A Legényanya visszanéz

2018.02.22. 17:35

Béláim klubot alapítottak a kispapok – Eperjes Károly abszurdról és időről

Fiatal pap ismerőseim alakítottak egy Béláim Klubot, annyira tetszett nekik ez a szatíra, erős abszurd, amely görbe tükröt tartott egy rendszernek - mondta lapunknak Eperjes Károly színművész, aki pénteken a csopaki filmklub vendége lesz, amikor is a Legényanyát vetítik le.

Varga Róbert

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas Eperjes Károly a Legényanya főszereplőjeként is beírta a nevét a magyar filmművészetbe. A kultuszfilm 1988-ban készült Schwajda György: A rátóti legényanya című műve alapján, a rendező pedig Garas Dezső volt. Ő kérte fel az akkor egyre erősebb, karakteresebb filmes alakításokat nyújtó színészt, hogy játssza el Józsit, a legényanyát ebben az alkotásban, amely a bemutatása után nagyot robbant a közönség körében. Azonnal bekerültek a közbeszédbe azok a mondatok, amelyek harminc év után is élnek a nézők emlékeiben. Így a „Túltoltuk, rátoltuk, túltoltuk, rátótiak, túltoltuk” vagy a „Béláim az Úrban” szállóigéket is a Legényanyának köszönhetjük.

A Legényanya című film a kommunista rendszert kifigurázó vígjáték Fotó: archív

A kommunista rendszert kifigurázó vígjátékban olyan művészek játszottak emlékezetesen együtt, mint Kállai Ferenc, Szirtes Ádám, Pogány Judit, Andorai Péter, Eszenyi Enikő, Kibédi Ervin, Horváth József, Für Anikó, Szilágyi István, Kránitz Lajos, László Zsolt. Nagyon sokan még a mai napig azt hiszik, hogy a történet a Veszprém megyei Gyulafirátóton játszódott, miközben nem volt köze hozzá, a forgatás pedig Komárom-Esztergom megyében zajlott.

- Szerettem a szerepet, a filmet is. Hasonlóan a Csapd, le csacsi!-hoz, a 6:3-hoz, ez is egyfajta társadalmi történelmi görbe tükör, sok mélységgel, jó humorral. A műfaj is közel áll hozzám. Persze csak úgy, ahogy mestereimtől, Major Tamástól és főként Taub Jánostól tanultam. Az igazán jó abszurdnak, mint a művészetnek sem lehet más a célja, mint az igazat jól megjeleníteni. Major mondta: a szerep a sorok között van, ez a pálya tartalmi része. A jellem meg a gerincben, ez pedig megadja a formát. A tartalomnak és formának kell harmóniában lenni. Ez a minőségi színjátszás és tanítás alapja. Ehhez minőségi, jó szerzőket szeretek választani, olyant mint Moliére. Ő is alkalmazta az abszurdot, mert az mindig egy kitűnő eszköz arra, hogy tükröt tartson, tűélesre görbítve azt nekünk és értünk – felelte érdeklődésünkre Eperjes Károly, aki szerint a Legényanya egy biblikus vonalú történet is lehetne amiatt, hogy a csodát átélő főhőst megkövezték. A kommunizmus, a társadalom nem tudott mit kezdeni azzal, ha valaki nem uniformizálható egy rendszerben és azt büntette. Mint az alkotásban Józsit.

A film népszerűségére jellemző, hogy Béláim Klub jött létre fiatal kispapok körében, Eperjes Károlyt a mai napig Józsinak is szólítják néha és őt ezt egyáltalán nem zavarja. Örül annak, hogy részese lehetett a magyar filmgyártás egyik erős és meghatározó korszakának. Mert ezek az alkotások megmaradnak korlenyomatnak. Így a Legényanya is, amely a legnézettebb filmjei közé tartozik.

Neki a legfontosabb filmalkotás az életében a Hídember, amelyre két és fél évet készült. A legkedvesebb számára a Tanítványok és a Glamour, a leghíresebb pedig az Eldorádó. A közönség által legnézettebb kultikus alkotások, amelyekben szerepelt: a Csapd, le csacsi!, A nagy generáció, A turné, a 6:3 és az Uramisten. A legnagyobb sikerű karakterszerepe Schorm hadnagyként a Redl ezredesben volt. Színpadi szerepei közül nagyon közel állnak a szívéhez olyan előadások, mint A hetvenkedő katona, a Strepteese, a Tartuffe és a Moliere. Ezekben a színházi szerepeiben mindegyikében volt lehetősége a szatirikus, abszurd játékra. S, ha még hozzátesszük, hogy Moliére február 17-én halt meg, s Eperjes Károlynak pedig ezen a napon van születésnapja, csakúgy, mint Cserhalmi Györgynek, akkor ez is egy humoros játék és üzenet az élettől, az időtől.

Eperjes Károlyt elmondása szerint főként foci közben zavarja az idő múlása, ha a fiatalok elszaladnak mellette, vagy amikor el akar érni egy labdát, de már ez a sebesség miatt nem sikerül neki. Szülei elvesztése is a gyorsan pergő évekre figyelmezteti, s az is, hogy immár nagypapaként is szólítják otthon.

S most pedig felidézheti a harminc évvel ezelőtti történetet a Legényanyáról. Mert a film az emlékekben is forog tovább. Vele időtállóan.

SZÍNÉSZ ÉS TANÁR

A 64 éves Eperjes Károly, népszerű nevén Szamóca jelenleg a Pesti Magyar Színház művészeti tanácsadója és a kaposvári egyetem tanára. A magyar színház és filmművészet meghatározó személyisége, aki hét évig a veszprémi teátrumban is szerepet vállalt művészeti vezetőként, színművészként. Hosszú ideig ő volt a magyar színészválogatott kapitánya is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!