történelmi mélység

2018.07.03. 07:00

Globális hatások és a spekuláció is gyengíti a forintot

Történelmi mélységben jár a forint az euróval szemben, az okokról és a lehetséges jövőbeni forgatókönyvekről szakembereket kérdeztünk.

Marton Attila

Május elejétől mintegy öt százalékkal gyengült a forint az euróval szemben. Míg két hónapja 312 forintot kértek egy euróért, a napokban 330 forintot is fizettek az Európai Unió valutájáért a devizapiacon.

– A magyar egy kis, nyitott gazdaság, amely különösen érzékeny a pénzügyi változásokra, a forint pedig hasonló pályát jár be, mint a feltörekvő gazdaságok valutái – mondta Szikszai Szabolcs, a Pannon Egyetem Közgazdaságtan Intézeti Tanszék intézetvezető egyetemi docense. Hozzátette, a forint gyengülésében a globális pénzügyi környezet változásai – a rossz török gazdasági helyzet, az amerikai kamatemelések – és a devizapiac szereplőinek spekulációi is szerepet játszhatnak. Felidézte, a kétezres években a Magyar Nemzeti Bank a jelentősebb forintgyengülések esetén beavatkozott, most azonban nem tudjuk, hogy ezt milyen árfolyamnál tervezi megtenni. Utóbbinak előnye is van, hiszen így a spekulánsok kevésbé tudnak egy árfolyamszintre apellálni. Szikszai Szabolcs azt valószínűsíti, a jegybank nem emel kamatot, inkább forintvásárlással – amelyre a több mint harmincmilliárd eurós devizatartalék lehetőséget ad –, vagy egyéb, közvetett módon, akár kommunikációval igyekszik erősíteni az árfolyamot.

A forint árfolyama egy-két kilengéstől eltekintve évek óta stabilan a 310 forintos árfolyam körül állt. Idén májustól azonban ez megváltozott: a hónap elején 313,84-es szintről fokozatosan 319-is csúszott az árfolyam, a gyengülés pedig júniusban szinte egész hónapban folytatódott, múlt pénteken és hétfőn már 330 forintot is elkértek egy euróért a pénzpiacon.

Az egyetemi docens leszögezte, a magyar gazdaság makrogazdasági mutatói – államadósság, várható GDP-növekedés, államháztartási hiány – jók, ezek nem indokolják a forint gyengülését, amely a térségi valutákkal összevetve is szembetűnő. Bár a lengyel zloty közel olyan mértékű, ötszázalékos visszaesést szenvedett el, mint a forint, a cseh korona néhány százalékot gyengült, a horvát kuna és az új román lej árfolyama nem lengett ki az utóbbi két hónapban az euróval szemben.

Szinte közhely, hogy a gyenge forint az exportáló cégeknek kedvez, az importáló vállalkozóknak pedig hátrányos. A szakember ugyanakkor kiemelte, a tartósan gyenge forint gyengíti a gazdaságba fektetett bizalmat, erősíti az inflációt, és megdrágíthatja a külföldi nyaralást tervezők számára az üdülést.

Ablonczy Péter, a Ciklámen Tourist Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója elmondta, a forint gyengülésének hatására jelentősen megugrott az eurót eladásra kínáló ügyfeleik száma, egy átlagos naphoz képest többszörösére emelkedett a forgalom. Hozzátette, a valutaeladásaikban az eurót leszámítva – ahol kisebb csökkenést tapasztalnak – a forint esése ellenére nincs változás, pedig a horvát kunáért két forinttal többet kell fizetni, mint tavaly ilyenkor. Szerinte ennek az az oka, hogy a külföldre utazóknak az árfolyamtól függetlenül szükségük van a valutára, és az eurót leszámítva más valutát nem tartalékolnak az emberek.

Az országszerte közel negyven helyszínen, köztük Veszprémben is Correct Change néven pénzváltót működtető cég vezetője leszögezte, a forint gyengülése ellenére sem tapasztalnak pánikot, azt azonban érzékelték, hogy spekulatív céllal nagyobb összegeket is váltottak euróról forintra az utóbbi napokban.

Ablonczy Péter reményét fejezte ki, hogy nem gyengül tovább a forint, azt azonban nem tartja kizártnak, hogy hosszabb távon is a jelenlegi 320–330 körüli sávban marad a fizetőeszköz az euróval szemben, ami azzal jár, hogy az inflációt nem várt mértékre emelheti.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!