Vándorpoloska, harlekinkatica: mit tehetünk a kártékony rovarok ellen?

Már a termés érésének korai szakaszában szívogatni kezdenek, a zöldség meg sem érik rendesen, megpuhul, gusztustalan, ehetetlen lesz. Azonban nemcsak a poloska okoz bosszúságot, a harlekinkatica-szezon még előttünk van, az amerikai szőlőkabóca megjelenése a szőlészek idegeit borzolja néhány éve. A három faj különböző helyekről és módokon jelent meg hazánkban.

- Az ázsiai eredetű poloskák valószínűleg az egyre globálisabbá váló kereskedelem melléktermékeként érkezhettek az országba. Az áruforgalommal, azaz a különböző importtermékek szállítóeszközein, autókon, hajókon juthattak be Európába. Ezek jól repülő fajok, onnan már, mivel megfelelő életfeltételeket találtak, könnyen elterjedtek – mondja Odor Tamás, a Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály növény- és talajvédelmi osztály osztályvezetője.

Az országban leginkább különféle vándorpoloskafajok okoznak károkat. Ezek a rovarok nem válogatósak, számos növényfajt károsítanak. Repedésekben, védett helyeken, házakba húzódva áttelelnek. Természetes ellenségük nem ismert, mert vész esetén bűzmirigyeikből erős szagú, kellemetlen illatanyagokat választanak ki, így a rovarevő ragadozók elkerülik őket.

Egyes országokban, például Ausztráliában és Kaliforniában a zöld vándorpoloska parazitáinak betelepítésével próbálják túlzott elszaporodásukat meg-akadályozni. Létezik egy légy- és egy darázsfaj is, amely a poloska testére rakja petéit, a kikelő lárvák belőle táplálkoznak. A harlekinkatica viszont éppen így terjedt el Európában.

- A harlekinkatica a többi katicafajhoz hasonlóan ragadozó bogár, levéltetvekkel is táplálkozik. Ezt a tulajdonságát szerették volna a biológiai növényvédelemben kamatoztatni. Több országba is betelepítették, de falánksága és agresszív viselkedése miatt hamar elterjedt. Válogatás nélkül fogyasztja mind a kártevő, mind a hasznos rovarok lárváit, és sajnos a honos hétpettyes katicabogarat is kiszorítja élőhelyéről – teszi hozzá a szakember.

A harlekinkatica is a védett, meleg helyeket keresi az átteleléshez, ezért próbál a lakásba is bejutni. Károkozása inkább természetvédelmi jellegű. Nagyobb gazdasági kárt okozhat a hazánkban 2013-ban megjelent amerikai szőlőkabóca, amely a szőlőlevelek fonákját szívogatva táplálkozik. Számára valószínűleg a felmelegedés teremtette meg az életfeltételeket, mára Tolna megye kivételével a Dunántúlon minden megyében észlelték. Bár maga is kártevő, de a benne élő baktérium terjesztésével okozza a nagyobb kárt. Ez a baktérium – az úgynevezett fitoplazma – a szőlő betegségét, az aranyszínű sárgaságot okozza. A fertőzött szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet, az érzékeny fajták tőkéi néhány év alatt kipusztulhatnak.

A poloskák és a szőlőkabóca ellen is lehet rovarölő szerekkel védekezni, ezeknek azonban élelmiszer-egészségügyi várakozási idejük van.

A probléma akkora, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről rendeletet alkotott még 2014-ben. Az inváziós fajokról lista is készült, melyre évről évre új nevek kerülnek.