Folyamatosan fejlődik a balatonfüredi Állami Szívkórház

Balatonfüreden, az országos intézményben évente hétezer beteget kezelnek: a rehabilitációs ellátás mellett az intézet szakemberei a kétezres évek közepétől a térség sürgősségi kardiológiai ellátását is elvégzik. A nagy nyitott szívműtéteket leszámítva valamennyi invazív kardiológiai eljárást alkalmazzák. Veress Gábor hangsúlyozta, a legtöbb kardiológiai probléma a helytelen életmódból fakad: a stresszes életmód, a dohányzás, a helytelen táplálkozás vagy a kevés mozgás egyaránt kockázati tényező.

Rehabilitáció  csapatmunkában

A füredi intézményben ezért a rehabilitációt komplex kezelés formájában, csapatmunkában végzik: az ellátásban a programot irányító kardiológus mellett dietetikus, szociális munkás, pszichológus, nővérek és fizioterápiás szakemberek is foglalkoznak a betegekkel. A rehabilitáció több modulból épül fel, amelynek a mozgás- és pszichoterápia ugyanúgy része, ahogy az életmóddal kapcsolatos oktatás is. Az Állami Szívkórház 440 ággyal működik, ennek kilencven százaléka a kardiológiai rehabilitációt szolgálja. Az intézményben százszázalékos az ágykihasználtság, az egész országból érkeznek betegek rehabilitációra, de a páciensek fele infarktus vagy szívműtét után kerül Balatonfüredre.

Amerikából jött haza

Veress Gábor immár negyven éve dolgozik az intézményben, húsz éve főigazgató. Az 1990-es évek elején hosszabb időt az Egyesült Államokban töltött. Maradhatott volna Amerikában is, de úgy döntött, hazatér, és a magyar betegek gyógyítására használja fel a tengerentúlon tanultakat: elsők között indította el a klinikai szívelektrofiziológiai vizsgálatokat Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben számos újítást bevezetett a hazai kardiológiai ellátásban a balatonfüredi szívkórház: elindították a pacemaker-beültetéseket, pacemaker-műtőket építettek. 2006 óta sürgősségi kardiológiai centrummá vált az intézmény, betegellátási feladatuk 500 ezer lakosra, Veszprém megyére és környező térségeire terjed ki. A sürgősségi kardiológiai ellátás kiválóan szervezett, a mentőket felszerelték olyan adóvevővel, amelynek révén a beteg EKG-jeleit a szívkórházban szakember látja, ennek révén hamarabb kiderül, milyen ellátásra van szüksége a páciensnek, és így előbb el tudják végezni a szállítást és a megfelelő beavatkozást. A kardiológiai ellátás színvonala jelentősen javult az átalakítással, amit az az adat is mutat, hogy az infarktusok korábbi 20 százalékos mortalitása öt százalék alá csökkent a megyében.

Komoly tudományos munka

A főigazgató büszke arra is, hogy a klinikák és nagyobb kardiológiai centrumok után elsők között a balatonfüredi szívkórházban szervezték így meg a sürgősségi ellátást.

Évente 300 pacemakert ültetnek be, 1500-2000 stent-beültetést vagy tágítást végeznek, és évi 300-400 infarktusos beteget műtenek meg, sorolja Veress Gábor. Az intézményben négyszázan dolgoznak, ebből 200 fős az egészségügyi szakszemélyzet. A szívkórház szakemberei komoly tudományos munkát is végeznek, az elmúlt években százötvennél is több szakmai publikációt jelentettek meg, és számos hazai és nemzetközi kongresszuson tartottak előadást. Az intézet oktatókórházként a jövő szívgyógyászainak képzésében is fontos szerepet játszik.

Sziget a hazai egészségügyben

Az utóbbi egy évtizedben nemcsak az ellátás szervezési átalakításával, hanem a jobbára európai uniós pályázati fejlesztéseknek köszönhetően is sokat léptek előre. A főépület külseje mellett a két pavilonépület is megújult, számos kórtermet és folyosót újíthattak fel, és több nagy értékű új műszert is beszereztek.

A szívkórház egyfajta sziget a hazai egészségügyben, évről évre adósság nélkül működnek, nem küzdenek sem orvos-, sem nővérhiánnyal az intézményben. A betegellátáshoz azonban nagyfokú empátiára és türelemre is szükség van, a főigazgató elvárja a dolgozóktól, hogy a páciensekkel megfelelő odafigyeléssel és partnerként törődjenek.

A betegnek mindig igaza van

- Édesapám, aki maga is orvos volt, azt a tanácsot adta a pályám elején: „a betegnek mindig igaza van”. Ez egyfajta ars poeticámmá vált az évek során – mondja búcsúzóul Veress Gábor.

MINDEN PERC SZÁMÍT INFARKTUSNÁL

Veress Gábor hangsúlyozta, hogy az akut szívinfarktust elszenvedett betegek ellátásában az egyik legfontosabb tényező az idő.

- Amennyiben valaki nagy fájdalommal járó mellkasi szorítást érez és verejtékezni kezd, nem szabad várni, mentőt kell hívni. Minél hamarabb megfelelő helyen látják el a beteget, annál jobb esélyei vannak a gyógyulásra. Az infarktust a koszorúér elzáródása okozza, amint azt megnyitják a szakemberek, helyreáll a vérellátás. Ha azonban időt veszítünk, elhal a szívizom, ami halálhoz vezethet – hívta fel a figyelmet a balatonfüredi főigazgató-főorvos.

Borítófotó: Szauer Annamária