Bakonyi barlangok, amelyek csak nálunk láthatók – exkluzív fotók!

A bakonyi barlangkutatás az utóbbi évtizedben új lendületet vett, amelynek ékes bizonyítékai a jelentős barlangfelfedezések, melyek néha a véletlennek, de jobbára a kitartó barlangkutatók és önkéntes segítőik áldozatos munkájának köszönhetőek.

A közelmúltban feltárt járatok hossza kilométerekben mérhető, emellett számtalan megkezdett kutatás kecsegtet újabb felfedezésekkel. Itt a „felfedezés” mint fogalom nem csupán a barlangok megtalálását és bejárását, hanem a legtöbb esetben évekig tartó munkálatokat, szűkületek kitágítását, akár több száz köbméternyi üledék kitermelését jelenti. Az eredményekhez hozzájárult a technikai eszközök, módszerek fejlődése, valamint a barlangkiépítésre, térképezésre vonatkozó állami pályázatok, megbízások elnyerése, amelyek anyagi hátteret biztosítanak az önkéntes alapon működő szervezeteknek.

Az itt bemutatott barlangok mindegyike feltárás alatt álló, lezárt, védett természeti érték, amelyek a nagyközönség számára nem látogathatók.

Berger Károly-barlang (Tapolcai-barlangrendszer)

2010-ben a Plecotus Barlangkutató Egyesület kutatói Magyarország legnagyobb nyílt vízfelületű barlangi tavait tárták fel Tapolcán, a Berger Károly-barlangban.

Nevét a 20. század első felében a tapolcai barlangok felméréséért, hasznosításáért oly sokat tett idegenvezető tiszteletére kapta. A szarmata mészkőben kialakult hévizes barlang bejárata 2002-ben egy szálloda építkezési munkálatainak előkészítése közben nyílt meg.

A feltárás kezdete óta kilenc kisebb-nagyobb föld alatti tavat találtak, amelyek némelyike 25 méter átmérőjű. A víz hőmérséklete a forrásoknál eléri a 30 Celsius-fokot.

A kutatók a bejárattól 1-2 órás kúszással, mászással tudják megközelíteni a nagyméretű, szabad vízfelületekkel rendelkező termeket. Útjuk során kijelölt útvonalakon közlekednek, hogy ne tegyenek kárt a páratlan szépségű, ritka képződményekben.

A barlang járatai néhol olyannyira megközelítik a felszínt (17 méter), hogy hallani a felszínen közlekedő gépjárművek zaját.

2012. december 16. óta a barlang a Tapolcai-barlangrendszer része, amikor is sikerült ember által járható összeköttetést találni a barlanghoz kapcsolódó Kórház-barlang és a Tavas-barlang között. Az így kialakult Tapolcai-barlangrendszer teljes hosszúsága megközelíti a 15 kilométert.

Tapolca – Kincses-gödör

A Kincses-gödör lezárt bejárata Tapolca északi részén, a Halápi út mellett nyílik. Az 1970-es években még egy tölcséres beszakadás alján nyílt a természetes bejárat, ma már betongyűrűkkel kiépített. Az üregrendszer egy legalább 25 méter átmérőjű beszakadt üregből és a 2012 decemberében feltárt mintegy 200 négyzetméter alapterületű teremből áll. A barlang eddig megismert járatainak hosszúsága meghaladja a 400 métert. Bár kialakulását tekintve a Tapolcai-barlangrendszerhez tartozik, nincs járható összeköttetése azzal.

Keszthelyi-hegység – Kessler Hubert-barlang

A Keszthelyi-hegység Edericsi-fennsíkjának keleti szélén nyílik régóta ismert bejárata. A barlang nagyobb részét 2012-2013 folyamán tárta fel a Tapolcai Plecotus Barlangkutató Egyesület. A szűk bejárati aknák után vízszintes jellegű rész következik két nagy teremmel és szép cseppkő díszekkel.

Itt található a Bakony legnagyobb egybefüggő aknája, a 70 méter mélységű, Szent Hubertuszról elnevezett akna, amely csak kötéltechnika segítségével járható.

A barlang legnagyobb felmért szintkülönbsége 202,3 méter. Az eddigi mérések alapján járatainak hossza meghaladja a 2000 métert. Nevét a magyar karsztkutatás egyik legnagyobb alakjáról, Kessler Hubertről kapta.

Kab-hegy – Gyurman Csaba-barlang

A Déli-Bakonyban a Kab-hegyen található B-3-as megnevezésű víznyelőben a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége által 2014-ben megkezdett feltáró kutatás 2017 év végére jelentős eredményre vezetett. A kutatók a huzat irányát és a víz útját követve az üledék kitermelésével, valamint a szűk, szálkő járat tágításával a bejárattól 15 métert haladva érték el az első szabad üreget.

Innen a vízfolyást és az erőteljes légmozgást követve szűkületek sorozatos tágításával kisebb-nagyobb termeken, aknákon ereszkedve 50 méter mélységig sikerült lejutni.

A barlang szépségei az oldási formakincs, az időszakos vízesések, valamint az eocén korú mészkő jellegzetes, kipreparálódott ősmaradványai, a nummulitesek és ostreák. A víznyelő első kutatójáról elnevezett barlang hossza meghaladja az 500 métert.

Hárskúti-cseppkőbarlang

A hárskúti mészkőbányában 2011-ben ásványgyűjtők egy huzatoló hasadékot találtak. A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége kutatói értesülve az eseményről, kitágították a nyílást, majd egy barlangi terembe ereszkedtek le. Az akkor felfedezett, még csak 30 méter hosszú barlang a bejárat környékén található képződményekről a Hárskúti-cseppkőbarlang nevet kapta.

A lezárási és barlangvédelmi munkálatok, illetve az elhúzódó engedélyezési eljárás miatt csak 2017-ben indulhatott meg a feltáró munka, amelynek eredményeként országos viszonylatban is jelentős méretű járatokat sikerült feltárni. A kutatók 2018 év elején, többméternyi kőomladékot kibontva érték el az első nagyobb termet, amely 10 méter széles és 18 méter hosszú, legmagasabb pontja egy kürtőben van 17 méterrel a terem talpa felett.

A további bejárások alkalmával számtalan nagyméretű termen, kürtőn át ereszkedve jutottak el a jelenlegi legmélyebb pontra, amely 50 méterrel van a bejárat szintje alatt. Az előzetes felmérések alapján az eddig megismert járatrendszer hossza meghaladja az egy kilométert.

Forrás: Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége, szöveg: Schäfer István, Szilaj Rezső, Horváth Sándor, Piri Attila, fotók: Kocsis Ákos, Kovács Richárd, Schäfer István