Miért hasznos, ha zeneiskolába jár a gyerek?

Veszprém

A korábbi évekhez képest a digitális napló bevezetése jelenti a legnagyobb újdonságot – mondta el kérdésünkre Molnár Péter, a veszprémi Csermák Antal Zeneiskola intézményvezetője. Hozzátette, bár az alapfokú művészeti intézményekben az idei tanévtől még nem volt kötelező az E-kréta névre hallgató rendszer használata, a zeneiskola vezetése úgy döntött, bevezeti a szisztémát. Tavasszal már próbaképpen a papíralapú ellenőrzők mellett párhuzamosan használták az elektronikus rendszert, ám az átállás a tanév elején nagy adminisztrációs terhet ró az iskolavezetésre, a pedagógusoknak azonban könnyebbséget jelent majd az adatok vezetése a papíralapú nyilvántartáshoz képest.

A korábbi évekhez képest újdonság, hogy jelentős összeget fordíthat az intézmény hangszervásárlásra és -javításra: előbbire 16,5, utóbbira 2,1 millió forint áll rendelkezésre.

A zeneiskolába a korábbi évekhez hasonlóan közel 900-an iratkoztak be, a legnépszerűbbek továbbra is a vonós és a zongora tanszakok. Az idei tanévben több mint hatvan­tagú tanári kar oktatja majd a növendékeket. Az intézményben a hagyományokhoz híven hangversennyel ünneplik az adventet, folytatódik a tanári koncertek sorozata, és tavasszal megrendezik a Csermák-napokat, míg év közben az óvodásoknak és az általános iskolás gyermekeknek tartanak hangszerbemutatókat.

A Modern városok program keretén belül rövidesen teljes belső felújítás lehet a zeneiskolában, a közel 800 milliós beruházás a tervek szerint tavasszal kezdődhet meg, jegyezte meg Molnár Péter.

Balatonfüred

– A balatonfüredi Ferencsik János Alapfokú Művészeti Iskola székhelyén 14 zenetanárral 265, csopaki telephelyén 35, összesen 300 növendék oktatását látja el, közölte Stegu­ráné Ormándi Barbara, az intézmény igazgatója. A diákok több hangszeres óra közül választhatnak, mint a zongora, gitár, ütő, furulya, fuvola, szaxofon, klarinét, hegedű, cselló, trombita, vadászkürt, tenor­kürt, baritonkürt, harsona, tuba, magánének. Emellett kötelező csoportos órákat, szolfézst, zeneirodalmat vagy collegium musicumot is látogatniuk a tanulóknak. Művészeti együttesek is működnek náluk. Az Ifjúsági Kamarakórus és a Kék Eperkék, a kicsik kórusa művészeti vezetője Zsár Éva, az Ifjúsági Vonós­zenekart Antalné Antal Erika és Szabó Csilla, az Ifjúsági Fúvós­zenekart Knizner István vezeti.

Évente több alkalommal bemutatkoznak együtteseik és szólistáik a városi és iskolai rendezvényeken. Diákjaik számára téli és nyári szünet idejében zenei tábort szerveznek.

Minden évben hangszerbemutatókra hívják az óvodásokat, illetve az első-második osztályos diákokat. Az utánpótlás nagyszerűen működik.

– A csodálatosan felújított épület optimális a zenetanításhoz, a gyermekek zenei képességeinek fejlesztéséhez, tehetséggondozáshoz. Az országos hangszerbeszerzési programban kiváló minőségű zongorához és pianí­nóhoz jutottunk – hangsúlyozta az iskola igazgatója. Kiemelte, számos növendékük tanul jelenleg is zeneművészeti szakközépiskolában, főiskolán, illetve a Zeneakadémián. Sokan vannak, akik már itthon vagy külföldön aktív zenészek, művész-tanárok. Tanítási időn kívül koncertlátogatásokat szerveznek Budapestre a MÁV Szimfonikus Zenekar gyermekelőadásaira, kiállításokra. Az iskola helyet ad neves művészek fellépéseinek, zenei kurzusoknak, mint a nemzetközi gitárfesztivál, kürtkurzus, magánének- és fuvolakurzus. A tanítási napokat izgalmassá teszik koncertek, előadások szervezésével, melyek ingyenesek és nyilvánosak. A gyerekekkel a zenét minden oldaláról igyekeznek megismertetni közel 40 éve, hogy zeneszerető hangszerjátékosok, majd „zeneközelben” maradó, kiegyensúlyozott felnőttekké válhassanak.

Pápa

Horváth Adrián, a Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola vezetője elmondta, már az általános iskola első osztályától kezdődően fogadnak gyermekeket az intézményükben. – Az általános iskola első és második évében zenei előképzőben vesznek részt a gyermekek. Ezt a hangszeres képzések követik, melyek zömében hat éven át, az általános iskola nyolcadik osztályáig tartanak. Utána pedig a középiskolás korosztálynak még lehetősége van négy éven át úgynevezett zeneiskolai továbbképzőbe járni – ismertette az intézményvezető.

Megtudtuk, a zeneiskolai tanév első félévében koncerteket szerveznek a tanulóknak, emellett minden év végén vizsgát is tesznek a fiatalok. Ezenkívül a regionális, a megyei, illetve az országos versenyeken is képviselteti magát a Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola.

Horváth Adrián kiemelte, a hangszerválasztásnál segítenek a fiataloknak, hiszen gyakran több szempontot, így például a testi adottságokat is figyelembe kell venni. A rézfúvós hangszerek használatát ugyanis nem lehet addig elkezdeni, amíg egy gyermeknek tejfogai vannak. A harsonán is csak akkor kezdhet el játszani a fiatal, ha elég hosszúak már a kezei, ezt megelőzően pedig úgynevezett előhangszeren lehet gyakorolni.

– Vannak olyan hangszerek, melyek esetében nagyon fontos a megfelelő hallás, mert a hangmagasságot a hangszer használójának kell beállítania: ilyen a harsona, de idesorolhatók a vonósok is, mint a hegedű és a cselló. Akinek pedig sokkal jobb a ritmusérzéke, célszerű az ütő tanszak felé orientálódnia – mutatott rá az intézmény vezetője. Hozzáfűzte, mint minden, a zenei hallás is fejleszthető, ezt szolgálják csoportos óráik.

– Mindig korszak- és divatfüggő is egyben, hogy éppen milyen hangszert választanak a fiatalok. Vannak slágerhangszerek, ilyen a zongora, a fuvola, a gitár, illetve az ütős hangszerek. Ezért is hasznos egyebek mellett a Virtuózok című zenei tehetségkutató, hiszen az ilyen műsorok által új hangszereket is megismerhetnek a fiatalok. Tavaly például annyian jelentkeztek hegedűre, hogy nem tudtunk mindenkit felvenni, a fagottot és a mély rézfúvósokat viszont kevesen választják.

A Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola vezetője hozzátette, 305 tanulóval és 24 tanárral kezdték meg a tanévet. – Zenetanáraink évről évre felkeresik az összes helyi és környékbeli óvodát, ahol felmérik a nagycsoportos gyerekek zenei készségét, ritmus­érzékét. A kimagasló képességekkel rendelkező gyerekek szüleinek pedig felhívjuk a figyelmét a zenei képzésekre. Emellett rendszeresen hangszerbemutatókat tartunk az óvodákban és az általános iskolák alsóbb évfolyamaiban – ismertette.

Az intézmény vezetője megjegyezte, gitár és ütő tanszakon a megnövekedett igények miatt egy-egy új tanárt vettek fel az iskolába, emellett nagy hangsúlyt fektetnek a zenei rendezvényekre. Idén is koncertet adtak diákjaik a zene világnapja alkalmából a pápai sétálóutcán, emellett hangversenyeket szerveznek, megünneplik a Bartók-napot, és a megyei csellótalálkozónak is zeneiskola ad otthont februárban.

– A zene javítja a memóriát, a gondolkodást, a társas kapcsolatokhoz való hozzáállást, amiből később rengeteget lehet profitálni. A fiatal könnyebben tud tanulni, a társas zenélés pedig olyan szociális kompetenciákat fejleszt, melyek sokkal odafigyelőbbé teszik a zenével foglalkozókat – zárta Horváth Adrián.

Tapolca

A Tapolcai Járdányi Pál Zenei Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Péni Béla elmondta lapunknak, hogy az intézményben minden klasszikus zenekari hangszeren folyik egyéni és csoportos oktatás, emellett még zongorán is tanítanak.

– Az iskolában 22 pedagógus 371 diákot oktat, van ifjúsági fúvószenekarunk ötven fővel és 25 tagú vonós zenekarunk. Legutóbb fuvolákat, csellót, gitárt, szaxofont, klarinétot vásároltunk, de költenünk kellene például a zongorák felújítására is, hiszen kettőt már több mint tíz éve újíttattunk fel. Ez jelentős összeget emésztene fel, a keretünkből most csak a vonós és fúvós hangszerek egy részének felújítására futja – mondta az igazgató.