Tippek vizsgaidőszakra – Hogyan tanulnak a Pannon Egyetem hallgatói?

A vizsgaidőszak minden hallgató számára nehéz. Sok esetben azért érezhetik terhelőnek, mert a korábban a gimnáziumban jól bevált tanulásmódszertanuk nagyrészt az egyetemi környezetben megbukik. Ez nemcsak a nagyobb elvárásoknak, de a tanulmányaik specifikációjának is köszönhető. Egyszerűen elmélyültebb, taktikus tanulást kíván meg a tudományos szintű információ befogadása. Körülbelül két nap alatt összesen 104 alany töltötte ki a tanulási szokásokkal kapcsolatos kérdőívünket. A teszt célja az volt, hogy különböző állításokat – melyek a különböző tanulási típusokat és babonákat testesítették meg – egy 7 pontos skálán helyezzék el annak megfelelően, mennyire értenek egyet vele.

Hogy egyértelműbb képet kapjunk a kiértékelésről álljon itt egy táblázat, ahol nagyvonalakban összeszedtük a 7 tanulási típust:

1. Vizuális típus

Szereted a jól széttagolt szövegeket, a vastagon szedett mondatokat. Segít, ha különböző színeket használsz: szövegkiemelőt a fontos részekhez, vagy különböző post it-eket. Neked kifejezetten jól jön az elmetérkép, vagy gondolattérkép. Ha jegyzetelsz, az üres lapot egy egységes térként kezeld, amiket kisebb, különböző területekre osztasz fel, ezzel is segítve, hogy emlékezz, mit írtál az egyes részekre. Használj sok ábrát, rajzot, jelet, szimbólumot.

2. Auditív típus

Hallás után tanulsz a leghatékonyabban. A hangok, a zene, a ritmus a te igazi közeged. Ha felolvasod a tanulnivalót sokkal jobban bemászik az agyadba. Zeneszámok szövegeiből rengeteget és könnyedén tudsz tanulni. Valószínűleg a tanulás közbeni háttérzene neked segít és nem hátráltat (csak arra vigyázz, hogy ne olyan zenét hallgass, aminek érted a szövegét, ezért elkalandoznak a gondolataid.)

3. Verbális típus

A szavak a te igazi barátaid. Nagyon jó a retorikai érzéked, azaz nagyon frappánsan meg tudod fogalmazni a gondolataidat mind szóban, mind írásban. Számodra a leghatékonyabb tanulási mód, ha előadhatod, leírhatod, megfogalmazhatod a frissen tanultakat. Minél több érzelmet beleviszel (drámaian, meggyőzően adod elő), annál jobban megragad. Neked nagyon jó a tanulócsoport vagy tanulópár, akivel megbeszélheted, megvitathatod a tananyagot.

4. Mozgásos típus

Tanuláshoz szereted használni a kezedet, a teljes testedet. Olyan, mintha az izmaid emlékeznének az újonnan tanultakra. Neked nagyon hasznos, ha ne egyhelyben ülve tanulj (esetleg használj nagy fittlabdát), ha sok kézbe fogható szemléltető eszközt használsz. Ne feledd, az aktív jegyzetelés, elmetérkép vagy tanulást segítő diagramok készítése is valahol mozgásos tevékenység.

5. Logikai típus

Nagyon jól tudsz rendszerekben gondolkodni. Könnyen átlátsz nagy anyagrészeket, megérted az összefüggéseket. Szereted a lényeget kiszedni a tanultakból, majd azt átláthatóan listába szedni, elmetérképbe foglalni. A kihívás számodra abban áll, hogy a részletekre is odafigyelj, azokat is megtanuld ill, hogy alapos és körültekintő legyél, viszont nagyon jól tudsz segíteni az olyan tanulóknak, akik nehezen látják át a teljes képet, nagy anyagrészeket, az összefüggéseket.

6. Intraperszonális (magányos) típus

Szeretsz egyedül tanulni, magadnak beosztani az idődet és energiádat. Szeretsz utánajárni dolgoknak. Könnyen belemélyedsz a tanulásba. A saját értékrended és érdeklődési köröd nagyban befolyásolja, mit és hogyan tanulsz. Amikor vissza kell adnod a tanultakat, az előadásodban mindig benne van a saját személyes véleményed, gondolataid. Könnyebben fel tudod idézni a tanultakat, ha visszaemlékszel rá, milyen gondolatok és érzések voltak benned, mialatt tanultál.

7. Interperszonális (társasági) típus

Tanulócsoportokban, tanulótárssal tudsz a leghatékonyabban tanulni, így törekedj rá, hogy minél többször együtt dolgozhass hasonló emberekkel. Ha megbeszélitek az anyagot, meghallgatjátok egymás véleményét, esetleg eljátsszátok a tanultakat, az mind-mind mélyebben szívódik az ilyen típusú ember agyába. Asszociáljatok, készítsetek elmetérképet együtt. A közös munka doppingol, segít, hogy ne kalandozzanak el a gondolataid, hanem a tanulnivalóra koncentrálj.

Mozgásos

A kérdőívben több kérdés is az evésre vonatkozott, hiszen tanulással kapcsolatban az a két tévhit a leggyakoribb, hogy nem szabad felállni a könyv mellől (ezt főleg a szüleink nevelték belénk), a másik pedig, hogy a csokitól, cukortól jobban fog az agyunk. Az édesség ugyan megnyomja a vércukor szintünket, és érezhetjük élesebbnek az elménket tőle, de ez nagyon hamar átcsap fáradtságba, és figyelemzavarba. Ugyanez van akkor is, amikor több órán keresztül folyamatosan egy könyvet bámulsz. Az első egy órában még talán (!) vésődik be valamennyi tudás, onnantól viszont elkeseredett harc a koncentrációhiánnyal. Viszont az evés (és itt nem csak az édességekre gondolok) a mozgásos típus számára olyan kényszercselekvés, ami egyfajta ütemet adhat a tanulásának, és ezzel együtt (elmegy a hűtőig, és vissza, kidobja a csokipapírt stb.) a megfelelő szünetek is beiktatódnak a tanulási folyamatba, amitől a monotonságban megjelenik a módszertan. Ennek már a tudatos verziója, amikor a hallgató séta közben, szobabiciklin edzve, vagy más mozgás közben tanul.

A Pannon Egyetem hallgatói a kérdőív alapján körülbelül 50%-ban tartották hasznosnak az édességevést, de csak 21 % értett egyet azzal, hogy az evés (ami bármi lehet) segíti a tanulásukat. A tanulás közben végzett mozgásra nagyjából egyenlő arányban válaszolták, hogy hasznos, nem hasznos, és nem próbálták.

Auditív

A szilenciumok nyomasztó csendjében mindig voltak/vannak olyanok, akik hangosan mormoltak valami érthetetlen szöveget, vagy hatalmas füllhallgatóból bömböltettek valamilyen számukra kedves zenét, vagy épp a diktafon volt a titkos fegyverük.

A kérdőívet kitöltők 49 százaléka nem hallgat zenét tanulás közben, de 57 százalékuk vagy hangosan felolvassa magának, vagy mással olvastatja fel a tanulnivalót, hogy jobban megértse az anyagot.

Verbális

Szónoklatként elharsogni a matematikai levezetést: hasznos lenne? Ennek a típusnak mindenképpen. A kimondott szó ereje, a hangsúlyok és kiejtés parodizálása megragad a fejben, már csak arra kell visszaemlékezni, hogy milyen stílust vettünk fel a tétel felolvasása közben, és máris előbújik az emlékezetünkből.

A hallgatók nagy része (49 %-a) a kérdőív alapján nem tartják hasznosnak ezt a módszert, ám elég sokan vannak azok is, akik még nem próbálták ki, összesen 25% választotta ezt a lehetőséget. Bizonyára elsőre nevetségesnek tűnhet ez a módszer, de a jó jegyekért érdemes kipróbálni.

Vizuális, logikai

Ha kettőnél több színű szövegkiemelőt hordasz magadnál, bizonyos szavak mellé különböző formákat rajzolsz, akkor érdemes tudatosabban kiemelni a tanulási folyamatból a vizuális lehetőségeket. A jegyzetek ismételt kézzel való leírása egyrészt vizuális, másrészt mozgásos tanulási módszer is. Így, ha ez vált be, lehet, hogy a gondolattérkép, vagy a helyben kocogás is segíthet.

A saját jegyzetből való tanulás egyrészt mozgásos (mert saját cselekvés), másrészt vizuális, harmadrészt logikai (ha órán az elhangzott szövegből is vázlatpontokat tudsz készíteni). A kérdőívet kitöltők 94 százaléka esküszik a papíron való jegyzetelése, és 84 százalék ebből a jegyzetből is tanul. Hatékonyabbnak látják a megkérdezettek ezt a módszert, mint például a csoporttárs jegyzetét (22%), de a tanár által előre elkészített vázlat is sikert ért el (76%) – ebben az esetben inkább a vizualitás miatt, mintsem a logikai miatt, hiszen nem magunktól jöttünk rá összefüggésekre. A meglévő jegyzeteket a hallgatók 67%-a látja el plusz kiemelésekkel, post it-ekkel.

A magányos és társas tanulásmódszerek a felsoroltak bármelyikéhez kapcsolható, éppen úgy, ahogyan mindegyik mindegyikhez (zenehallgatás ÉS séta közben tanulni, vagy színezés közben hangosan felolvasni, bármelyik lehet hatásos).

Az éjszaka tanulók általában magányosan tanulnak, a megkérdezettek 56%-a szerint hatásos az éjszakába nyúló tanulás. Aki az utolsó pillanatokra hagyja a tanulást, valószínűleg ő is egyedül szereti elsajátítani az anyagot, ezt a 39% választotta. 44%-uk pedig a tanulópárok sikerességében hisz, tehát a társas módszer választják. Különös számomra, hogy ahhoz képest, hogy órákon a csoportfeladatok, közös projectek rendszeresen felbukkannak, a kitöltők 22%-a mégis azt válaszolta, hogy még nem próbált tanulópárral felkészülni a vizsgára (lehet, hogy hasznos lenne).

Különös, hogy többségében nem tartják jó ötletnek az utolsó napokra hagyni a tanulást (42%), de 58 % azzal sem ért egyet, hogy, ha egész évben tanul, könnyebb lenne a vizsgaidőszak. Bár az egész féléves erőltetett tanulás valószínűleg kiégéshez vezetne, de a napról napra elkészített jegyzetek, év közbeni „tudásmatricák” vagy gondolattérképek készítése segíthet az utolsó nagy hajrát könnyebbé tenni.

Sass Vivient kérdeztük a Pannon Egyetem Irodalom- és kultúratudomány MA hallgatóját a jelenlegi vizsgaidőszakról.

A mostani vizsgaidőszakom eddig jól alakult. Most a mesterképzés első félévében csak két vizsgám van. Karácsony előtt nem volt vizsgaidőpontunk, ami néha nem jó, mert szívesebben megcsinálnék néha hamarabb egy-egy vizsgát, csak hogy ne kelljen az ünnepek alatt készülni. Most mind két vizsgám januári, de mivel ilyen kevés van belőlük így ez nem okozott gondot. Még egy vizsga vár rám, de remélem az is ugyanolyan jól sikerül mint az előző – mondta el nekünk Vivien, aki már a mesterképzésen bizonyíthatja rátermettségét.

Általában hogyan éled meg a vizsgaidőszakokat?

Kicsit stresszesen, mivel nem szeretek szóban felelni, úgy sokkal jobban izgulok, nekünk pedig szinte minden vizsgánk ilyen jellegű. A nyári vizsgaidőszakot jobban szeretem, a téliben az ünnepek pont közbeesnek és az annyira nem jó, mert a fa alatt is a tanulás megszervezése jár a fejemben. Szerencsére be tudom osztani az időm, általában a vizsga előtti 4 napra szoktam hagyni a tanulást és akkor csak azzal foglalkozom, így csak kicsit fáradok el egy-egy vizsga előtt. Korábban viszont jobban bírtam a tanulást, simán elmentem egy nap két vizsgára is, vagy egymást követő három nap egy-egy vizsgára. Most már inkább távolabb veszem fel az időpontokat, hogy több időm legyen felkészülni.

Tanultál valaha tanulásmódszertant?

Volt korábban középiskolában ilyen órám, de ott inkább a hatékony olvasással foglalkoztunk, illetve csoportos problémamegoldó feladatok voltak, így nem sok tanulási tippet jegyeztem meg. Illetve a BA képzésen is foglalkoztunk ilyesmivel, ott tanultuk meg, hogy milyen különböző csoportokra oszthatók az emberek tanulási szokásaik alapján (mint amikor valaki zenét hallgat közben vagy rajzolgat). Szerettem azt az órát érdekes volt, és mi is több tesztet kitöltöttünk, hogy melyik csoportba is tartozunk.

A tanulási szokásaidat az egyetemen újra kellett kalibrálnod, vagy még most is olyan módszerrel tanulsz, mint a gimnáziumban?

Szerencsére nem kellett, hasonlóan tanulok most is mint a gimnáziumban. Az én technikám az, hogy ha nem tudok a füzetemből készülni, akkor a megadott szakirodalmat/tankönyvet elolvasom, ha saját példány, akkor kiemelem benne a lényeget, és ezt leírom újra egy „Tanulós füzetbe”. Rengeteg ilyenem van, így tanultam mindig is évszámokat és hosszabb szövegeket. Mivel főleg tanulmányokat veszünk az órákon, így ez a módszer most is bejön. Könnyebben jegyzem meg, ha magam dolgozom fel az anyagot és szívesen emelem ki a lényeget színes filcekkel, vagy rajzolok ábrákat, táblázatokat. Számomra így átláthatóbb az egész.