Lépten-nyomon Veszprém kiválóságait hirdeti M. Tóth Géza

Párhuzam a Művészetek Völgyével

Az örökmozgó nagykövettel a Művészetek Völgyében, Taliándörögdön találkoztunk, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektora büszkén mutatta be a javarészt a hallgatók előadásait felvonultató SZFE Globe-ot, mely immár szerves része a völgy művészeti életének.

- Valódi értékek, igazi emberi produktumok mindig a találkozásoknál, különböző felületek érintkezésénél keletkeznek – véli M. Tóth Géza, aki úgy véli, ebben, a természeti, az épített és a kulturális környezet találkozásából fakadó értékekben rejlik a völgy sikere. Mint arra az EKF 2023 Veszprém nagykövete felhívta a figyelmet, érdemes megfigyeln a párhuzamot, miként képezi le a Művészetek Völgye kicsiben, tíz nap alatt azt, ami Veszprém esélyes kulturális fővárosként, nagyban már ma is lenni tud.

Valóban Veszprém lenne az ideális helyszín

- Ha nem lenne a hivatalos felkérés a nagyköveti feladatkört illetően, Veszprém népszerűsítése akkor is evidencia. Ha az ember veszprémi, akkor is veszprémi, ha már nem ott él.

Én harminc éve nem Veszprémben élek, mégis veszprémi vagyok.

M. Tóth Géza a kérdésre, mi a feladata EKF-nagykövetként, vidáman annyit mondott, az csupán, hogy minden alkalmas és alkalmatlan időben erről a pályázatról beszéljen. – Vezetem az SZFE-t, és mint ilyen, nagyon sok olyan nemzetközi, hazai, állami, szakmai eseményen veszek részt, ahol véleményformálókkal találkozom. Ilyenkor mindig lehetőségem nyílik kifejezni, hogy Európa Kulturális Fővárosának ideális helyszíne valóban Veszprém lenne. Ezeket a mondatokat a másik fél talán továbbviszi magával, nem tudjuk azonban, később mit mozdítanak meg.

EKF-nagykövetként továbba már nemcsak azt próbálom közvetíteni, hogy ez a város miért szép és fontos, hanem azt is, hogy ez a különlegesség milyen nagyszerű lesz még, ha az Európa Kulturális Fővárosa státuszban manifesztálódhat.

Miért fontos, hogy elnyerje ezt a címet a város?

M. Tóth Géza szerint Veszprém a találkozások városa, több szempontból is. Kapcsolódik a Bakonyhoz, a Balaton-felvidékhez, a Balatonhoz, a Mezőföldhöz, így földrajzi helyzete is meghatározó szerepet játszott abban, hogy egy ilyen város kialakulhatott.

- Sokan ismerik a mondást, miszerint Veszprémben vagy fúj a szél, vagy harangoznak, de hozzátehetnénk azt is: vagy énekelnek – mutatott rá a nagykövet, kifejtve, ebben a hármasban megjelenik a természetes, a tradicionális, (ez esetben szakrális) épített környezetből fakadó légmozgás és az emberi hang is, mely együtt ugyancsak a három, intenzíven jelenlévő minőség találkozópontját illusztrálja. M. Tóth Géza szerint talán ennek a rendkívüli együttállásnak is köszönhető, hogy a világ kulturális eredményeit, mozgásait oly elevenen követő légkör jött létre a megyeszékhelyen, elsősorban a zene tekintetében, ami ugyancsak unikális, akárcsak az igényes zenei közönség jelenléte.

- Jelenleg is több mint tíz jó kórus, a Mendelssohn Kamarazenekar és több más kiváló együttes működik a városban. Ezen túl olyan zenei eseményeket rendeznek meg, mint az Utcazene Fesztivál, a VeszprémFest, az Auer Fesztivál, továbbá világszínvonalú előadók érkeznek örömmel és térnek vissza Veszprémbe, s ez csak a töredéke mindannak, amiért úgy vélem, Veszprém alkalmas rá, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen. Ám miért fontos, hogy elnyerje ezt a címet? Azt tapasztalom, hogy a kulturálks kínálat eloszlása az egész évet tekintve kissé aszimmetrikus, főleg a nyári szezonra szorítkozik a pezsgő kulturális élet. Úgy vélem, az EKF-szerep lehetőséget adna Veszprémnek, hogy tizenkét hónapon át mutathassa meg önmagát és kínálhassa bőséges programjait mind az itt élőknek, mind az ide látogatóknak.