Vörösiszap

2011.12.22. 17:02

Szétrobbant kazetta okozta az iszapkatasztrófát

Kolontár - Az altalaj szilárdságvesztése nyomán a gáttestben rideg törés következett be, ez okozta a tavaly október 4-i vörösiszap katasztrófát. A tíz ember életét követelő szerencsétlenségért a leomlott tározó tervezői, építői és a hatóságok is felelősek lehetnek. Ez áll a lapunk birtokába került független szakértői jelentésben.

Tremmer Tamás

A tíz emberéletet követelő kolontári ipari katasztrófával szemvillantás alatt a világ érdeklődésének középpontjába kerültünk. Az ügy kezelésével is kivívtuk a közvélemény figyelmét: már akkor bűnbakokat neveztek meg az illetékesek, amikor még semmilyen vizsgálati eredmény, szakértői jelentés nem volt a birtokukban. A helyreállítási munkálatokra szintúgy árgus szemekkel figyelt a világ: gyakorlatilag egy évvel a tragédia után sikerült - a lelki sérülések kivételével - eltűntetni a nyomokat - ami kisebbfajta csoda.

Amiről azonban eddig nem beszélt senki: a katasztrófa 1996. február 20-a óta bármikor bekövetkezhetett volna! A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ekkor engedélyezte az ajkai üzem X-es számú zagytározójának megépítését. Az, hogy éppen most történt meg a tragédia, több szerencsétlen tényező egyidejű jelenlétének a következménye. Ez áll a lapunk birtokába került független szakértői jelentésben, amelyet negyvenkét év hazai és nemzetközi szakmai tapasztalattal rendelkező dr. Kertai István szaktanácsadó vízépítő mérnök készített. A minisztériumi felkérésre dolgozó szakértő megállapításai ellentmondanak az eddig nyilvánosságra hozott jelentéseknek: a szerencsétlenségért nem a Magyar Alumínium, hanem a tározó tervezői, építői és a hatóságok is felelősek lehetnek. (1996-ban a Mal Zrt. még nem is volt birtokon belül.)

Dr. Kertai István szerint az előmunkálatok, a tervezés és az engedélyezési eljárás során nem vették figyelembe, hogy a kazetta számára kiszemelt terület talajának összetétele és szerkezete szakaszonként különböző. Úgy vélte, akkoriban nem ismerték fel, hogy ez később problémát okozhat.

A tragédia elsőrendű oka a gát alatti talaj törése, tönkremenetele volt. A kiszakadt sarok környezetében a gáttest alatt közvetlenül megtalálható kövér agyag a szilárdságának nagy részét az eltelt évek során elvesztette, a lúgtartalmú folyadék ugyanis az agyagban kationcserét indukált. A merev gát kiterjedt hosszon ezen a gyenge szilárdságú altalajon feküdt.


De más ok, hiányosság is hozzájárult a gátszakadáshoz. Így például a gát alapozása elégtelen volt. Igen heterogén altalajon rideg gáttestet építettek, amely nem tudta követni az altalaj egyenlőtlen mozgását. Az óriási terhelés hatására össze-vissza repedezett, a vörösiszap utat talált a repedésekbe meggyengítette a gátfalat, ami aztán hirtelen beszakadt, majd tömbökben kirobbant. A gát keresztmetszete sem volt kielégítő, meredekekre tervezték a rézsűket, így nagy volt a talpfeszültség. A gát anyaga rendkívül heterogén volt, mind vízszintes, mind függőleges értelemben, ami sajnos kedvezett a repedések kialakulásának. A gát szigetelése nem volt megfelelő, a vízzáróság sem volt biztosított, hiányzott a résfal is.

Dr. Kertai István arról is szólt, hogy a fenti hiányosságokat a mégoly jól kiépített monitoring rendszer sem lett volna volt képes felismerni, előre jelezni. Szerinte a gátak alakja a leszakadás előtti utolsó pillanatig változatlan maradt. A gátszakadás a gátfal közel teljes magasságában történ, ami szintén a rideg - és robbanásszerű - törés elméletét támasztja alá.

A szakértő szerint a baj megelőzhető lett volna, ha a 90-es évek elején a X-es kazetta belső szigetelését megépítik és a környezetvédelmet szolgáló résfalat szakszerűen alakítják ki, azonban bár volt ilyen tervvariáns, ezt akkor elvetették! Ugyanakkor - vélhetően - az akkori kor műszaki ismereteinek nem volt része az agyag-lúg kémiai reakciója, így a tervezési irányelvek sem tartalmazták ezt.

Államtitkári felkérésre dolgozott

Dr. Kertai István Illés Zoltánnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának felkérésére a helyszínen kapcsolódott be a munkába. A katasztrófát követően Szaló Péter, a Belügyminisztérium építésügyért felelős helyettes államtitkára a tervezési és vizsgálati anyagok elkészítésének koordinálására kérte fel. A szakértő és munkatársai a kolontári térségben több száz folyóméter gát-, és talajfúrást végeztek, geotechnikai, építőanyag vizsgálati szakvéleményeket készítettek. A vizsgálati eredmények olyan részletességű ismereteket nyújtottak számára, hogy ezek birtokában a gátszakadás módjáról és annak elsőrendű okairól megfelelő következtetéseket vonjon le.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!