Szinte megskalpolt a szomszéd kutyája egy várpalotai nőt

Azóta gyógyszereken élek, és rémálmok gyötörnek – idézi fel szörnyű emlékét Pálma, akit idén márciusban megtámadott a szomszéd nagytestű kutyája.

- Szép tavaszi nap volt, kertészkedni mindig is nagyon szerettem, ezért kimentem, hogy dolgozzak az udvarban a konyhakerten meg a dísznövényeknél – kezdi történetét Pálma, aki azt kéri, csak keresztnevét írjam le, mert sokan ismerik, akik nem értesültek történetéről, ne sajnálkozzanak rajta. Az asszony így folytatja, a szomszéd kutyái, tudomása szerint két staffordshire terrier és egy bordeaux-i dog fajtájú, mindig is ugattak, félt is tőlük.

Így történt most is, de a munka várta, így a hátsó udvarban Pálma nekilátott az előtte álló feladatoknak. – Arra lettem figyelmes, hogy a fekete kutya a fejét átdugja a kerítésen, és pillanatok alatt előttem is termett a hatalmas állat. Hátráltam, de ő nekem ugrott, megfogtam a nyakát, miközben szembenéztünk egymással, a súlya megtántorított, próbáltam ellökni magamtól, először el is ugrott. Aztán még kétszer rám ugrott, először beleharapott az arcomba, az orromat nem éreztem, a vér hirtelen elöntött, harmadszorra pedig, mondhatni, megskalpolt, a bőrt lehúzta a fejem bal oldaláról, mire hirtelen sötét és csend lett körülöttem. Arra emlékszem, hogy hatalmas súlyt éreztem magamon, és a támadás folytatódott, de már semmi nem fájt – sorolja a szörnyű mondatokat Pálma.

Az asszonytól a kutyát egy közelben lakó férfi szabadította meg, aki, hallva a kiáltást, a jajveszékelést, átugrott a kerítésen, és sikerült elkergetnie az állatot. – Azóta pokol az életem – mondja Pálma. Említi, mindig is önálló, aktív ember volt, az eset óta viszont rémálmok gyötrik, nemhogy a saját udvarukba, de az utcára se mer kimenni egyedül, annyira fél a kutyáktól. Még a boltig is kísérnie kell valakinek. Nyugtatókat, fájdalomcsillapítót szed, az arcát annyira szétharapdálta a kutya, hogy arcidegzsábája lett, a sérülésektől könnycsatornája elzáródott, gyakran úgy érzi, mintha arcát késsel szurkálnák, a szörnyű támadásra karján és arcán látható hegek is emlékeztetik. Hónapok múlva plasztikai műtét vár még rá. Az asszony életveszélyes sérüléseivel kilenc napig volt kórházban, utána két hónapig családja napi 24 órás segítségére szorult.

Utal rá, az eset természetesen nemcsak őt, hanem egész családját, unokáit is nagyon megviselte. Pálma beszél arról, hogy szomszédjukkal egészen 2009-ig, a kutyák érkezéséig jó kapcsolatban álltak. Elmondása szerint az egyik kutya egy utcabeli kiskutyáját korábban halálra mardosta, a másik pedig már korábban Pálmáékhoz is átment, akkor az asszony a bejárati ajtónál találkozott vele, így még gyorsan vissza tudott menni a házba. Az asszony említi, többször jelezték szomszédjuknak, hogy a kutyák viselkedése, a folyamatos ugatás, vonyítás nagyon megkeseríti életüket, mindemellett nagyon félnek az állatoktól, unokáikat nem merik kiengedni az udvarra. Pálma elmondja azt is, hogy a szomszéd nagytestű kutyáit kennelben, illetve pincében tartotta. Az asszony családjával együtt többször látta, hogy a kutyák dühösen tépik a másik oldalon is a kerítést, ami szerintük a bezártság és a kevés mozgás miatt történhetett. Beszél arról, szomszédja máig nem kért elnézést tőle. Pálma értetlenül áll a rendőrség határozata előtt, miszerint az ügyet lezárták, mert szerin-tük a cselekmény nem bűncselekmény.

A kutyákat érintő panaszukkal tavaly nyáron az önkormányzat jegyzőjéhez is fordultak, amiről Pálma iratokat mutat. Ezekből többek között kiderül, az asszony jelezte a hivatalnak, szívinfarktusa után különösen zavarja a stresszhelyzet, amit a kutyák okoznak, többször kérte szomszédját, hogy ezen változtassanak. Amikor kimegy az udvarra, az állatok a kerítésre ugrálva ijesztik meg, a kerítést tönkreteszik, rendszeresen javítaniuk kell. Írt arról is, hogy egyik kutya már korábban is átjutott az udvarukba. A hivataltól kapott értesítésből kiderül: az állatok védelméről és kíméletéről, tartásáról és forgalmazásáról szóló törvények szerint szabálytalanságot nem tapasztaltak, az ugatásra nincsenek előírások, lakókörnyezetben az állattartás megengedett. Közölték velük továbbá, szomszédjuk megerősítette a kerítést is, amely megfelelő műszaki állapotú, az ebek szökését megakadályozza, azok a szomszédos területekre nem tudnak átjutni.

Ott jártunkkor találkoztunk a szomszédokkal is, és többször kértük őket, beszéljenek az esetről, de nem kívántak nyilatkozni. Az eset kapcsán megkerestük a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságot is, ahol közölték: az eseménynyel kapcsolatban a Várpalotai Rendőrkapitányság 2017. március 16-án büntetőeljárást indított testi sértés vétségének gyanúja miatt. Az eljárás során beszerzett adatok, információk alapján – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – a Várpalotai Rendőrkapitányság 2017. szeptember 8-án a nyomozást megszüntette.

Pálma ügyvédhez fordult. Jogi képviselője, Kolorédi Adrienn közölte: közel hat hónapig tartott a nyomozás, majd a Várpalotai Rendőrkapitányság a nyomozás megszüntetéséről határozott, mivel álláspontja szerint a cselekmény nem bűncselekmény. – Álláspontom szerint viszont történt bűncselekmény, melyet a nyomozás során keletkezett iratok alá is támasztanak, így a nyomozóhatóság határozata ellen panaszt terjesztettem elő – fogalmazott. Hozzátette, tény, hogy az eb gondozója nem tett eleget az Állatvédelmi törvényben előírt kötelezettségének, valamint egyéb jogszabályi előírásokat is megszegett. – Úgy vélem, a hatóság részéről is történt mulasztás, miután a korábbi lakossági bejelentések alkalmával nem jártak el kellő körültekintéssel, a megelőzésre sem fektetve hangsúlyt. A hatóság tagjai az ingatlanok között lévő kerítést megfelelőnek találták, a kutyák szökésének megakadályozására alkalmasnak, így a nyomozóhatóság arra a megállapításra jutott, hogy a kutyák gondozásával megbízott személy felelőssége nem állapítható meg a kutyatámadás kapcsán. Sajnálatos módon azonban ügyfelemnél a kutyatámadás okozta sérülések következtében súlyos egészségromlásként, maradandó fogyatékosságként értékelhető állapot alakult ki – hangsúlyozta Kolorédi Adrienn.

MEGTETTÉK A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKET

Ignácz Anita Éva jegyző mostani megkeresésünkre közölte, Várpalota önkormányzata az ügyben a szükséges intézkedéseket megtette, az egyéb eljárások, szabálysértési eljárás, rendőrségi feljelentés lefolytatására sem az önkormányzat, sem a jegyző nem rendelkezett hatáskörrel. – A hatóság 2016. szeptember 6-án írásban felhívta az érintett személy figyelmét, hogy amennyiben kutyával való veszélyeztetést szeretne bejelenteni, azt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Várpalotai Járási Hivatalánál tudja megtenni. A tértivevény tanúsága szerint az érintett a tájékoztatást 2016. szeptember 12-én átvette. Fentiek alapján Várpalota város önkormányzata nem ismeri el a felelősségét az ügyben, hangsúlyozta a jegyző.