Tóth Krisztina: Nem létezik műfaji hierarchia

- Nem hiszek a műfaji hierarchiában – vallja Tóth Krisztina, akit Kilián László író, szerkesztő, a Művészetek Háza Veszprém igazgatóhelyettese kérdezte az idei könyvhétre megjelent Párducpompa című novelláskötetéről, alkotói műfajokról, szerzői sikerekről.

- Nagyon sokféle szerencsés véletlen összjátéka, ha egy kötetnek sikere van. Az utóbbi években a könyveimet többen veszik meg, mint korábban, de volt egy nagyon-nagyon hosszú időszak az életemben, amikor alig volt olvasóm. Én akkor sem éreztem magam különösebbe szerencsétlen szerzőnek. Ha valaki sokáig makacsul ugyanazt csinálja, amit fontosnak gondol, akkor azért előbb-utóbb felfigyelnek rá. De lehet, hogy ez csak az élete második felében vagy akár a vége felé történik meg, vagy lehet, hogy soha. De ha odafigyelnek rá, az nagyon nagy erőt tud adni. Könnyebb úgy dolgozni, ha az ember tudja, hogy nem a semmibe megy, de még úgy is elég nehéz.

A Párducpompában megjelent ötven darab történet egytől egyig sűrű novellaszöveg, tárca, de tartalmaz olyan írásokat is, melyeket a szerző inkább karcolatnak ítél.

- A tárca nem mostohagyerek. Gondoljunk csak a nyugatosokra, hányan írtak tárcát, karcolatot, s milyen színvonalon; nem gondolom, hogy ez Kosztolányinál vagy Móricznál mellékes lett volna. Engem azért is izgat nagyon a tárca, mert a sűrítés miatt nagyon közel áll a versgondolkodáshoz; rá kell zoomolni a megfelelő részletre, azt kiemelni és nem lehet sokat beszélni.

Tóth Krisztina alkotói palettáján versek, prózák, regények, fordítások egyaránt szerepelnek, ezek kapcsán elmondta, minden műfaj egyaránt kedves számára, azonban valamennyi más hozzáállást igényel.

- A gyerekirodalom kapcsán nagyon jól el tudom engedni magam, fordítani pedig azért szeretek, mert amikor épp benne vagyok egy saját műben, de nehézségeim vannak vele, akkor a fordítás olyan az agynak, mint egy félrenézés. Munkamániás vagyok, én nem tudom várni, hogy majd akkor folytatom a prózámat, ha jönnek a jó ötletek, addig is csinálnom kell valamit és ez ilyenkor egy nagy szellemi felfrissülés – vallja az írónő, aki hozzátette, a különböző műfajokban szerzett tapasztalatok nagyon sok tanulsággal szolgálnak az írói munka teljességéhez.