2017.10.11. 17:30
Megnéztük, valóban feneketlen-e a veszprémi várkút – exkluzív videó!
A napokban lezajlott a veszprémi várkút karbantartása, a munkát végző Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége tagjai pedig rendelkezésünkre bocsátották az itt készült videót – ereszkedjünk le velük a mélybe!
„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” – kérdezi Thomas Mann a József és testvéreiben, s miután a német kultúra óriásának gondolatán eltöprengtünk, szomorúan állapítottuk meg, hogy a magunk szerény eszközeivel és kiváló barlangászok segítségével legfeljebb a veszprémi várkút feneketlenségét leszünk képesek felderíteni.
Bándi László helytörténész a várkút felújításának tízéves évfordulójára írott cikkéből idézünk: A várkút keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Az első adatunk a veszprémi vár 1569-ből származó alaprajza, ahol egy kör jelzi a kutat. Miután Tumler Henriknek 1767-ben a Séden lévő úrkút vizét elmés megoldással sikerült a várba feljuttatnia, attól kezdve mellőzték a várkutat, egy ideig derítőként használták, így feltöltődött. Ezért került rá az a felirat, hogy ciszterna.
A várkút káváját 1938-ban újították fel és a fedőkövét is akkor helyezték el, melynek latin szövegű jelentése: “Ez az a város, ahol hajdan a magyar nemzeti művelődés legdúsabb forrásai fakadtak”, és akkor tisztelegtek Vetési Albert püspök emléke előtt is.
Frastya Györgyék már 1964/65-ben megkezdték a leromlott állagú várkút feltárását. A kezdetleges eszközökkel akkor 24 métertől 30 méterig tárták fel a kutat. Ilyen előzmények után 80 szervezet és több száz magánszemély aktív támogatásával 2002. május 22-én kezdték el a várkút tényleges feltárását. A feltárást napi nyolcórás műszakokban délelőtt és délután is négy-négy barlangász és alpinista végezte Schäfer István Zsolt, a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége elnökének az irányításával. Így valósulhatott meg az országban azóta is egyedüliként kivilágított 40,7 méter mély, 1,4 méter átmérőjű karsztvízforrású veszprémi várkút.
A várkút időszerűvé vált karbantartását a város önkormányzatának megbízásából és finanszírozásával a napokban végezte el Császár Attila, Katona Lajos, Piri Attila és Tóth József (közülük a videón Katona Lajos és Piri Attila látható). Ilyenkor kicserélik a nem működő LED-lámpákat, az elavult vezetékeket, évente egyszer kiszivattyúzzák a vizet és kitisztítják a saválló kosarat, amibe az aprópénz és a látogatók által bedobált egyéb tárgyak hullanak.
A művelet nem teljesen veszélytelen, hiszen az időjárástól (légnyomástól) függően feldúsulhat a mélyben a szén-dioxid. Ennek kiküszöbölésére 36 méter hosszú, hosszanti irányban összehegesztett félliteres tejeszacskókat használnak (amint a videón is látható), ennek és egy 220 voltos kis ventilátornak a segítségével juttatnak friss levegőt a kút mélyére. Omlásveszélytől nem tartanak, esetleg némi falmorzsalék potyoghat rájuk ereszkedés közben.
Nem csekély fizikai erőt igényel az akció, hiszen a barlangászok a felszínen rögzített kötél és ereszkedőgép (stopcsiga) segítségével szállnak alá, és mászógép segítségével jönnek vissza.
S hogy a címben feltett kérdés se maradjon megválaszolatlanul: amint a videón is látszik, a kút nem feneketlen – az alján található még körülbelül kétméternyi víz, aminek csak egy része esővíz, a többi pedig a sziklából fakadó karsztvíz.
