A Szentatya látja a veszélyeket – Márfi Gyula vatikáni látogatásáról

2001 és 2008 után ismét ad limina látogatáson vettek részt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai a Vatikánban. Noha a korábbi látogatás után kilenc év telt el, a püspököknek csak az elmúlt öt évről (2012-2016) kellett beszámolniuk. A Veszprémi Főegyházmegye egy 69 oldalas jelentést nyújtott be az Apostoli Nunciatúrára, a Szentszék Magyarországi Nagykövetségére. Ebben beszámolt többek között az egyházmegye általános helyzetéről, a püspök szolgálatáról, papokról, plébániákról, oktatási, jótékonysági és egészségügyi intézményekről, liturgikus életről, a hitoktatásról, ifjúság- és családpasztorációról, a kultúra evangelizációjáról, a világi hívekről, az ökumenéről.

Ferenc pápa két órát töltött a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival, akik részt vettek a Vatikáni Államtitkárság, a Püspöki Kongregáció, a Papi Kongregáció és a Hittani Kongregáció megbeszélésén is. A többi kongregációban (megszentelt élet, a keleti egyházak, a szentek ügyei, istentiszteleti és szentségi élet, nevelési ügyek), a tanácsokban, a dikasztériumokban, valamint a Kommunikációs Titkárság és a Kiskorúak védelme bizottságban nem az egész püspöki kar jelent meg, csupán páran.

Márfi Gyula érsek a többiekkel együtt részt vett a pápával való találkozáson, a Vatikáni Államtitkárságon, a már említett három kongregációban, az Új evangelizáció pápai tanácsánál és a Kommunikációs Titkárságon. A Szentek Ügye Kongregációban a Magyar Katolikus Püspöki Kar nevében tartott beszámolót.

Jelentésében leírta, hogy Szent István volt az első király az egész világon, akit szentté avattak. Felsorolta a világviszonylatban ismert magyar szenteket, megemlítette azokat, akiket Magyarországon különösen tisztelnek, többek között Szent Lászlót, Szent Margitot, Szent Mártont, Boldog Gizellát, Szent Gellértet, Kapisztrán Szent Jánost. Ismertette azokat, akiket az utolsó húsz évben avattak boldoggá, például Apor Vilmost, Romzsa Tódort, Batthyány-Strattmann Lászlót, Salkaházi Sárát. Elmondta, hogy szentnek tekintjük IV. (Boldog) Károly magyar királyt. Szólt azokról, akiknek boldoggá avatása folyamatban van, köztük Brenner János, Bódi Mária Magdolna, Mindszenty József, Márton Áron. Az érsek kiemelte azokat a nem magyar szenteket, akiknek nagy tisztelete van Magyarországon: Szent Márton, Páduai Szent Antal, Assisi Szent Ferenc, Bosco Szent János, Lisieux-i Szent Teréz, népszerű Teréz anya, XXIII. János pápa, II. János Pál pápa és Pió atya.

Márfi Gyula Ferenc pápával korábban egyszer találkozott személyesen, de akkor még nem volt pápa. 1998. június 29-én vele együtt kapta meg az érseki palliumot. Jorge Mario Bergoglio később lett érsek, mint ő veszprémi érsek.

- Most, hogy találkoztunk, úgy mutatkoztam be a Szentatyának, hogy mindketten december 17-én születtünk. Hozzátettem, hogy Mindszenty József utóda vagyok. Elmondtam azt is, hogy a nevem a migrációval kapcsolatban vált ismertté. Korábban a Szaléziánumban volt egy minikonferencia, ahol megemlítettem, hogy aggodalmak élnek bennem a migrációval kapcsolatban.

Kifejtettem, hogy Európa „dekrisztianizálódik”, elkereszténytelenedik, iszlámosodik. Magyarország 150 évig volt muszlim megszállás alatt, ennek a hatását érezzük ma is. Keresztény vagyok és nem gyűlölöm a muszlimokat, nem haragszom rájuk. A konferencián elhangzottak megjelentek egy olasz lapban, onnan több ország sajtója átvette, utána sokan megismertek, könyvben is idéztek. A Szentatya nagyon korrekten, kedvesen reagált. Reakciójából kiderült, ő majdnem ugyanúgy látja a dolgokat, mint én, mint mi, magyarok. Elmondta többek között azt, hogy az iszlám mindig változik, helyenként más és más. Azt is mondta, hogy a terroristákat nem szabad összekeverni a muszlimokkal.

Márfi Gyula püspöktársaival együtt úgy állapította meg, hogy a Szentatya nyilatkozatait nagyon egyoldalúan hozzák le. A Szentatya mindig beszélt arról, hogy senki sem köteles erején felül migránsokat befogadni. Van olyan megnyilatkozása, amit félrefordítottak. Ő például sürgette a menekültügyek elbírálását, lerövidítését. Ezt a média úgy hozta le, hogy meg akarja könnyíteni a migránsok bejövetelét. Ő a befogadási eljárás lerövidítését sürgette, nem a megkönnyítést. Ez nagy különbség.

- Magam is azt hittem, hogy a pápa nem látja a problémát. De most meggyőződtem, hogy nem így van. Nem annyira egyoldalú az ő állásfoglalása, mint ahogyan azt a média lehozza. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek felvetette, vajon hogyan látja a Szentatya Európa jövőjét. A Szentatya látja a veszélyeket, például a globalizáció veszélyét. Világosan megmondta, hogy az egységet nem szabad összetéveszteni az egyformasággal. Európa legyen egységes, de nem lehet mindenki egyforma. Hangsúlyozta, hogy nemzeti sajátosságainkhoz, gyökereinkhez ragaszkodjunk. A Szentatya látja a migráció veszélyeit, erről meggyőződtünk, csak a nyilatkozatait mindig hiányosan közölték. Nincs olyan ellentét, mint ahogyan mi gondoltuk. Hazánk úgy híresült el, mint migrációellenes ország. A Szentatyán semmit nem láttunk abból, hogy velünk fenntartásai lettek volna vagy gyanakvással fogadott volna bennünket. Rendkívül barátságos, kedves volt, okos, bölcs ember, mindig tárgyszerűen reagált. Amikor kijöttünk, úgy búcsúzott tőlem: „Testvérek vagyunk”. Nem is úgy beszélt, mint atya, hanem mint idősebb testvér.