pedig elismerték. A kérdéses lakást átadták, most költözik be az új bérlő.

Az önkormányzat tervezi a bérlakások számának növelését, emellett elkezdődött egy egyeztetés a szeretetszolgálattal, melynek célja egy szociális lakásügynökség felállítása, amely nagyobb szerepet vállalna a szociális bérlők lakhatási ügyeiben.

Albert József szociológus szerint a környezet részéről gyakori egy hibás szociálpszichológiai reflex, az előítéletes magatartás és stigmatizálás, ami érvényesül a Juhar házaspár esetében is.

A túláltalánosítás még inkább jellemző a romákkal és fogyatékkal élőkkel szemben. A perifériáról nagyon nehéz kitörni, a társadalmi rétegek között sok esetben nehéz az átjárás, főleg, ha súlyosan hátrányos helyzetből indul valaki. Általában gazdasági recesszió idején a társadalmi struktúrák megmerevednek és erősebb a lefelé irányuló mobilitás. Megoldást jelenthet a jelenségre többek között a munkahelyteremtés.

Az előítéletek csökkentése minden területen fontos lenne, a média elsősorban a hiteles, sokoldalú tájékoztatással és a kedvező példák bemutatásával segíthet. Jelenleg a gazdasági folyamatok a korábbinál valamivel kedvezőbbek, Veszprém az országos átlaghoz képest jobb helyzetben van, jobbak a munkalehetőségek és nem tömeges a leszakadás. A társasház kiemelt figyelmet kap, az épületben jelentős beruházások, változások történtek - tette hozzá a szakember.

Juharék jelenleg csak reménykedni tudnak abban, hogy kikerülnek a fenyegetett helyzetből, nyugodtabb, komfortosabb és számukra biztonságosabb lakhatást találnak.