Vörösiszap

2014.09.30. 07:51

Négy évvel az iszapkatasztrófa után

Megyei körkép - Majd napra pontosan négy évvel ezelőtt, 2010. október 4-én következett be Magyarország történetének legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófája Ajka térségében. Ezer hektárnyi földterületet pusztított el a timföldgyár tározójából kizúduló folyékony vörösiszap, tíz ember elhunyt, a Torna-patak és a Marcal folyó pedig ideiglenesen elveszítette élővilágát.

Tremmer Tamás

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. X. számú zagytározójának gátja 2010. október 4-én 12.25 perckor szakadt át, a kizúduló egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A példátlan katasztrófa miatt két nappal később a kormány Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron megyékre veszélyhelyzetet hirdetett, amelyet megyénkre vonatkozóan 2011. június 30-án oldottak fel. A helyreállítás-újjáépítés határidejeként is ezt a dátumot határozták meg.

A helyzet súlyossága miatt  2010 októberében Magyarország segítséget kért az Európai Unió katasztrófavédelmi szolgálatától. A történtek kivizsgálására tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság alakult. Az Országgyűlés 2010. október 11-én elfogadta a honvédelemről szóló törvény módosítását, megváltoztatva a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokat. Ez alapján a kormány október 12-én elrendelte a Mal Zrt. állami felügyelet alá vonását.

Miközben zajlott a kármentesítés, október közepén újraindult a termelés Ajkán, a keletkező vörösiszapot egy új, eddig még nem használt tározóba fejtették. Ugyanebben a hónapban a kormányzati koordinációs bizottság tudományos tanácsa megállapította, hogy a vörösiszap-szennyeződés sehol nem jutott tíz centiméternél mélyebbre a talajban, csak helyenként keveredett a felszíni talajréteggel, a mélyebb rétegeket pedig közvetlenül nem veszélyezteti. Ezt a tényt az Európai Unió és a WHO szakértői is megerősítették. 2010 végére befejeződött a vízminőségi kárelhárítás a térségben, elkezdődött a terület ökológiai rehabilitációja. Kolontáron elkészítette Mal a térség teljes biztonságát garantáló kettes gátat is.

A zöldhatóság – szintén 2011. januárjában - hathónapos próbaüzem előírása mellett - 2018. január 31-ig jóváhagyta a Mal Zrt. egységes környezethasználati engedélyét. A vállalat eközben a vizesről áttért a száraz technológiára. Míg korábban a zagytározóhoz csöveken keresztül lúgos folyadékkal együtt ment ki a vörösiszap, 2011. február 28-tól a földnedves vörösiszapot már teherautóval szállították a tározókba. 2011. június 30-cal a Mal Zrt. állami felügyelete véget ért. Devecserben, Kolontáron, Somlóvásárhelyen befejeződött az újjáépítés.

A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011. szeptember 14-én 135,14 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt-re.  A társaság a zöldhatóság határozata szerint a vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezetkárosítás miatt köteles ezt az összeget megfizetni. A határozatot a Mal jogi úton megtámadta.

2012. év végéig minden, a környezetbe jutott szennyező anyag visszakerült az ajkai timföldgyár területén kijelölt lerakóhelyekre, a kivitelezők a belterületekkel együtt 1017 hektárnyi vörösiszappal elöntött területet tisztítottak meg. Mintegy 80 kilométeren végeztek mederkotrást, helyreállították a Torna-patak és a Marcal folyó kis- és nagyvízi medrét és partfalát. Az élővilág regenerálódott, amit a területekről vett talaj- és vízminták is alátámasztják. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összesítése szerint a vörösiszap-katasztrófa miatti védekezés, helyreállítás és újjáépítés összköltsége meghaladta a 35 milliárd forintot.

A munka azonban a Mal-nál nem csak a visszahordott anyag elhelyezése volt, hanem a szakhatóság által korábban meghatározottak szerint a VI-os és VII-es kazetta északi falánál elkészült a megtámasztás, és a kazetták északi oldalán az övárokrendszer. A VI-os, a X-es és a X/A kazetták körül összefüggő árokrendszert alakítottak ki a csurgalékvizek összegyűjtésére és a leszivárgó lúgos víz kezelésére, így a semlegesített víz és a csurgalékvíz szétválasztása megtörtént.

A száraz technológiára történő átállás sajnos új problémát vetett fel. Korábban hatósági előírás alapján, a kiporzás megakadályozása érdekében vízzel fedték le a kazettákat. Az iszapkatasztrófa után lezajlott technológiaváltás és hatósági előírások módosulása miatt már nem lehetett víz a tározókban, így a térségben megnőtt a kiporzás: Kolontárt 2012. februárjától többször is vörös porfelhő terítette be, ezért a szálló por napi átlagkoncentrációját folyamatosan, napi mintavételezéssel kezdték mérni.

A helyzet olyannyira súlyosbodott, hogy a Veszprémi Bányakapitányság (VB) 2012. május 21-i határozatában arra kötelezte a Malt, hogy a IX-es és a X-es tározón öt napon belül szüntesse meg a kiporzást. A kazettákat 40-50 centiméter vastag humuszos anyaggal kellett beborítani. Mivel ezt a cég nem teljesítette (öt nap alatt 25 hektárt kellett volna lefedni), a hónap végén a legmagasabb eljárási bírságot szabták ki rájuk, emellett 15 napos határidővel üzemszerűen működtetett pormentesítési rendszer kiépítésére kötelezték őket. (A kiszabott környezetvédelmi bírság jogszerűségét a Mal vitatja.) A VB ezt követő helyszíni ellenőrzésen megállapította, a vállalat a megadott határidőre elvégezte a IX-es vörösiszap-tározó porszennyezést megakadályozó végleges lefedését. 2012. decemberére a X-es tározó lefedésével is végeztek.

Az Ajka és Kolontár határában lévő VIII-as és IX-es vörösiszap-tározók biztonsági megerősítését az ipari katasztrófát követően úgyszintén határozatban írta elő a bányakapitányság, amire azért van szükség, mert a gátak újraszámított biztonsági tényezője nem érte el a szükséges mértéket. Ezt idén május 1-jén kezdték meg, előbbi kazettánál már befejeződött a munka, a IX-esnél pedig heteken belül végeznek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!