Smiló Dávid építész Veszprém EKF pályázat esélyeiről

Hogy az évek alatt ebből siker és valóság lesz, veszprémiként biztatóan hihetünk-e a sikeres győzelemben? Mivel az EKF pályázat hátterében komoly szakmai körök mozdultak meg, ezek közül csupán egyet, az építészeti vonatkozását ragadtam ki, azt a gondolatot fontolgatva, mennyire lehet előnyös ennek a turisztikailag frekventált közép-dunántúli megyeszékhelynek az esélye ebben a komoly nagyságrendű pályázatban?

Smiló Dáviddal a Paradigma Ariadné társalapító építészével beszélgettem Veszprém belvárosában sétálva ,ahol egy építész szemszögéből másképp tűnik szembe a város építészeti arculata, a különböző korszakok városrendezési lenyomata, építészet-kulturális sokszínűsége, mint ahogyan, mi veszprémiek látjuk.

Egy anyai ágon veszprémi kötődésű fiatalember, két évvel ezelött Budapesten harmadmagával egy építészirodát hozott létre azzal a céllal, hogy az építészetet egy komplex jelenségként kezelje. -Ne pusztán házakat tervezzünk, de vegyünk részt a már meglévő épített környezet kezelésében is. Egy épület az elkészülte után nem hagyható magára, újra és újra fel kell találni. Ki kell találni, hogy mire jó, miként hasznosítható ha már éppen nincsen használva, és azt is ki kell találni, hogy emberek hogyan szerethetik meg,vagy éppen hogyan válhatna vissza szerethetővé ha már elvesztette dicsfényét.- vezette fel Dávid a beszélgetést.

Ennek a szemléletnek megfelelően irodájuk építészeti tervezéssel és építészeti kultúra menedzsmenttel is foglalkozik az épített környezet kezelésével. Ami annyit jelent, hogy a legtöbb építészettel kapcsolatos folyamatban valahogyan részt vesznek, vagy részt tudnak venni. Előre tekintve pedig viziót alkot, azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lenne érdemes az adott városnak az építészetét működtetni, befolyásolni. Mivel ez egy új koncepció a magyar piacon, így legtöbb munkájuk újdonságnak számít. Veszprém Városával az Európa Kulturális Fővárosa kapcsán történt együttműködésük volt az első, amelyben gyakorlatilag élesben, piaci keretek között ki tudták azt próbálni, hogy együttműködve egy önkormányzati partnerrel, segítsék őket abban, hogy konkrétan miként kovácsolhatnak előnyt, abból ami számukra adottságként jelentkezik. A veszprémi modern épített örökség (ami bár visszás megítélésű, de mégis meghatározó városarculati elem) újra feltalálásra vár.

Újra ki kell találni miért értékes, miért izgalmas és miért lehet része a város vállalt indentitásának és ezen keresztül az Európai Kulturális Főváros pályázatnak. Minden város adottságait felhasználva munkálkodik, Veszprém modern városmagja, egyszerűen túl nagy, hogy ne tekintsünk rá unikális adottságként, és ne építsünk rá kulturálisan. A modern építészet napjainkban szakmai értelemben véve elég ingoványos terület,nemcsak Kelet-Európában, hanem az egész világon is. A modern építészet a legsérülékenyebb építészeti stílus, ami felértékelődni látszik. Ezért kerültünk bele az EFK-ra, hogy erre adjunk választ, projektjavaslatokat, hogy milyen társadalmasítási folyamat mentén lehet értéket kovácsolni ebből az örökségből.

Az együttműködés eredményeként létrejött tanulmányba, végül belekerült az is, hogy a városban kik foglalkoznak építészeti kultúrával, kik szervezik a városi sétákat, kik milyen és mi módon milyen épületekre, városépítészeti összefüggésekre hívják fel a figyelmet. Ezek nagyon fontos katalizátorai annak, hogy az emberek szeressék a várost, elkezdjék körbejárni, és hogy a város polgárai egymás számára mutassák be a város értékeit. Fontos, hogy mindig frissek és felkészültek legyenek a témában, jelesül abban, hogy hogyan áll jelenleg ennek az építészeti korszaknak az értékelése, ezért szakmai partnereikkel egy nemzetközi konferenciasorozatot is létrehoztak.

-Az EKF pályázat kapcsán pedig Veszprémnek erre a tudásra, a sok más mellet pont szüksége volt. Konkrét javaslatokatokat fogalmaztunk meg , hogy az EKF évében és addig bezárólag milyen projektekkel, milyen konkrét építészeti beavatkozásokkal, eseményekkel, konferenciákkal, fesztiválokkal, lehet kihozni a Veszprém építészetéből a maximumot. De ezek természetesen még csak víziók, sok mindennek kell együtt állnia hogy meg is valósuljanak. A HÉTFA Kutatóintézet szakemberei , akik jelenleg a pályázatot írják és akik az önkormányzattal valamint a művészeti tanáccsal együtt a munka oroszlánrészét végzik be tudták építeni a pályázatba javaslatainkat így ha minden jól megy a jövőben Veszprém lakossága is találkozni fog a ma még papíron létező vázlatos elképzelésekkel. Gondolhatunk most mindazokra a köztéri installációkra, eseményekre amelyek életszerűbbé tehetik a közösségi tereket, és feltárhatnak részleteket Veszprém múltjából.

- Ez irodánk lényege, hogy nemcsak megtervezzük, megcsináljuk az épületeket, tereket, hanem azon is gondolkodunk, hogyan legyen használható és élettel feltöltött, valamint hogy miként lehet része egy város identitásának, hogyan lehetnek büszkék rá az emberek. Fontos, hogy a várost hogyan használjuk, és ez a kérdés nem a tervezőasztalon dől csak el, ezért foglalkozunk a tervezőasztalon túl is építészettel.-zárta a beszélgetést Smiló Dávid.

A tanulmány első fejezete, amely Veszprém huszadik századi történetét mutatja be a már létező tudományos munkákra építve a SÉD folyóirat számában jelenik majd meg. A többi egyelőre a pályázat részét képezi.